Tátra és környékének elhivatott kutatója. Elsajátított tudása csodákba és
kincsekbe vetett naiv hitével keveredett. Késmárkon szűcsmester volt.
1746-ban a bécsi császári udvarba egy nagy tátrai kőzetgyűjteményt küldött. A gyűjtemény annyira felkeltette Ferenc császár (Mária-Terézia férje) figyelmét, hogy 1751-ben küldte el az első tudományos bizottságot a tátrai értékes kőzetek felkutatására. A bizottságban helyet foglaltak többek között Joseph A. Nagel, Ludwig de Baillon és Liesganig Joseph udvari matematikusok és más szakemberek. A bizottságot a Tátrában Buchholtz Jakab kalauzolta, aki ekkor az Alsó-Fenyves-tavat vizsgálta.
Elkészített egy Tátra-leírást Beschreibung des wundervollen Karpathischen Schnee-Gebirges, Ungarisches Magazin, Pozsony 1783 már 1752-ben, újraközölve a Karpathen Post-ban 1903-ban, de a művet csak a szerző halála után jelentették be. Egy másik értékes műve, amit szintén csak halála után adtak ki: Reise auf die Karpathischen Gebirge, und in die angränzenden Geschpanschaften, Ungarisches Magazin, 1787., újraközölve 1905-ben. Ez az említett bizottság 1751-es munkáját írja le. Tátrai és Tátra-környéki utazásait a Abermalige Reise in die Karpatischen Gebirge, und in die angränzenden Geschpanschaften, Ungarisches Magazin 1787 közli.
Tovább vezette az apja id. Buchholtz György által kezdett családi krónikát az 1710–1753 években. Ez csak 1904-ben jelent meg nyomtatásban mint apja krónikájának kiegészítése: Auszug aus dem Tagebuch des Jacob Buchholtz, Sohn des Georg Buchholtz, des Aeltern. Augustini ab Hortis család történetét is leírja benne.
Fia, Buchholtz János György, szül. 1724. május 10-én Késmárkon, apja több kirándulásán vett részt, csakúgy mint 1752-ben bécsi utján is, amikor apja a császárnak egy új kőzetgyűjteményt vitt. 1753 januárjában apja megbízásából elvitte a császárnak az apja kutatási naplóját: Theatrum Naturae curiosorum regni Hungariae. Ezt a kéziratot a mai napig nem találták meg.
Irodalom:
Forrás:
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska,
Wydawnictwo górskie, Poronin 1995., 119. o.]
[Magyar Turista Lexikon, szerkesztette Polgárdy Géza, Budapest 1941., 30. o.]