A Fogarasi-havasok gerince

1. Abraham Friedrich: cikkek az SKV évkönyveiben (1885:77, 1887:147, 1891:52) a Podragu-ról, a Negoiu-ról, a Bâlea-ról és a Bişter-hegységről.
2. Az Erdélyi Helyismereti Társaság levéltára (csak a legrégibb évfolyamok). Fronius, Fuß, Ludwig Reissenberger munkái.
2a. Térkép. Lásd a Katonai-Térképészeti Intézetet.
3. Baumgarten Joh. Chr. Gottl.: Enumeratio stirpium m. Transs. pr. 1816. Egész erdély területéről több földrajzi név, azonban szörnyű román helyesírással.
4. Berger Andreas: Aus dem Arpaştale über Curtea de Argiş nach Bukarest (Az Árpás-völgytől a Curtea de Argiş-on keresztül Bukarestbe), SKV Évkönyv 1892, 32. o., a román Buda-völgyről ír stb.

III-4. oldal

5. Berger A.: Eine Nachtwanderung (Egy éjjeli vándorlás), SKV Évkönyve 1889, 167. o., a Negoiu - Butean rész éjjel. Nagyon romantikus.
6. Bielz E. Albert: Reisehandbuch für Siebenbürgen (Erdélyi útikönyv) 1881., Nagyszeben, és az új kiadás 1885. (Lásd a Sigerus feldolgozását.) A Fogarasi-havasok és a sablontúrák részletes leírása.
7. Binder Johann: Reise auf den Surul (Utazás a Surul-ra), Siebenbürgische Provinzialblätter I. 1805., 173. o.
8. Blätter for Geist, Gemüt und Vaterlandskunde (Levelek a szellemről, kedélyről és hazafiasságról) A. K.-tól (Anton Kurz) az 1840-es évekből.
9. Boeck Kurt: Von Hermanstadt nach Kronstadt (Nagyszebenből Brassóba), SKV Évkönyve 1887., 55. o. Gerincvándorlás.
10. Bruckner Wilhelm: Eine Gebirgspartie (Egy gerincrészlet). A Reiseerinnerungen-ben (Utazási emlékek), 166. o., Nagyszeben 1897. Egy hivatalos utazás Fedelesről.
11. Cs. K. Határkijelölő Bizottság: Bizottsági Jegyzőkönyvek 1853-ból az erdélyi határmegállapításokról. Ezt a kéziratot a Hadtesti Levéltárban fedeztem fel (Cumulus 99. BB, egy vastag füzet kék fedéllel). A hegység értékes topográfiai leírása. Egy kincs! (Mivel feltűnő volt, 1919-ben a román katonaság szalonna csomagolásra használta fel, mint az értékes levéltár nagyobb részét!)
12. Csató János: Kirándulás a Buleavölgyén keresztül a Negoj kupjához. Magy. Növényt. Lapok XII. 1888., 81. o.
13. iCzant E.: Vadászképek a Fogarasi Havasokból. Vadászlap 1889., 243. o. és Egy szakálas keselyü elejtéséről. Vadászlap 1890., 47. o. A Viştea mare-tól a Viştişoara-völgyig.)
14. Descrirea hotarului Comunitatei contrib., Felek, 1851. Felek és Oltrákovica közötti régi perekről. Régi földrajzi nevek!
14a. Dobrovits B.. Lásd a határleírást 1900., 46. és 31 f. szám.
15. Emke: Uti Kalauz, Kolozvár 1891. A sablontúrák hiányos leírása.
16. "Erdély" (füzetek): Cikkek von Gnörke és Gagyi-tól a legrégebbi évfolyamokban stb. (1894., 1895.; Gagyi 1893-1895.)
17. Fekete Lajos: Kirándulás a Fogarasi Havasokban, Erdészeti Lapok 1882., 205. o. A romániai rész (Buda, Scărişoara stb.), nagyon olvasmányos.
18. Felbinger Ubald: Vânătoare und Negoiu (Vânătoare és Negoiu), SKV Évkönyv 1891, 3. o.

III-5. oldal

19. Fronius Franz: Eine naturhistorische Excursion auf den Negoiu (Egy természettörténelmi kirándulás a Negojra), Verh. u. Mitt. des Siebenb. Ver. für Naturw. VII, 1856., 124. o. Doamna és Laita.
20. Führer durch Hermanstadt und dessen Umgebung (Nagyszeben és vidéke kalauza), 1902. (Az SKV Nagyszebeni osztálya. A sablontúrák megfelelő leírása idegenek számára.
21. Fuß Karl: Zur Kenntniss der Käfer-Fauna Siebenbürgens (Az erdélyi bogár-fauna ismeretéről), Verh. Mittl. IX. 1858., 121. o. Több fontos földrajzi név.
22. Fuß Karl: Verzeichnis der Käfer Siebenbürgens (Az erdélyi bogarak jegyzéke), Archiv VIII. 1867., 335 földrajzi név!
23. Fuß Mich.: System Aufzählung der in Siebenbürgen angegeben Cryptogamen (Az erdélyi titkosírásos feliratok felsorolása), Archiv XIV. 1877., 421. o., 627 földrajzi név!
24. Fuß Mich.: Herbarium Normale, Verh. Mittl. XIII-XIX stb. Földrajzi nevek!
25. Fuß Mich.: Flora Transilvaniae excursoria. Nagyszeben 1866. Földrajzi nevek!
25a. 1:200000 lépésmértékű térkép. Lásd a Katonai-Földrajzi Intézetet és a speciális térképet.
26. XIV. Törvényczikk 1888. "A határrendezésről". Tartalmazza a hegységen keresztül vezető határ leírását.
27. Hajdu János: A magyar-román országos határvonal erdészeti jelentősége. Erdészeti Lapok 1899., 82-364. Az 1889. hivatalos határleírás több értékes megjegyzéssel.
27a. Harta Românei. Lásd Statul Major.
28. "A határvonal leírása". Lásd "Magyarország".
29. Hauer Franz: Geologie Siebenbürgens (Erdély geológiája), Bécs 1863. Általános irodalom.
30. Heufler Ludwig: Die Reise in das Arpaschtal, Transylvania (Utazás az Árpás-völgybe, Erdély), Beibl. Siebenb. Bot. 1855., Nr. 3, 9. o.
30a. Az SKV Évkönyvei 1880-1935, fő forrásmű.
31. A gerincvándorlás leírásai:
a) Führer durch Hemannstadt (Nagyszebeni kalauz), 1902., 114. o.
b) SKV Évkönyv 1892,. 92. o.
c) Kolbe: SKV Évkönyv 1903., 1. o.
d) Boeck: SKV Évkönyv 1887., 55. o.
e) a magyar-román határjelzés, 1889.
f) A Magyarország és Románia közötti határvonal, 1900., Dobrovits B.-tól; hivatalos.
g) Petrik, 1897.

III-6. oldal

h) Ruzitska: Erdély, 1909.
i) Szabó: Turisták Lapja, 1908.
k) Hajdu: 1889.
32. Kammerwanderung Negoiu – Zernest (Negoj – Zernest gerincvándorlás). SKV Évkönyv 1892., 92. o.
33. Karte des Hermannstädter Stuhles (A nagyszebeni székék térképe), 1847 (1:75000). Brukenthalchen Bibliothek (IX. K. I. 2). Kézi rajz. (Különböző térképek Nr. 29. A teljes fogarasi hegylánc).
34. Térképgyűjtemény Budapesten. A Fogarasi-havasok több száz térképe és térképek másolata, a legrégibbektől a legújabbikig. Az összes létező község-, erőd-, határleírás-, kordon és katonai térkép (még romániai is). További másolatok a Brukenthali Múzeumban megtalálható régi térképekről Benigni, Reissenberger, Bielz stb. utónyomások stb., ezenkívül gazdag régi térképanyag a nagyszebeni Katonai Levéltárból, a határviták térképei stb.
34a. Dr. Kepp Friedrich: Der Werdegang des Siebenbürg. Karpathenvereins in seinen ersten fünfzig Jahren 1880-1930 (Az SKV fejlődési folyamata az első ötven évében 1880-1930 között). SKV Évkönyv 1932., 5-36. o. Kiváló tanulmány ábrákkal stb.
35. Kolbe Josef: Eine Kammerwanderung von Sebes zum Negoiu (Gerincvándorlás Sebesről a Negojra), SKV Évkönyv 1903., 1. o.
35a. Kräutner Theodor: Die Spuren der Eiszeit in den Ost- und Südkarpathen (A jégkorszak nyomai a Keleti- és Déli-Kárpátokban). Verh. Mittl. 1930. (pro 1929/1930), 10-85. o. Értékes tanulmány és sok kép stb. (A régi térképek a katlan-topográfiában nem nagyon hasznosak.)
36. Kurz Anton (="A.K."): Chorographische Skizzen aus Siebenbürgen (Korográfiai vázlatok Erdélyből), Blätter für Geist usw. 1842., 353. o. Butean-ról és Negojról stb.
37. Lehmann Paul: Die Südkarpathen zwischen Rethezat un Königstein (A Déli-Kárpátok a Retyezát és a Király-kő között), Ges.f. Erdkunde zu Berlin 325-386. XX. V., 1885. ("Lehmann" vagy "Lehm." rövidítés.) Nagyon értékes. Általános, geológiai és orográfiai tartalom. Lehmann volt a Fogarasi-havasok első gleccsernyom-felfedezője.
38. Lehmann Paul: Beobachtungen über Tektonik und Gletscherspuren im Fogarascher Gebirge (Tektonikai és gleccsernyom megfigyelések a Fogarasi-havasokban). Zeitschrift d. deutsch. geol. Ges. Berlin, XXXIII. 1881., 1. füzet, 109. o.
A felsoroltakon kívül Lehmann más műveiben is megemlíti hegyeinket.

