Természetkutató, az egyik első tátrai kutató, tanár, evangélikus lelkész, kereskedő. A késmárki líceumban érettségizett, majd a lipcsei egyetemen tanult teológiát és természettant. 1776–1784 között a késmárki líceum tanára és igazgatóhelyettese volt, 1784–1786 között német evangélikus lelkipásztor Bártfán, 1786–1802 között ugyanaz Nagyszalókon, Szepes m. – itt kezdett borral kereskedni. 1802-ben lemondott lelkipásztori állásáról, Késmárkra költözött, kereskedett, többek között krakkói kereskedőknek bort árult.

Az említett tevékenység mellett történelemmel, kőzettannal, klimatológiával, a tátrai tavakkal is foglalkozott, de 1780-tól a tátrai és a tátraaljai flóra kutatásának szentelte szabadidejét. Nagy növénygyűjteménye volt, 1803-ban a késmárki háza mellett füvészkertet létesített. Kőzetgyűjteménye is volt.

Gyakori tátrai kirándulásai során jól megismerte a hegységet, különösen a szepességi oldalát, a hegység egyik legjobb ismerőjévé vált. 1795-ben megkísérelt feljutni a Lomnici-csúcsra. Több természettudóst kísért el a Tátrába, többek között az angol Townson Robert-teti 1793-ban, a brazil Chevalier da Camer-t 1796-ban, a svéd Wahlenberg Göran-t 1813-ban, Kitaibel Pálti 1795-ben, de más látogatókat és katonatiszteket is. Túratársai legtöbbször Asbóth János, Berzeviczy Gergely, Csáky István és ezek vendégei voltak.

Nagyszalóki tartózkodása alatt gyakran használta Csáky István tátrafüredi vadászházát, vendégeivel itt éjszakázott. Egy ilyen kirándulást Berzeviczy Gergely írt le, de maga Mauksch is többször a naplójában.

Művei közül:

• Geschichte und gegenwärtige Verfassung der ungarischen Sachsen in der Zips, (Neues Ungr. Mag. 1791.), a szepesi zipszerek történetéről,
• Ueber der Witterung in der Zipss, besonders unter den Carpatischen Alpen, (Mag. f. Kunst u. Lit., 1795.), klimatológiai munka,
• Über die Alpenwinde in der Zips in Oberungarn und deren Ursache, (Hesperus, 1820.), klimatológiai munka,
• Über einige Karpatische Gebirgseen im Zipser Comitate in Oberungarn, (Zs. f. Phys. u. Math., 1830.), a tátrai tavakról,
• Sur quelques lacs de montagne dans les Carpathes du Comitat de Zips en Hongrie, (Bull. de Sc. Natur. et Géol., 1830., az előző mű francia fordítása.

• Flora Scepusii Septemtrionalis,
• Tentamen Florae Scepusii partim aliorum comitatuum, mindkét mű elveszett,
• Verzeichniss der Zipser Pflanzen, die ich bis 1797 gesammelt habe,
• Verzeichniss der nach Pest eingeschichten Pflanzen, Kitaibelnek küldött növények jegyzéke,
• Verzeichniss der Pflanzen, die mit Wahlenberg von seine Reise mitbrachte, und die ich hier nicht fand oder verkannte,
• Index plantarum in Scepusio lectarum,
• Verzeichniss und Beschriebung der Carpatischen Blätterschämme (Agarici) im Zipser Comitat in Ungarn, ezt a 112 gomba leírását tartalmazó művét Rumy G. K. tette közzé,
• Wegweiser durch die Zipser kapratischen Alpen , mai napig kéziratban maradt kalauz (az MTA kézirattárában található), annak ellenére, hogy barátja Rumy G. K. már 1826 nyomtatásra előkészítette. A mű egy botanikai részt is tartalmaz, amelyben 1508 egyedet sorol fel.

A XVIII. század végén és a XIX. század elején Mauksch jelentősen hozzájárult a Tátra és Tátraalja megismeréséhez. Nem csak műveivel, hanem az odalátogató természetkutatóknak adott tanácsaival, kalauzolásukkal is. A tátrai helyinevekben neve megmaradt a Nagyszalóki-csúcs oldalán található Mauksch-gödör és a Késmárki-völgyben lévő Mauksch-tó elnevezésében. A nagylomnici templomban 1901. szeptember 8-án emléktáblát állítottak tiszteletére.

Irodalom:

• Kanitz August: Versuch einer Geschichte der ungarischen Botanik, Linnaea, 1865.,
• Wéber Sámuel: MKE Évkönyve 1903..

Forrás:
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska, Wydawnictwo górskie, Poronin 1995., 732. o.]