Tanár, természettudós, evangélikus lelkész. Teológiát és más tudományokat külföldön tanult, többek között Gdansk-ban (1708). Elősször Paluzsában, Liptó m., 1714–23 oktatott. Itt fedezte fel a Déményfalvi-barlangot és készítette el első rajzát, amelyet Bél Mátyás a Hungariae antiquae et novae prodromus, 1823 művében tett közzé. A barlangban talált barlangi medve csontjaiból összereakta a medve csontvázát, ezt elküldte Drezdába a szász királyi udvarba, amiért kitüntétésben részesült.
1723–37 között a késmárki Líceum rektora volt, itt egyben evangelikus igehirdető. Természettudománynak és fizikának szentelte idejét, leírta meteor megfigyeléseit. A Magas-Tátrába diákjaival gyakori kirándulásokat tett, pl. 1726-ban a Vörös-tó-völgyből a Felső-Zerge-csorbán át Fehér-tavi-völgybe ment át.
1723–27 között egy wroclaw-i tudományos folyóiratban Sammlung von Natur- und Medicin- wie auch hierzu gehörigen Kunst- und Literatur-Geschichten közölte munkáit és megfigyeléseit a Tátráról, Szepességről és Liptóról, többek között meteor- szél-, vihar-, árvíz megfigyeléseit, írt a késmárki földrengésről, ásványvízforrásokról, az Alacsony-Tátra liptói részének barlangjairól, madarakról, halakról, stb. és 1724-ben valamint 1726-ban tett két tátrai túrájáról.
Szerzője a legrégibb ismert tátrai panorámaképnek, melyet 1717-ben rajzolt Kakaslomnic környékéről. Ez a Magas-Tátra megismerésének fontos dokumentuma, a fent ismertetett munkáival együtt. 1709–37 között naplót vezetett, amely értékes ismereteket tartalmaz a Tátráról és a Szepességről. A napló két kötetét csak 1957-ben találták meg, Liptó-Szent-Mártonban található a Matica slovenska tulajdonában. Kiadására keszülnek.
1937-ben a késmárki Líceum és a Karpanthenverein késmárki szülőházán emléktáblát helyezett el; az emléktáblát 1945-ben levették. Az 1970-es években a késmárki múzeum igyekezett szülőházát megvenni a múzeum céljaira, de 1979-ben az épületet lebontották, helyén ma autóparkoló található.
Lásd még:
[Z. Radwanska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzanska,
Wydawnictwo górskie - Poronin 1995, 118 o.]