III-7. oldal

39. Lenk Ign. von Frauenfeld: Siebenbürgens geogr. etc. Lexicon (Erdélyi földrajzi stb. lexikon) 4 kötet, Bécs 1839. Kikerülhetetlen hegyeink régi földrajzi neveinek tanulmányozásánál.
40. Liptzky Joh.: Mapa generalis r. Hungariae. Pesthini 1806. Nagyon hasznos térkép. [1987-ben kiadták Szegeden reprint kiadásban: Herner János: Erdély és a Részek térképe és helységnévtára]
41. Lucerna R.: Einige Gletscherspure aus dem Fogarascher Gebirge (Egy gleccsernyom a Fogarasi-havasokból), 1908., Nr. I., 67. o.
42. Lutsch von Luchsenstein: Siebenbürgens Graentz-Karte (Erdélyi határtérkép) 1784. (Másolat a Brukenthali Múzeumban.) Nagyon értékes – sok földrajzi névvel.
43. Lutsch von Luchsenstein: Principatus Transsilvaniae Tabula ex archetypo: 1751. 1762-es. (Brukenthali Múzeum.) Több, bár nehezen olvasható földrajzi nevekkel. Rendkívül értékes!
44. Lutsch von Luchsenstein: Neue Abhandlungen deren Siebenbürgisch-Walachischen Graenzstreitigkeiten (Az erdély-oláh határviták új kezelése), II. kötet, 1771. Kézirat. (Brukenthali Levéltár, 37-es Kegyeleti gyűjtemény.) Földrajzi nevek! Nagy értékű, különösen a Zibins-hegység történetének vonatkozásában.
45. A magyar-román határjelzés leirásához tartozó térkép. 1889. 1:40000 az 1:25000 lépésmértékű térkép másolata és ezért tartalmazza az utóbi összes hibáját. A gerinchalmok pontos leírása!
46. [Az 1900-as határleírás szerint Dobrovits B. egy új 1:2880 lépésmértékű térképet készített az új felvételek és mérések alapján (az összes új kóta, ezek a régeiektől jobbak!), amely azonban a határ geometriai vonalától semmi többet nem tartalmaz – azaz tartalmazza a régi, gyakran hibás földrajzi neveket. A határvonal sem egyezik a régi (1:25000 lépésmértékű) térképen feltüntetett vonallal, ami azt jelenti, hogy egy-egy határpont helyzetét csak a helyszínen tudjuk pontosan megállapítani. A nagy é. és d. oldalgerincek kiagazási pontja, a tavak helye, a hágók legmélyebb pontjának holléte – ezeket fontosságuk miatt kétségkívül be kell jelölni. A térkép egyébként nagyon ritka és ezért kivételesen értékes.]
47. De Martonne E.: Recherches sur l'Evolution morphol. des Alpes de Transsylvanie (Kutatások az Erdélyi Alpesek földfelszíni formáinak fejlődéséről), Revue de Geographie, 1906/7, I. kötet, 1-279. o., Párizs. Nagyon értékes irodalom. Ez a hegységünkről írt legnagyobb mű (rövidítése: "De Martonne" vagy "Mart.").
Kár, hogy a szerző az egyes katlanokhoz nem nyújt egy áttekintő ábrát. A ránk vonatkozó rész a 262. oldaltól kezdődik és a 85. és 76. ábra vonatkozik rá.
48. De Martonne E.: La Valachie. Párizs 1902., 122. o. Orográfia (hegyrajz).

III-8. oldal

49. De Martonne E.: Traité de Geographie physique (A fizikai földrajz kézikönyve), Fasc. IV., 623. o. (A Podragu fényképe Dr. Szalaytól).
50. De Martonne E.: Több kisebb értekezés, melyekben hegyeinket is említi, pl. Bull. Soc. des Sciences, Bucarest, IX. 1900., 4. füzet.
51. De Martonne E.: Bull. de géogr. hist. et descriptive. Párizs 1900., 1+2. füzet, stb.
51a. De Martonne E.: Az érdemdús párizsi hegytudósokkal (a földrajz egyetemi tanárai) folytatott tudományos levelezésem a hegység romániai oldalának topográfiájáról 1909-1913 között. (Földrajzi nevek, katlanok stb.).
52. Katonai-térképészeti Intézet, Bécs. Az 1850-es évekből származó 1:25000 lépésmértékű térkép, amely az 1:75000 lépésmértékű speciális és az 1:200000 lépésmértékű általános térkép alapjául szolgál. (Kereskedelemben nem kapható.) A hegyi objektumok és csúcsnevek gyakran hibásak. Hasonlóan a magashegyi terepjelek kezelése. 1000 m-től feljebb, de különösképp 1600 m-en felül az é. oldalgerincek bordázata csak schematikus vonalakban van meg, láthatóan műtermi utómunka, helyenként a fantáziára bízva. A főbordák sehol sem találhatók, ezért a tájékozódás nehézkéssé válik. Ez már 80 évvel ezelőtt is primitív rajztechnika volt. Hiányzik a modern térképek nagymértékű szemléletessége, sok hanyagság, tudatlanság és fantázia van ezen régi hegyi térképekben! A határon lévő csúcsok elnevezése is gyakran hibás és ezért számunkra egyben történelmietlen is.
53. Müller Ign.: Mappa geographica novissima 1769, (Brukenthali Könyvtár. Tartalmazza Lutschen földrajzi elnevezéseit, ezért nagyon értékes!
Új román térkép, lásd Statul Major.
54. Par F.: Grundzüge der Pflanzenverbreitung in den Karpathen (A növények elterjedésének jellemvonásai a Karpátokban), Lipcse 1898. és 1908. (II. 90, 204 stb.) gyakran említi a Fogarasi-havasokat.
55. Payer Hugo: Bibliotheca Carpatica, Igló 1880. Ez a bibliográfiai munka tartalmazza hegyeink régi irodalmi hivatkozásait is.
56. Petrik Lajos: Gerincvándorlás a Fogarasi Havasokon. Turisták Lapja IX., 1897., 205. o. Az egyik legjobb leírás.
57. Phleps Otto: Die großen Seen auf dem Nordgehänge des Fogarascher Gebirges (Nagy tavak a Fogarasi-havasok É-i lejtőin), Verh. Mittl. 1914., 140-156. o. fényképekkel. Alapmű a nagyobb hegyi tavainkról, én nagyon értékelem.
58. Fénykép-gyűjtemény. (A szerző szerint nagyszabású). A Fogarasi-havasokról mintegy 2000 fényképem van,

III-9. oldal

ebből kb. 1200 általam készített sztereoszkopikus felvételek. A szép és jó képek szerzői többek között: Fikentscher Otto grötzingeri állatfestő, Baden; Fischer Emil fényképész; Fischer Josef; Friedsmann August százados; Gróf Dr. Johann, ügyvéd; Hanák Béla, mérnök, Pozsony; Kobitzch Ad. magánzó, Nagyszeben; Kolbe J. vezető százados Fogarasban; De Martonne E. a földraz egyetemi tanára, Párizs; Niedermaier Hermann, ezredes; Phleps Otto, tanár; Popescu romániai banktisztviselő; Petrik Lajos, tanár, Budapest; Reinerth K. építkezési iroda tisztviselője; Schuster Rudolf kereskedő; Spietz v. királyi vadászigazgató; Szilágyi Gyula tanár; Tschurl Emil kereskedő; Dr. Urechia, orvos, Bukarest és sokan mások, akiktől e fényképeket kaptam.
Az SKV művészeti mellékleteiben több helytelen csúcsrajz található, amelyek félrevezetik a kutatót. Ezeket most megemlítem:
a) Az ünnepi albumban ez áll: "Piatra Roşie és Viştea Mare". Helyesen: "Colţul Hârtopului és Viştea Mare".
A művészeti mellékletben:
b) "Surul", pontosabban: "Surul, a Moaşa-hegyháttal a háttérben".
c) A "Surul (Hohe Rinne)" helyett csak "Surul".
d) "Südwand des Negoi" (Negoj d. fal), helyesen:
"Ostwand des Negoi" (Negoj k. fal). e) "Negoi" helyett "Călţun, vom Negoi gesehen" (Călţun a Negojról).
f) "Dreibrücken", 1899, helyesen: "Schwindlerbrücke unter dem Negoi".
g) "Schwindlerbrücke" 1899, helyesen: "Dreibrücken unter dem Negoi".
h) "Gensensee (Călţun)" 1900, helyesen: "Călţunsee".
i) "Podraguhänge" 1904, helyesen: "Südabschluß des Podrăgelkessels".
k) "Piatra Roşie" 1897, helyesen: "Gălăşescu vom Hârtopu gesehen". l) "Ucia Mare", 1897, helyesen "Gălăşescu Ny-ról".
m) "Vale Sombot", 1897, helyesen: "Valea Sâmbătei" (azaz Szombatfalvi-völgy Fogaras mellett).
59. Popescu Romulus: (Turkuval és Porcius-szal az első román turista-úttörők Erdélyben) szívességből három jó turistaleírásában használta az új földrajzi neveket, amelyeket a Ciortea és Urlea környékén vezettem be. A három mű címe:
a) Frecker See, Budislav, Surul, SKV Évkönyv 1909., 27. o.
b) Der Vârful Urle. Die Karpathen, II. 1908-1909., 174. és 214. o. c) Excursiuni în munţii Făgăraşului, 1912., Nagyszebeben 1912., III. rész, különnyomás a "Luceafârul"-ból, Csukás – Ebendorf – Ştiuca IV. rész.

III-10. oldal

60. Primics György: A Fogarasi Havasok s a szomszéd romániai hegység geol. viszonyai. A Magy. földt. intz. évkönyvei, VI. 1883., 271. o. Alapvető mű.
61. Primics Gy.: Bolyongások a Fogarasi Havasokban. A Magyarorsz. Kárpát Egylet évkönyvei, VII. évf., 1880., 372-404. o. Értékes munka, többek között az akkoriban teljesen ismeretlen hegység k. feléről.
61a. Puchleitner S.: Die Eiszeit in den Südkarpathen (Jégkor a Déli-Kárpátokban), a "Mitteilungen der k. k. geogr. Gesell. in Wien", XLIV. 5. szám 1901., 124-139. o. Ismerteti a gleccsernyomokat de Martonne munkái nyomán.
62. Radnóti Dezső: Erdélyi Kalauz, Kolozsvár 1901. Sablontúrák.
63. Raffelsberger Franz: Allgem. geogr. statist. Lexicon aller oesterr. Staaten (Az osztrák államok általános földrajzi-statisztikai lexikona) 1845. Közli Lenk értékes földrajzi neveit.
64. Reissenberger Ludwig: Drei Bergriesen (Három hegyóriás), Verh. Mittl. XXXVI. 1886. Az egyik legjobb mű a régi turistairodalomról Ciortea, Negoj és Parâng körzetéből.
65. Reissenberger Ludwig: Ein Ausflug auf das südl. Grenzgebirge von Siebenbürgen (Egy kirándulás Erdély d. határhegysébébe), Verh. Mittl. XV. 1864. Árpás-körzet.
66. Reissenberger Ludwig: Uebersicht der Höhepunkten von Siebenbürgen (Az erdélyi magaslati pontok áttekintése), Verh. Mittl. I. 1850., 27. III 3. VI. 60. IX. 187. Földrajzi nevek és magassági adatok. (Párizsi láb mértékegységben).
67. Reissenberger Ludwig: Versuch einer Beschreibung des Hermannstädter Stuhles (A Nagyszebeni szék leírásának kísérlete) 1850. kézirat (Brukenthal. múzeum) Nagyon jó munka. A Vörös-toronyi-szorostól (Rotenturm-Paß) a Bârcaciu-ig [Barkács] írja le a hegységet).
68. Römer Jul.: Vom Breazer Paß bis zur Viştea (A Breazer-nyeregtől a Viştea-ig Nagy-Vist-csúcs), SKV Évkönyv, 1883., 148. o.
60a. Román térképek, lásd Stat Major!
69. Ruzitska B.: Gerincvándorlás a Fogar. Havasokban, Erdély XVIII. 1909., 35-60. o.
70. Samec Joh. Vlad.: Die Alpen des Altlandes (Az Olti-hegyek) 1865. Nagyszabású munka, sok érdekes adattal, de megbízhatatlan.
71. Schur Ferd.: Enumeratio Planarum Transsilvaniae (Az erdélyi növények felsorolása), Bécs, 1866. Sok földrajzi név.
72. SKV évkönyvek 1880-1935, Nagyszeben. Sok jó cikk.
73. Sigerus E., Bielz A.: Siebenbürgen. Hermanstadt 1903. (Útikönyv). A sablontúrák elégséges leírása.
74. Simonkai Lajos: Enumeratio florae Transsilvaniae. 1886. A régi irodalomban megtalálható földrajzi nevek megállapítása és felsorolása. p. XXXVI. stb.

III-11. oldal

Egy értékes mű, bár a földrajzi nevek tanulmányozása nagy nehézségekkel jár, néhány hibát is tartalmaz, pl.:
a) "Commando et Cordon de la Schmidt" Baumgartnernél nem a Dejaner Alpe, hanem a Smida (Zmida, a Trăsnita [Villámcsapás] é. kiágazása) Caţiavei-nél [Kacavé].
b) Die Poiana Neamţului [Német-tisztás]nem a Fibrea-pataknál (Fibrea-Bach) van, hanem a feleki Râul Mare-nál [Nagy-folyó].
c) A "Skerişoara" nem a romániai Zârna-völgyben van, hanem Erdélyben, K-en a Valea Pojortei-nél (Breáza).
d) A "Fedeles" a Fogarasi-havasokban Alsósebesnél van és nem a Zibin-hegységben.
e) Baumgarten "Warful Goltz"-a (szintén egyszerűen Goltz) teljesen biztosan nem a Colţul Viştei mare-nál van, hanem a "Colţul Brezei"-nél Breazánál.
f) "Spatie Tatarului" nem a Tatar-Alpe (Felsősebes) része, hanem a Piciorul Surului alsó ága (helyesen "Spata").
g) A Foltea a Zibin-hegységben van, Baumgarten "Foti"-ja az Alsósebes melletti Făt kell hogy legyen.
75. Az 1:75000 lépésmértékű térkép, a hegyekben számos helytelen útjellel és sok hibás földrajzi névvel. Több helyen összekevert csúcsnevek és kóták! Az új mérések nagyon gyakran hibásak, a tájékozódáshoz szükséges román részen hiányoznak, az 1:200000 lépésmértékű általános térkép azonban jó. Bergl. Militärgeogr. Institut.
76. Spietz A. R. von: királyi vadászigazgató, ezredes, több érdekes, értékes vadászcikket írt, egyedi földrajzi nevekkel: Zwei Tage Jagd (Kétnapos vadászat) a "Wild und Hund"-ban, 1898., 707. o.; Brandt im Laita-Tale (Tűz a Lajta-völgyben), egy szép cikk.
77. Spietz A. R. von: Drei Nächte in der Felsenregion (Három éjszaka a sziklarégióban), ugyanott, 1895., 307. o.
77a. Spietz A. R. von: Vier Tage (Négy nap) a Zeitschr. Halali-ban, 1910., 1. szám (Viştea, Negoj)
78. Stat Major Bucureşti: Riul Babului şi Racoviţa 1:100000. Egy új román térkép, amely azonban a magasasbb hegyekben csak egy másolata a hibás osztrák térképnek. A nagy hibákat mind megismétli (lásd Vănătoarea, Vertopel, Căltun stb.) és a hibás csúcsneveket (Vertopel, Moscav, Paltina, Peatra Roşie stb. sem javítja ki. Ritkán az alsóbb régiókban közöl egy-egy új kótát vagy egy új nevet. Kivételt képez a Colţul Viştei mare környéke,

III-13. oldal

92. Szalay A. B.: Reisetagbuch (Útinapló). Kézirat 12 kötetben. Aprólékos leírasa száz és száz hegyi kirándulásnak, kb. 100000 megfigyeléssel és 10000 méréssel.
93. Szalay A. B.: Auszug aus der Literatur (Irodalmi kivonatok). Kézirat 20 kötetben. Gazdag kivonatok a Fogarasi-havasok irodalmának mintegy 1300 művéből.
94. Szalay A. B.: A Fogarasi Havasok részletes leírása. Az 1914-es Erdélyi Kalauz számára íródott. Először 10 évvel később jelent meg Budapesten. Alapvető mű.
95. Szalay A. B.: Rajzok és ábrák gyűjteménye. Több száz részletes rajz és körvonal-ábra a Fogarasi-havasok minden részéről, amelyet a szerző az utolsó 20 évben összegyűjtött. E képek gyakran hasznosabb segítőeszközök, mint a fényképek, amelyeket csak jó fényviszonyok között lehet elkészíteni. Sok körkép.
96. Szalay A. B.: A Fogarasi-havasok panorámája Nagyszebenből. 1903-1906 között rajzolva, 1910-1930 között kiegészítve. A kép az 1905-ös nagyszebeni kiállításon elismerésben részesült. A Nagyszebenből látható összes csúcsot és hegyrészlet – mintegy 300 objektumot – tartalmaz. Több éves fáradalmas munka eredménye.
[Josef Kobath 1890-ben szintén rajzolt egy "Körképet" Nagyszebenből, de az ő képe részletekben nagyon szegény és a "nehéz k. rész" csak az első, hibákat tartalmazó változatként használható. Samec panorámája 1865-ből (Fogaras környékéről rajzolt) csak tréfás képnek fogható fel. Fogaras környékéről rajzolt valódi panoráma az én ábragyűjteményemben található.]
97. Szalay A. B.: Rhododendron Kotschyi Simk. 1914. Nagykiterjedésű növényi földrajz. Monográfia, több részletes véleménnyel a Fogarasi-havasokról. Kézirat.
98. Szalay A. B.: A Simonkai lelőhely, 1918. (kézirat, 65 oldal). Ebben a hegység 384, nagyrészt ismeretlen botanikus stb. lelőhelyének ismertetése.
99. Szalay A. B. (Írta: Dr. Szalay Béla): A Kaczavé barlangja, Turistaság és Alpinizmus, VI. évf., 1915-16., 1. szám, 1-10. o. és 2. szám, 49-64. o. Kaczavé környékének és barlangjának alpinista leírása.
100. Szalay A. B. (Írta: Dr. Szalay Béla): Az Albota. Turistaság és Alpinizmus, VII. évf., 1916-17., 6. szám (1916. december), 151-198. o. Az Albota monografikus leírása és irodalomjegyzéke.

III-14. oldal

101. Szalay A. B.: Hegymászó mathematika, Turistaság és Alpinizmus, IV. évf. 1913-14., 6. szám (1913. december), 213-217. o. Egy általam felismert hegyi láthatósági törvény, amely szerint egy csúcs láthatóságát állapítja meg bármilyen kilátó pontról. Tartalmazza az általam felállított képletet a hegyi túrák időhosszának megállapítására.
102. Szalay A. B.: A Fogarasi-havasok gerince, 1914. Ezt a tanulmányt leközölte az SKV évkönyve három részben 1934, 1935 és 1936-ban egyben a Fogarasi-havasok É-i gerincei-vel.
102a. Szalay A. B.: Hoher Vogelzug (Madárvándorlások), megjelent a Zoologischer Garten, Lipcse 1930. Földrajzi és állattani nevek.
103. Szilágyi J.: Élvándorlás., Turistaság és Alpinizmus 1914-15.
104. Turcu Ivan: Excursiuni pe Munţii ţerei Bârsei şi ai Făgăraşului, Brassó 1896. Leírja a szerző kirándulását az 1889-es határrendezés idejében. Az óromániai rész leírása különösen hasznos.
105. Turistatérkép (az SKV Nagyszebeni osztályának kiadása, 2. kiadás, 1912, 1:75000. Ez a szép, színes, nagyon áttekinthető térkép ez egyike hegységünk tanulmányozásához nélkülözhetetlen eszközének, mivel néhány száz célpontot (ösvények, nevek, kóták, menedékek, tavak stb.) tartalmaz, amelyek a katonai speciális térképen hiányoznak. Az I. kiadás hiányosságait és hibáit a II. kiadásban pótolták ill. kijavították és a Katonai-földrajzi Intézet javaslatait is figyelembe vették. (E nagy munka technikai részletei Emil Witting erdésznek köszönhető.) Sajnos a Katonai-földrajzi Intézet terepjavításait nem fették figyelembe, ehhez még az a szerencsétlen esemény is hozzájárult, hogy a korrekciós lista nem jutott el a szerzőhöz. Ezért egyes, különben könnyen javítható hibák megmaradtak. Az említettek ellenére ez a kiadás maradandóan értékes, amit az első kiadásról nem lehetett elmondani.
106. Uti-Kalauz, Nagyszeben és környéke. Az SKV Nagyszebeni osztályának kiadása, 1903., A "Führers" magyar kiadása, valamivel lerövidítve.
107. Az Erdélyi Természettudományi Társaság közleményei és jelentései 1850-1913. A régebbi évfolyamok tartalmazzák Ackner, Bielz, Carl és Michael Fuß, L. Reissenberger, Fronius stb. munkáit és sok földrajzi nevet.
108. A nagyszebeni körzet D-i határának kijelölése, Siebenbürgische Quartalschrift VI. 1798, 35 földrajzi név!

III-15. oldal

109. Witting Emil: Auf der Hochwildbahn. Neudamm 1928. (Szombatfalvi-völgy és Zibins-hegység).
110. Zwei Conscriptionen des ehemal. Hermannst. Stuhles aus 1720 (Két ügyirat a hajdani Nagyszebeni székből), Archiv XXXII. 1903., 88. földrajzi név!

Kiegészítés:
111. Breckner Otto: Die Albota, SKV Évkönyv 1933., 22. o.
112. Czekelius Rudolf: Zwischen Hermannstadt und Curtea de Argeş, Csukás – Ebendorf – Ştiuca 1925.
113. Friedsmann J. A.: Die Überkletterung des Arpaşel-Kammes (Az Árpás-gerinc megmászása), Csukás - Ebendorf - Ştiuca 1923. Az első valódi megmászás.
114. Grotz Fritz: Budiu – Urlei-See (Budiu – Urlei-tó), Csukás - Ebendorf - Ştiuca 1925.
115. Florstedt Alexander: In der Hochgebirgen Asiens und Siebenbürgens (Az ázsiai és az erdélyi hegyekben), Neudamm 1928. (Ismertetés a Tageblatt-ban, Nagyszeben, 1928. november 17. Több nagyon érdekes részlet a Fogarasi-havasokból az 1910-esévekből. A szerző magassági adatai mind eltúlzottak. A Călţun-tavat "Zerge-tónak" nevezi, 164. o. és a kép a 161. oldalon. – A főgerinc átlagban 2367 m és nem 2500 m magas, 161. o. – A felső Tărâţa-menedékház ("Ratibor herceg-menedékház" ?) 2190 m-en fekszik és nem 2450 m-en; a Zănoaga-menedékház 1670 m-en és nem 1800 m-en. Ami a fényképeit illeti: a) "a Munte Vunnatore sziklatömb" helyett a 97. oldalon a következőt olvassuk: "Fântână- és Ádám-csúcs az Árpás-szakadékban"; a 153. oldalon a "Lajta" helyett "Negoiu és Mittelfes 2469 a Şerbota-gerincről"; c) "Lajta a Negoj-jal" a 153. oldalon, helyesen: "Călţun és Negoj"; d) az "Ucia mare" helyett pontosabb "az Ádám-csúcs és Vânătorea az Albotáról".

IV. A Fogarasi-havasok északi gerincei

A főgerinc topográfiai, geológiai, térképészeti és turisztikai tanulmányozása csak akkor lehetséges, ha egyben a nagy é. oldalgerincek helyét, szerkezetét is pontosan ismerjük és amikor ezek mai nevezéktanával is tisztában vagyunk. Az oldalgerinceken sok feltűnő csúcs van, amelyekről a hegységet megfigyelhetjük, amelyek a főgerincet eltakarják. Tehát olyan valaki, aki az oldalgerinceket nem ismeri, nem írhatja le a főgerincet sem, többek között még a helyét sem tudja jól meghatározni.
Hogy az ilyen tanulmányokat megkönnyítsem, készítettem 15 éves fáradságos munkával egy vázlatot hegységünkről, egy hegyi panorámát Nagyszebenből.

III-16. oldal

Ennek elkészítéséhez több mint 500 hegytúrát tettem, amelyek folyamán a speciális térkép és mérések hibáit, felcseréléseit százával fedeztem fel. A hibák között találunk kolosszális hibákat a terepleírásban, amelyeket előttünk senki sem vett észre (Rioşu-Grat [Rioşu-gerinc], Călţun-Fuß [Călţun-hegyláb], Puha, Caţaveiu [Kacavé], Drăgus [Drágos ] stb.). Sőt, még a hegység legmagasabb pontja, a Moldovean-Spitze [Moldoveanu-csúcs], is csak ezen tanulmány után válik ismeretessé!
      Írjuk tehát le az É-i oldalgerincek vonalát É-ról D-re a határvonalig, és soroljuk fel a rajta lévő objektumok földrajzi neveit a többnyire ismeretlen magassági adataival együtt.
      A gerinc főbb objektumainak, ahogy azt már említettük, gyakran nem egy neve van, hanem minden oldaláról eltérő: a hegyoldalról, patakokról stb., amelyek felett emelkednek nevezték el ezeket. Az oldalak egyben a nevek forrásai is. A név forrása egyazon csúcs esetében a K-i és a Ny-i oldalon más-más letetett, ezért a csúcsnak két neve is lehet, pl. a Tărâţa-Kamm [Conradt-gerinc] 2104-es kótájától Ny-ra folyik az Izvorul Ineapănului [Törpefenyves-patak], K-re pedig a Părâul înfundat [Eldugult-patak] - ezért a csúcsnak két neve van: Vârful la Părâul Ineapănului [Törpefenyves-pataki-csúcs] és Vârful la Părâul înfundati [Eldugult-pataki-csúcs].
      Az É-i gerincviszonyokat a Vörös-torony-szorostól a Negoiu-ig [Negoj] már leírtam az SKV 1907-1910 évkönyveiben a Tătar [Tatár-gerinc] és Puha gerincein kívül, azért ezekre csak utalok és itt csak különbségekre leszek tekintettel a Caţaveiu-ig [Kacavé] (Fogaras mellett). Megjegyzés: a kóta szó vagy K. jel nélküli szám az én saját mérésem.

IV-1. Tătar [Tatár-gerinc]

(Oltfelsősebes vasútállomás = Şebeşu de Sus = Oberschewesch)
A hegyláb az 522-es kótánál kezdődik.
1. Frunte lui Lobe = Steilwiese = [Lobe-homlok], K. 659.
2. K. 767. Lobe-Gipfel [Lobe-csúcs]
3. La Bordeiu = Comanda de earnă din jos = [alsó téli határőrállomás], 845 m.
4. K. 925. Vrf. Părăul Prisecii O. = [K-ről Méhes-pataki-csúcs].
5. Pripor = Kammsteile [meredek lejtő]
6. Vrf. Priporului [Meredek-csúcs] = Chica la Părău mare O. = [K-ről Nagy-pataki-tető], 1010 m.

III-17. oldal

7. K. 1114. Vrf. Tisei O. [K-ről Tiszafa-csúcs] (O. Piscul Tisei [k. ?] és S. Părăul Tisa [d. Tiszafa-patak]).
8. Sattel-Comanda de earnă din sus [felső téli komandó nyereg, Winterkommando], 1090 m.
9. Vrf. la Peatră [Köves-csúcs], 1110 m.
10. Pleaşa cu brazi [Fenyves-kopár], 1140 m, (közelben K-re forrás).
11. Poiana Vârtopului W. [Ny-ról Horhos-tisztás], 1170 m.
12. Obârşia Părăul Vârtopului [Horhos-patak eredete], egy forrásal, ny. 1170 m.
13. Vrf. Colţului O. [K-ről Szirt-csúcs], 1180 m. (Piscul Colţului Curmătură-val [?] és a Poiana Colţului [?] = K. 1067.
14. Poiniţa la Părăul şcoalei W. [Ny-ról Iskola-pataki-tisztás]
15. Vrf. Scarei W. [Ny-ról Lajtorja-csúcs], K. 1297 m. (Piscul la Părăul şcoalei W. [? ny.], fent szerpentines út = Scara).
16. Comanda de Vară [nyári határőrállomás, Sommerkommando] = nyereg 1295 m.
17. Stână bătrână [Öreg esztena] = rét 1345 m, k. Itt is volt egy comandă [határőrállomás].
18. K. 1432. Vrf. la Pleaşa Cailor [Lókopáros]. (O. Piscul la Pleaşa Cailor [Lókopáros k.]).
19. Curmătură Oancii [Oancea-nyereg] 1400 m.
20. Vrf. la Stâna din Plai [Réti-esztena-csúcs], 1465 m.
21. Stână din Plai [Réti-esztena] = K. 1435, nyereg egy esztenával.
22. Vrf. la Piscul Balţului W. [Ny-ról Balt-orom], 1690 m.
23. K. 1896. Vrf. Tătarului [Tatár-csúcs]

IV-2. Puha és Măgura [Magura]

(Alsóporumbák vasútállommás = Porumbacu de Jos = Unterporumbach)
így hívják a Negoiu k. műút - Măgura mică [Kis-domb] = alulról K. 883 -ig, Măgura mare [Nagy-domb] = a K 883-tól a la Cărarea Puha-ig [Puha-ösvény] 1190 m. Itt kezdődik a Puha. (ny. Izvorul Puhei [Puha-patak], lent Porumbăcel-nek [Kis-Porumbák] hívják.)

Gerincrészek

1. K. 992, Vrf. Măgura mică [Kis-domb].
2. K. 883. Curmătură Blăgeni O. [K-ről Blăgeni-nyereg] = Fundul Părăul larg W [Ny-ról Széles-patak mélye, feneke]. Itt van az első nyereg, a Ny-ról érkező Dr. Karl Wolff út fordulópontja.
3. Curul Măgurei [Domb segge], gerincfelszökés és
4. ennek legmagasabb pontja = K. 1157.
5. K. 1208 Vrf. Custura [Sziklaél-csúcs]. (Felette a Wolff út első pihenője, 997 m. K-en Părăul Şarpelui = Schlangenbach = [Kígyó-patak, Kanyargós-patak] a szép Peatra Şarpelui [Kígyó-kő] sziklákkal.
6. Mély nyereg. (6 km-re az SKV út felett.)
7. Măgura-Dach [Domb-tető], 1206 m, egy széles csúcs.
8. K. 1168 (= kilépés az SKV útról, "1172 m", feljebb a szerpentinek felett van a Serpentinen-Sattel O. [K-ről Szerpentin-nyereg].

III-18. oldal

9. La "Cărarea Puha" [Puha útja] = Curmătură Puhei = Puha-Sattel [Puha-nyereg], 1190 m egy esztenával (= a Cărarea Puha ösvények végpontja, amelyek a Piscul Cărarea Puha-ról, Ny-ról, vezettek ide), ez az SKV úton a harmadik nyereg.
10. Gerincfelszökés a Florstedt-menedékházzal, 1270 m.
11. K. 1362 legmagasabb pont.
12. K. 1454, egy csúcs az erdőhatáron; a kóta bizonyára nyomdai hiba, helyesen 1554!!
13. Curmătură Stânei [Esztena-nyereg], 1546 m. (Ny-ra lent van a Stâna Puha [Puha esztena] a 1350-es szintvonalon. Ez biztosan hibás, helyesen 1450!!)
14. A térkép szerint egy 190 m-es gerincfelszökés, amely azonban nem létezik. Csak 80 m magas. (Ez a hiba az előzővel függ össze.)
15. K. 1625 = Stânen-Gipfel [Esztena-csúcs] = Căldăruşa-Gipfel, O. [K-ről Kis-katlan-csúcs].
16. K. 1622, Touristensattel [Turista-nyereg], a régi Negoiu úton, Bârcaciu-ból [Barkács] jön), K-re 1625 és 1622 között egy füves katlan: Căldăruşa [Kis-katlan]. A katlan É-i fala egy gerinc, amelyen a 9 km-re lévő SKV úttól = 1925 m a 1546-os nyeregre egy jó út vezet.
17. Egy gerincfelszökés következik K. 1881 legmagasabb ponttal.
18. K. 2041 Vrf. Părăul Mezuieni O. = Puhasarg, Puhaprisma [K-ről Határ-pataki-csúcs] , ez a Piscul Stânei csúcsa (a Stâna Şerbota din Pisc-vel = K. 1427, Şerbota- [Serbota-patak] és Mezuina-patak [Határ-patak] között).
19. Katlanél K-ről a Căldarea Şerbotei de către Puha [Keleti-Serbota-katlan] és Ny-ról a Căldarea Puhei [Nyugati-Puha-katlan] között.
20. K. 2177. Vârful Puha [Puha-csúcs], lapos határcsúcs.

IV-3. Scoreer Alpe [Negoj-gerinc]

Alsóporumbák vasútállommás = Porumbacu de Jos = Unterporumbach)
(Negoiurücken [Negoj-hát], hibásan Piciorul Negoiului)
Irodalom: SKV Évkönyve 1910., 75-76. o.

A. Meredek Ny-i hegyláb = Sărataer Fuß = Piscul Sărăţii = [Szeréte-hegyláb]

1. Curmătură la Fag [Bükkfa-nyereg], K. 992.
2. Pleşită [Kiskopasz] (ma nem kopár).
3. Poiana la Vârful Mestecăceni W. [Ny-ról Byírfa-csúcs-tisztás] 1470, Kilátás!! (A Piscul Mestecăceni [Nyírfa-gerinc] a Părăul Bontei [Tompa-patak] torkolatához esik le.)
4. Pleaşa-Wiese W. [Ny-ról Kopár-tisztás] – esztena és
5. Egy vadászház a 1485-ös nyeregben a gerincen, a sziklák közelében.
6. K. 1497, kis csúcs.
7. Astupătură-Sattel [Záró-nyereg].
8. La Peatră ["A sziklánál"], egy sziklapad; az é. orma K. 1668.
9. K. 1828, felette a Bontea [Tompa] legmagassabb pontja, egy gerincág 1845 m.
10. Furca Tunsului [Tunsu ágasa], K. 2003.

III-19. oldal

B. Keleti hegyláb = Scoreer Fuß = Piscul Tunsului [Tunsu-gerinc]

11. Vârful Ţolfa [Ţolfa-csúcs], K. 825.
12. Ţolsa-Sattel [Ţolfa-nyereg], ide vezet Râul Laita-tól [Lajta-patak] egy turistaösvény.
13. K. 1021, Curmătură la măr [nyereg az almafánál].
14. Posada mică [Kis gerincfelszökés]. (posadă = Kammsteile = gerincfelszökés.)
15. Gerincváll 1180 m, "La Plaiul cel lung" [hosszú hegyi rét], ez az mellékút kezdete, amely Stâna des Piscul cel bun-ra [Jó-gerinci esztena] vezet. (Stână = [esztena] = 1195 m.)
16. Poiana Plescioara [Loccsanó-tisztás], 1320 m.
17. K. 1357. Plescioara-Gipfel [Loccsanó-csúcs]. Csodálatos kilátás!
18. Poiana és Curmătură la Plaiul petrii [Kő-réti tisztás és nyereg] 1348 m. A Plai K-re vezet a Stână la Piscul bun-ra [Jó-gerinci esztena].
19. K. 1469, Vârful Piscul bun [Jó-gerinci-csúcs].
20. Lăcuţiu-Sattel [Kis-tó-nyereg] egy tócsával.
21. K. 1626, Stână-csúcs [Esztena-csúcs], erdőhatár.
22. Nyereg Stâna din Tunsu-val [Tunsu esztena] (ösvény a DNy-on lévő forráshoz).
23. Furca Tunsului [Tunsu-gerincág].

C. A gerinc önmagában

23a. Furca Tunsului [Tunsu-gerincág], K. 2003, teljesen lapos (K-en a Piscul Popei [Pópa-gerinc] elágazása.)
24. K. 2152 La Lăcuţ [Kis-tó], ikercsúcs.
25. Lăcuţ-Kamm-Mulde [Kis-tavi-gerincteknő], (K-re a Părăul Paltinuluii [Juharos-patak].) Gerincfelszökés.
26. "Die Säge" [Fűrész], egy letörő gerincváll fűrész alakú szirtekkel, K. 2222. (K-re egy hatalmas gerinc.)
27. Satel Buruianu mic [Kis-Burján-nyereg], 2230 m (K-re a Căldarea Buruianu mic [Kis-Burján-katlan]).
28. K. 2309, Vârful Buruianu mic [Kis-Burján-csúcs]. (K-re és Ny-ra egy oldalgerinc).
29. Sattel Părăul rău [Rossz-pataki-nyereg], 2268 m. (Ny-ra a Părăul rău [Rossz-patak] környéke, K-re az é. Căldarea Buruianu mare [Nagy-Burján-katlan].)
30. Kis nyeregkúp, 2282 m, majd Ny-ra egy kiágazás, amely elválasztja a Părăul rău-t [Rossz-patak] a Părăul Steghie-től [Pásztor-patak].
31. Nyereg 2274 m.
32. K. 2352, Vârful Buruianu mare [Nagy-Burján-csúcs], a fekete torony (hibásan Vârful Scoreului [Salakos-csúcs], K-re egy alacsony oldalgerinc.
33. Curmătură Steghiilor W. [Ny-ról Pásztor-nyereg], 2260 m. (Ny-on a Căldarea Steghiilor [Pásztor-katlan] és a Părăul Steghie [Pásztor-patak].) Ny-on a Căldarea Lespezi [Kőlap-katlan], azaz a d. Căldarea Buruianu mare [Déli-Nagy-Burján-katlan].
34. K. 2374 Vârful Steghiilor W. avagy Vârful Lespezilor. (Hibásan: Vârful Ciobanului, Hirtenspitze, [Pásztor-csúcs].) K-re és Ny-ra oldalgerincek.
35. Podeiu-Sattel [Berger-nyereg], 2355 m. (K-re Căldarea la Podeiu [Berger-katlan]).

III-20. oldal

36. Vârful la Podeiu k. = Vârful Dracului k. = Berger-Spize [Berger-csúcs], 2404 m.
37. K. 2308. Strunga Dracului-nyereg k. = Berger-Scharte [Berger-csorba]; K-en Strunga Dracului-Kessel [Berger-katlan].
38. Scoreer Spitze = Kleiner Negoiu = [Kis-Negoj-csúcs], K. 2485.
39. Régi határ.
40. K. 2489.

Megjegyzés: Lespede jelentése kőlap, sziklatányér. A Fogarasi-havasok legnagyobb kőtáblái a Lespezi-katlan d. falán találhatók. A Vârful Buruianu mare [Nagy-Burján-csúcs] k. gerincét, 2352 m, egyesek szerint szintén Lespezi-nek kellene nevezni. Ez a gerinc osztja ketté a Buruianu mare katlant [Északi- és Déli-Nagy-Burján-katlan]. A Scoreer határpont a K. 2485 és a K. 2489 között van.

IV-4. Laita-Mierea [Lajta-gerinc]

Muchea Doamnei-nek [Dáma-gerinc] is hívják.
(Kerzi vasútállomás = Cârţa = Kerz)

I. 1. K. 767 Fruntea Malului [Mart-homlok].
   2. Plaiul Malului-Rücken [Mart-háti--rét].
   3. K. 962 csúcs.
   4. Pleşcioara-Gipfel [?], 950 m.
   5. K. 903. Curmătură Pleşcioarei [?], ahová K-ről, Râu Cărţişoarei-től [Kis-Kerc-patak], egy turistaösvény érkezik.
   6. K. 1054. D. Ţolfa. A Ţolfa-Wiese-t [Ţolfa-rét] a "La Mormânt" [Sírhant] követi. 1054 m és 1071 m között eléggé egyenes terep.
   7. A K. 1071-től É-ra: A Piscul Talianei O. [K-ről Olasz-gerinc] legmagasabb pontja egy ösvénnyel. 1071 m-en kaptató.
   8. K. 1273. Poiana Rădăcină [Gyökér-tisztás].
   9. La Bălţi ["A pocsolyáknál"], tócsa 1420 m.
   10. K. 1447, csúcs.
   11. Első faiskola.
   12. Kunyhó 1500 m, kilátás! (útelgazás az erdészházhoz és az Izvorul Trocilor [Vályús-forrás] forrásához.)
   13. K. 1532. La Stână ["Az esztenánál"].
   14. K. 1597. Ez a kóta a negyedik és ötödik faiskola között van.
   15. Doamna Weg-Sattel [Dáma-úti-nyereg], 1610 m.
   16. K. 1656. Mierea főcsúcsa [Mézes-csúcs]. Kilátás!

II. Mirerea-Urwald [Mézes-őserdő] 1840 m-ig.

   17. Fárasztó gerincrész az erdőben juhcsapással.
   18. K. 1744. Erdőhatár. Ezután törpefenyves következik.

III-21. oldal

   19. K. 1803. Ezt a kóta a kivetítés következményeként valamivel északabbra van a Mierea-Horn-tól [Mézes-fő].
   20. Mierea-Horn [Mézes-orom], 1830 m.
   21. Meredek nyereg a szarvon.
   22. Mezuina-Gipfel W. [Ny-ról Határ-pataki-csúcs ], 1850 m,i (a Piscul Mezuina felett, a Părăul Mezuina [Határ-patak] két forrása között).
   23. Matratzensattel [Matrac-nyereg], 1840 m Károly gróf-nyereg a Károly műúttal: összekötés a Dáma- és a Lajta-völgyek között = Curmătură Mudrocselor [Matrac-nyereg].

III. Gerinc (A. Matratzendach [Matrac-tető] 1840 m-től 2030 m-en át 2001 m-ig; B. Sghiabu Văros [Mészkő-horhos], 2136 m; C. Lajtafuß [Lajta-hegyláb] egészen a határig)

   24. Kaptató.
   25. K. 2030. Kleine Matrazen-Gipfel [Kis-Matrac-csúcs] N. Gipfel des Daches [Tető-csúcs]; Ny-ra a lapos Piscul Laptelui [Tej-orom] a Peatra ca Om-mal ["Kőember"].)
   26. A Matrac-tömb ferde tetőéle (Ny-ra a Părăul Laptelui [Tej-patak] környéke).
   A Matrac elnevezés egy Mudroski nevű üvegfúvótól ered, aki a környéken gyakran vadászott zergékre.
   27. A tető középső sziklafogai, 2050 m, innen K-re egy előrefutó sziklagerinc. 1840 és 2050 m között terül el a K-i hegyoldalon a nagyon sziklás, törpefenyőkkel és égerfákkal benőtt Matratzen-Wildnis [Matrac sűrűség]. A tető D-i felén 2050 m-től K-re és Ny-ra egy meredek füves hegyoldal kezdődik, a Vârful Mudrocselor [Mudroski-csúcs].
   28. Großer Matratzenspitze [Nagy-Matrac-csúcs], 2080 m (Ny-ra egy oldalgerinc).
   29. A tető letörése.
   30. K. 2001. Nyereg.
   31. Claia [boglya, kazal, kalangya] (K. 2077), egy kiemelkedés a nyeregben (egy miniatűr Frecker Gârbova [Feleki-Kónya-orom]). A vetítések tanulmányozásával rájöttem, hogy a 2077 m-es adat egy nyomdai hiba, helyesen 2017 m-nek kellene lennie; ez a Claia magassága.
   32. Nyereg. Ezután nem következik egy meredek kaptató.
   33. Előcsúcs.
   34. K. 2136 Vârful Sghiabu Băros O [K-ről Mészkő-horhosi-csúcs]. (A régi irodalomban: Stiavu veroß.) Innen É-ra ágazik el a K-i oldalgerinc. 2080 és 2135 m-es magasság között van a Părăul Omeagului = Părăul Stânei [Esztena-patak], amely a Lajta-völgyben, D-ről a Stână, 1268 m, és É-ról a Florstedt-menedékház között torkoll. A 2136-os csúcs nagy Ny-i oldalgerincét én Florstedt-Rücken-nek [Florstedt-hát] hívom. Szép ösvény!
   35. K. 2039. Curmătură văroasă [Mészkő-nyereg], a legmélyebb nyereg a Lajta-gerincen, ezen keresztül vezet a Grafen Károly'schen Weg [Károly gróf út] a Dáma-völgyből a Lajta-völgybe és

III-22. oldal

a Lajta-katlanba, valamint a Matratzen-Sattel-be [Matrac-nyereg]. (Ny-ra a Părăul Purcarului [Kondás-patak]. A 2136 m-es csúcs D-i és DK-i oldalán és a 2039 m-es nyereg É-i oldalán mészkőfalak vannak.
36. K. 2156, egy lekerekített nyeregkúp, Vârful la Părăul Purcarului [Kondás-pataki-csúcs]. A főcsúcs É-i gerincét követi.
37. K. 2405. Vârful Laita [Lajta-csúcs], határpatak.

Irodalom: SKV Évkönyv 1910, 79. o. és Verh. Mittl. Sieben. Ver. Natw. 1909., 197. o.

IV-5. Piscul Bâlii [Bilea-gerinc]

(Kerzi vasútállomás = Cârţa = Kerz)

Ez a rövid gerinc hét részből áll:
A. Vad fenyőerdő.
B. Meredek törpefenyves három sziklakúppal és egy sziklaszarvval, 1990 m.
C. Szelíd pázsitos terep 2096 m-ig.
D. Lespezi (kőlapok) sziklarégiója egészen a Curmătură Văroasă-ig [Mészkő-nyereg].
E. Ikercsúcs, amely valójában a sziklarégió folytatása.
F. Hosszú Touristensattel [Turista-nyereg].
G.-N. A Paltina-Gipfel [Iharos-csúcs] É-i hegylába. A szarv és a Turista-nyereg között a gerinc nagyon egyhangú, lassan emelkedik, a sziklarégióban 13 kiemelkedő pontja van, ezek alacsony, nem széles csúcsok, amelyeket VIII-XXI római számokkal jelölünk.

   1. K. 890, a hegység keskeny hegylába.
   2. Fenyőerdő borította csúcs és D-i nyereg.
   3. K. 1882. VIII-as csúcs, az első sziklakúp a törpefenyvesben (Ny-on sziklagerinc "Lindnerfelsen=Sghiabul de închisoare [Lindner-szirtek]", azaz Gemsensperrfelszen = zergék útját lezáró sziklák.)
   4. Második kúp a törpefenyvesben IX.
   5. Harmadik kúp a törpefenyvesben X.
   6. K. 1969 nyereg.
   7. Bâlea-Horn [Bilea-szarv], letörő csúcs XI.
   8. Hornsattel [Szarv-nyereg].
   9. "Der Dreier" [a Hármas], XII, 2010 m, egy csúcs három hullámmal, azaz kerek kúpal. A legmagasabb kúp a középső. Az É-i kúp kótája 2000. Itt ágazik ki Ny-ra egy oldalgerinc.
   10. Dreiersattel [Hármas-nyereg], lapos és hosszú.
   11. K. 2013. Schafgipfel [Birka-csúcs], XIII.

III-23. oldal
   12. Schafsattel [Birka-nyereg], 1994 m, erre vetnek le a juhcsapások a felső Bâlea Stână-hoz [Felső-Bilea-esztena].
   13. "Krone" [Korona], XIV, (az alakjáról), 2012 m magas csúcs.
   14. Lespezi-Sattel [Kőlap-nyereg ]
   15. K. 2095 Lespezi-Gipfel [Kőlap-csúcs] XV, egy Ny-i sziklagerinccel. A D-i sziklafognál kezdődik egy K-i gerinc.
   16. A "kis tömb" XVa (két hullámvonal).
   17. A fekete tornyok tömbje XVI.
   18. A mészkőtömb XVIII. 2175 m. (K-re két sziklagerinc.)
   19. Curmătură Văroasă [Mészkő-nyereg] 2140 m, (K-re a Touristen-Couloir [Turista-kuloár]).
   20. Gelbes Massiv [Sárga-tömb]. (Teljesen egyforma hullámforma és nagyság mint a "kis tömbnél". Ny-ra sárga sziklák.) XIXa.
   21. Előcsúcs egy éles ny. gerinccel, amely a Paltina-Graskessels [Iharos-fűkatlan] É-i falát képezi, 2195 m, XIXb.
   22. K. 2216 m, XX. A nördliche Zwillingsgipfel [Északi-Iker-csúcs].
   23. Zwillingssattel [Iker-nyereg], 2200 m.
   24. K. 2231. Südlicher Zwilling [Déli-Iker-csúcs], nagyon keskeny.
   25. Mély nyereg, 2180 m.
   26. Nördlicher Seeturm [Északi-Tó-torony].
   27. Südlicher Seeturm [Déli-Tó-torony], 2210 m. (Ny-ra fekszik a Căldarea cu earbă [füves katlan] a Paltina-Gipfel [Iharos-csúcs] két É-i hegylába között.
   28. K. 2202 Touristensattel [Turista-nyereg] = Doamnasattel [Bilea-nyereg] a legdélibb részen.
   29. K. 2401 Paltina-Grenzgipfel [Iharos-határcsúcs].

Irodalom: Verh. Mittl. Sieb. Ver. Natw. 1909., 197. o.

IV-6. Butean [Buteanu-gerinc]

(Kerzi vasútállomás = Cârţa = Kerz)
vagy
Alsóárpás vasútállomás = Arpaşul de Jos = Unterarpasch)

   Négy hegyláb, Ny-ról K-re:

A. Műút a Piscul la Părăul Morarului-ra [Molnár-pataki-csúcs] a K. 647 és 1107 között.
B. Plaiul Zmida [Zmida-tisztás], la Părăul Morarului [Molnár-patak] és a Seaca [Száraz-patak] patakok között, a 1105-ig a Zmider Gipfel-vel [Zmida-csúcs] K. 855 és K. 887.
C. Plaiul Luminelor [Tisztás-rét] (Seaca és Lupoia-patak [Farkas-patak] között) a következővel:

   3. Vârful Luminele [Tisztás-csúcs] K. 830.
   4. Curmătură Luminele [Tisztás-nyereg] K. 830.
   5. Şezatură rét [Fonó-rét], 1000 m.
   6. Obârşia Secii [Száraz-patak eredete] 1140 m.

III-24. oldal

D. Piscul Lupoia [Farkas-csúcs] (meredek juhcsapás) a követketővel:

   7. 1233-as csúcskóta.
   8. Poiana Stâneica [Kisesztena-tisztás], 1240 m egy esztenával. Legmagasabb pont K. 1461.

E. A gerinc fő része:

   9. Obârşia la Părăul Morarului [Molnár-patak eredete] 1105 m, a Zmida-Wege [Zmida utak] legmagasabb pontja, amelyek itt csatlakoznak a műúthoz. 40 lépés után a műút eléri a gerincet 1107 m-es magasságban és a továbbiakban D-re tart a Ny-i hegyoldalon (Plaiul Benţii [Bence-rét], 1107 m, egy esztenáig 1555 m-en.)
   10. Obârşia Seci [Száraz-patak eredet], 1140 m, egy faiskolával. A Luminele-Steig [Tisztások útja] legmagasabb pontja.
   11. K. 1243, Bärenplatz, la Ursulet ["A medvebocsnál"]. Kilátópont! A régi Bâlea-Weg [Bilea út] út it fordul a Ny-i hegyoldalra.
   12. Steghuiţă-Wiese [?], 1280 m, (Egyenesebb csapás Stâneică-ra [?].)
   13. Părul de Porc rét [Disznó-pataki-rét], 1385 m.
   14. K. 1461. Comanda-Gipfel [Kommandó-csúcs].
   15. Comanda-Wiese [Kommandó-rét] és Comanda-Sattel [Kommandó-nyereg]. (Út ÉK-re, Stâneică-ra.) A fő útvonal itt a k. hegyoldalon a Butean-Stână-hoz [Buteanu esztena] vezet, K. 1555, a Poiana Buteanului [Buteanu-tisztás], amely felér a gerincig.
   16. Gerinc a fenyveserdőben juhcsapással.
   17. K. 1624 La Stâna lui Budac [Budac esztenája] = die Stânenhöhe (egy váll a Poiana Butean [Buteanu-tisztás] legfelső részén).
   18. K. 1728 Peatra Răsunătoare , Echofels-Gipfel [Hangzó-szirti-csúcs]. Felső erdőhatár.
   19. 1740 m-es csúcs.
   20. K. 1781. Kilátócsúcs!
   21. K. 1864 Latschengipfel [Törpefenyveses-csúcs].
   22. Nyereg.
   23. K. 1916 Teichfels [Tó-szirt] avagy Lăcuţ-Gipfel [Tó-csúcs]. (K-re a Lăcuţ-Teich [Kis-tócsa], 1880 m).
   24. Nyereg, utána következik a kleine Teichspitze [Kis-Tó-csúcs], majd a K. 1904, egy nyereg, ahová a tótól két ösvény vezet fel = Oberer Teichsattel [Felső-Tó-nyereg]. Innen indul egy ösvény le a felső Bâlea-Stână-ra [Felső-Bilea esztena].
   25. Gerincfelszökés.
   26. K. 2036 Butean-Prisma (= Sarg [Koporsó]). Egy vízszintes gerincrészt követ. K-re fekszik a Gălvanul Porcului katlan [Disznó-katlan] avagy a Căldăruşa mică [Kis-katlan].
   27. Gavan-Gipfel [Katlan-csúcs], 2120 m. (K-re félkör alakú gerinc = a Gavan D-i fala. E felett fekszik a felső katlan.
   28. Kis dudor.
   29. K. 2175 (pontosabban 2200). Kilátópont a Bâlea-See-re [Bilea-tó]. (Ny-ra egy oldalgerinc).

III-25. oldal

   30. Váll, 2275 m.
   31. Előcsúcs, 2332 m. K-re egy éles sziklagerinccel, amely a Căldarea petroasă [Köves-katlan] (Gavanul din sus [Felső-katlan]) katlanját alkotja.
   32. Bemetszés.
   33. Gutt-Spitze [Gutt-csúcs – ez lenne az előcsúcs]. K. 2351, egy ny. oldalgerinccel. Következik egy
   34. Bemetszés és egy nehéz csúcs, nevezetesen a
   35. Netedulspitze [Sima-csúcs – ez lenne a főcsúcs] egy grandiózus kilátással!
   36. Teljesen a közelben D-re kezdődik a K-i sziklagerince, amely a Coruga [Kis-katlan] é. falát alkotja.
   37. La Netedul ["A simánál"], egy nagy, mély nyereg, 2260 m.
   38. A nyereg lassan emelkedő D-i részén egymás után 6 sziklafog, római I-VI-ig jelölve; a II-tól egy oldalgerinc ágazik ki K-re, amely a Coruga-Kessel [Kis-katlan] d. falát alkotja. Ezt a katlant Căldăruşa Arpaşului [Árpás-katlan] néven is ismert, a Netedulsattel [Sima-nyereg] alatt K-re fekszik.
   39. Gerincfelszökés.
   40. Gipfel Turnu plecat [Ferde-torony], 2410 m. Kilátás!
   41. Turmsattel [Torony-nyereg], 2396 m, egy sziklatűvel (rossz átkelőhely), Ny-ról kell megkerülni.
   42. K. 2508, Vânătoarea [Vadász-csúcs], azaz az É-i (erdélyi) főcsúcs. Kilátás!
   43. K. 2479,8, a Portiţă [Buteanu-csorba], egy sziklabevágás (Kilátás!). Itt érjük el a régi országhatárt, a gerinc a továbbiakban Ny-ra a Văiuga-Gipfel-hez [Vályogos-csúcs] vezet.
   44. Südliche Vânătoarea-Spitze [Déli-Vadász-csúcs], K. 2492, pontosabban "Capra"-Gipfel [Zerge-csúcs]. Gerincelágazás: D-re egy füves uborka alakú gerinc, K-re az Arpaşel-Portiţă [Kis-Árpás-csorba] felé levezető hajdani határgerinc.

Irodalom: SKV Évkönyv 1910., 81-82. o.

IV-7. Albota [Albota-gerinc]

Alsóárpás vasútállomás = Arpaşul de Jos = Unterarpasch
A felső részén egy széttöredezett gerinc.

      A. Ny-i hegyláb: Muchea Prislopului [Tisztás-gerinc], három oldalhegylábbal:
        a) k.: Plaiul Secului [Száraz-rét] (a Vrf. Secului-val [Száraz-csúcs], a térképen 1015 m és Curmătură Secului [Száraz-nyereg], K. 995.
        b) Calea Muntelui ["A hegy útja"].
        c) Plaiul iute Ny-i [Meredek-rét].

      Gerincrészek:

1. K. 675. Arpaşeltal [Kis-Árpás-völgy], Plaiul iute [Meredek-rét].
2. Gerinsfelszökés.
3. Padina (=Ruheort [pihenőövezet]. A Calea Mundului ["A hegy útja"] torkolata.
4. Priporul [Meredek-lejtő], azaz egy gerincfelszökés.
5. Egy új esztena, 1220 m, forrás.
6. K. 1243, a Poiana Prislopului [Hegyszoros-tisztás] hegylába. A Plaiul Secului [Száraz-rét] torkolata.
7. Erdőritkítás, 1330 m.
8. K. 1353. Poiana cu Lespezi ["kőlapos tisztás"].
9. K. 1504, egy váll, La Lăcut ["A tócsánál"], erdőritkítással. Itt kezdődik a:
   a) Ny-ra: Plaiul Vârtejilor din jos [Alsó-Szerpentin-rét], amelyre a Lăcut-ról 7 p. alatt érünk el és ahol egy csodálatos kilátást találunk.
   b) K-re: út az 1550-es esztenahoz (a 1510 m-es adat hibás) és a Florstedt-menedékházhoz.
10. Gerincfelszökés.
11. K. 1680 = Vârful la lazul lui Tanase [Tănase irtása csúcs], erdőhatár. Kilátás!
12. K. 1718 csúcs.
13. K. 1757 csúcs.
14. K. 1940 Furca Albotei [Albota-ág].

      B. K-i hegyláb: Bunchoaia [Buntyoja] (meredek).

15. K. 786. Előhegy.
16. K. 1037 Vrf. Urşoaia [Medve-csúcs].
17. Curmătură Bunchvaia [Buntyoja-nyereg], 1010 m, ahol a turistaösvény kezdődik K felé.
18. Comanda [Kommandó], 1200 m (juhcsapás ÉK-ről, de rét nincs!)
19. Steghiuta [?], 1220, erdőirtás nélkül.
20. Bunchoaia-Wiese [Buntyoja-rét], 1330 m.
21. K. 1401 váll.
22. K. 1626 La Lespezi ["A kőlapoknál"], egy másik váll.
23. "Schusterrresidenz" [Suszterrezidencia], 1750 m, (egy régi név), sziklacsúcs, erdőhatár. Kilátó! (Kb. 120 éve egy lelkes turista, suszter volt a foglalkozása, gondozta ezt a csúcsot, majd minden vasárnap felment rá – ezért kapta a "Schuszterresidenz" nevet. Lásd Reissenberger 1861, 196. o.; Szalay 1916., 156. o.)
24. K. 1761. Cucă Albotei [Albota-kúp], egy pázsitos kúp.

      C. Szelíd-Albota négy "szirttel" (mit den vier Prismen):

25. K. 1940 Furca Albotei [Albota-ág].
26. Sattel Groapa Albotei [Albota-gödör-nyereg].

III-27. oldal

27. Serpentin-Prisma [ Szerpentin-szirt], K. 1979. (Ny. gerinc a Serpentin-Weg-gel [Szerpentin út]: Vârteje din sus [Felső-Szerpentin út] – az Arpaşel-Tal-ban [Kis-Árpás-völgy]. A gerincről az úton kilátás!
28. Nyereg.
29. Vrf. la Piscul Holdei K-i [Búzás-csúcs], 2040 m (egy szabályos szirt). Ny-ra Părăul Calului [Ló-patak].
30. Nyereg.
31. K. 2044. Prisma des kleinen Sgauciu [Alsó-Szálkás-szirt]. A szirt D-i részén egy alulról jól felismerhető fő (fej) van.
32. K. 2001. Curmătură Albotei [Albota-nyereg]. (Juhcsapás az Arpaşul mare-völgybe [Nagy-Árpás-völgy].)

D. A Magas-, azaz a Vad-Albota

33. Sattelprisma (Sattelsegment) [Nyereg-szirt] három hullámal, 2080 m; K. 2054 magasságon egy előcsúcs.
34. Sgauciu-Sattel [Szálkás-nyereg] (sekély), kilátás!
35. K. 2150 La Sgauciu [Szálkás-szirt], egy óriás, pompás sziklabástya, K-re egy sziklagerinccel. Ny-ról megmászható. Kilátó!
36. Curmătură afundă [Mély-nyereg], 2115 m, kis sziklafoggakkal = Gavrila-Sattel [Gavrila-nyereg]; Ny-ra Părăul Gavrila [Gavrila-patak]. (2115 m és 2247 m között három oldalszakadék, nem világos, ezek hol folyik az igazi Părăul Gavrila.
37. Toronyszerű emelkedő.
38. K. 2247 Vârful Gavrila [Gavrila-csúcs], egy vad K-i bordával. Ezen borda és a Sgauciu-Rippe [Szálkás-borda] között egy oldakatlan, egy Căldăruşa [Katlanocska] van.
38a. Toader-Sattel [Tódor-nyereg], egy sziklafoggal, 2206 m (Ny-ra Părăul Toader [Tódor-patak]).
39. K. 2283 Vârful Toader [Tódor-csúcs], kilátás! (Ny-ra egy nagy borda, amely a nagy Preluca-katlan [Kis-tisztás-katlan] É-i falát határolja. – a Vârful Prelucii [Kis-tisztás-csúcs] név itt hibás.)
40. Portiţa-Sattel [Csorba-nyereg], (juhcsapás a Valea Arpaşul mare-ból [Nagy-Árpás-völgy] az Arpaşel-be [Kis-Árpás-völgy]).
Ezután csaknem egymástól csaknem egyforma távolságban hét gyönyörű bástya (római I-VII), amelyek a Preluca-Grat-on [Kis-tisztás-gerinc] É-D irányban a Toader [Tódor-csúcs], 2283 m, és a Vârful Prelucii [Kis-tisztás-csúcs], 2320 m, között helyezkednek el. Közelről úgy néznek ki, mintha egy hegyi manó verte volna szét őket, majd nem tudta a helyükre visszahelyezni.
41. Portiţa-Gipfel [Csorba-csúcs], 2243 m = I. bástya. (Az Olt völgyéből többnyire nem látható.)
42. Nyereg 2230 m. A Preluca-Kamm [Kis-tisztás-gerinc] legmélyebb pontja.
43. II. bástya.
44. III. bástya.
45. IV. bástya: letörő, egy kicsit széles és tömzsi középső bástya, 2270 m.
46. Egy kicsit hosszabb nyereg.

III-28. oldal

47. V. bástya.
48. VI. bástya.
49. VII. bástya = Vârful Prelucei [Kis-tisztás-csúcs], a Preluca-Nadel [Kis-tisztás-tű], mivel a csúcs É-ról nagyon keskenynek tűnik. Itt van a Preluca-Grat [Kis-tisztás-gerinc] legmagasabb pontja.
50. Curmătură Preluncilor [Kis-tisztás-nyereg], egy hosszú, emelkedő, szabálytalan nyereg.
51. Fântâna-Gipfel W. [Forrás-csúcs=Albota-fő], 2374 m, a "liegende Bergsee" [fekvő hegyi tó], a tulajdonképpeni Albota-haupt [Csorba-csúcs] a határon van. (Ny-ról, de Vânătoare-ról [Vadász-csúcs] is nézve egy hosszúhajú női fejnek néz ki.) Innen K-re következik:
52. Bemetszés 2366 m.
53. A "wahre Vârtopelgipfel", azaz az igazi [Kis-horhos-csúcs], a Vârtopel-Turm [Kis-horhos-torony], K. 2385, egy hatalmas sziklatorony a határon, az ÉK-re fekvő Vârtopel-katlan [Kis-horhos-katlan] legmagasabb pontja, a 2374-es magaslattól K-re. (2374 és 2366 az U-térkép kótái.)

Irodalom: SKV Évkönyv 1910., 87-89. o. és Turistaság és Alpinizmus, 1916., 151-198. o.

IV-8. Podragu [Podrág-gerinc]

Alsóárpás vasútállomás = Arpaşul de Jos = Unterarpasch

1. Hegyláb = K. 1046 az Arpaşul mare-Tal-ban [Nagy-Árpás-völgy].
2. K. 1788, valamivel az erdőhatár fölött, a N.-Podragu-Turmes [Podrág-tornyok] É-i gerincén.
3. Nördlicher Podraguturm [Északi-Podrág-torony], 1810 m, (mászóút).
4. Turm-Sattel [Torony-nyereg], 1765 m.
5. Südlicher Podraguturm [Déli-Podrág-torony], 1860 m.
6. Ezután hat törpefenyveses és sziklafog következik és egy bevágás. (K-re egy kiágazás egy teraszra a vízesés felett.)
7. K. 2070, kleine Podragu-Prisma [Kis-Podrág-szirt], egy váll. N-ra egy nagy oldalgerinc.
8. Gerincfelszökés.
9. K. 2287, Gipfel des großen Podragu-Prisma (=Podragusarges) [Nagy-Podrág-szirt], egy nagyon széles É-i sziklahomlokkal és egy éles Ny-i oldalegrinccel (amely a Podrăgel-See-hez [Kis-Podrág-tó] vezet), valamint egy K-i oldalgerinccel. Az utóbbi a Podragu-See-hez [Podrág-tó] és a mellékgerinc É-i végéhez esik le, egyenesen a tóterasz alá. A Sarg [Koporsó] távolból mindenesetre egy tájékozódási pont. Kilátás!
10. A Sarg [Koporsó] vízszintes tetője, a D-i végen egy nyereg 2270-es kótával (a turistaösvény a 2270 és 2287 kóták között megy át).

III-29. oldal

11. Sima gerincfelszökés.
12. Három magas Podraguzacken [Podrág-fogak], 2390 m, egyenesen a Podragu-Grenzgipfel [Podrág-határcsúcs] töve alatt. A fogakról a csúcsot könnyű felismerni. (K-ről könnyen megkerülhető.)
13. K. 2456 Vârful Podragu [Podrág-csúcs]. Határ. A Podragu Ny-i lejtőjének neve, a tornyoktól a 2287-es pontig: Petrile cele roşi = Rote Wände [Vörös-falak], az üvegfúvók által adott régi név.

Irodalom: SKV Évkönyve 1910., 91. o.

IV-9. Tărâţa [Conradt-gerinc]

[tărâţe (csak többesszámban) = korpa, fűrészpor]
Alsóárpás vasútállomás = Arpaşul de Jos = Unterarpasch

      A két hegyláb között folyik a Părăul Ucişoara Târăţii [Korpai-Kis-Ucsa-patak].

      A. Arpaşer Fuß=Westfuß [Árpási-hegyláb ny. hegyláb] = Muchea la Stână arsă ["leégett esztena gerince] = turistaösvény a menedékházhoz

1. Arpaşer Glashütte [Árpási üveghuta], 630 m.
2. Hegyhát: Plaiul Ghirloţel [Virágfüzér-tisztás]. (Az Arpaşul mare-völgy [Nagy-Árpás-völgy] és a Părăul Ghirloţel [Virágfüzér-patak] között egy turistaösvény.)
3. Şăuţa Ghirloţelului [Virágfüzér-nyereg], Doppelpoiană [egy kettős tisztás]. (K-ről a Plaiul Şeţului [?] torkolata, amely a Părăul Ghirloţel [Virágfüzér-patak] és a Părăul Ucişoara [Kis-Ucsa-patak] között folyik.)
4. Gerincút.
5. Poiana la Stână arsă ["Leégett esztena tisztása"], 1320 m.
6. K. 1384. Poiana de căre Arpaş ["tisztás az Árpás felé"].
7. A turistaösvény 1455 m-en elhagyja a gerincet, K-re a Şipot-Quelle-hez [Csorgó-forrás] tart (1470 és nem 1420 m!), ahol az Ucia-tól [Ucsa] idevezető másik ösvénnyel egyesül. Ezután a közös ösvény egy menedékházhoz vezet felfelé, K. 1540. A Poteca Vironnii [?] (egy kicsit messzebb kilátás) kezdete, amely a k. lejtőn a Boldansattel-re [Hegyes-nyereg] vezet fel.
8. Menedékház (porig égett).

      B. Uceaer Fuß = Ostfuß [Ucsai-hegyláb = K-i hegyláb] = Muchea la aschi [Forgács-él] vagy Muchea la fruntea boului [Ökör-homlok-él]. Alatta:

9. Piscul la Fruntea boului [Ökör-homlok-csúcs], egy Curmătură-val [nyereg], K. 812 és a következővel:
10. K. 930 Comanda de earnă-Wiese [Téli-Kommandó-rét]. (Ny-ra a Părăul Ucişoara Târăţii [Korpai-Kis-Ucsa-patak] és K-re a Părăul "Fântânelei" [Forrás-patak] között fekszik.)
11. Sima gerincfelszökés.
12. Poiniţa [tisztásocska], 1320 m.

III-30. oldal

13. K. 1427 Poiana la aschi [Forgács-tisztás].
14. Şipot [Csorgó], 1470 m.
15. Menedékház (leégett).

C. Tărâţa-Kamm [Conradt-gerinc]

16. K. 1540 Menedékház (leégett).
17. K. 1681 Boldan-Gipfel [Hegyes-csúcs]. Kilátás! Az ösvény Ny-ról megkerüli.
18. K. 1627 Boldan-Sattel [Hegyes-nyereg] egy esztenával. (A Părăul lui Ban [Ban pataka] ny. környéke a Şeştina-Wiese-vel [?-rét].
19. Gipfel des Piscul lui Ban [Ban-pataki-csúcs] ny., 1915 m (egy előcsúcs).
20. K. 1962, N. Babagipfel [Északi-Banya-csúcs], Vârful la Piz.. Babei [Szalay kipoontozta a női nemi szerv legszaftosabb népi elnevezését, magyarul "Banya picsája csúcs"].
21. Baba-Sattel [Banya-nyereg], 1920 m.
22. K. 1973 Südlicher Babagipfel [Déli-Banya-csúcs].
23. K. 1903 Lespezi-Sattel [Kőlap-nyereg]. (Ny-ra a Părăul Lespezi [Kőlap-patak]).
24. Előcsúcs 1950 m (Kiágazás K-re).
25. Kerek kúp, amelyről Ny-ra egy füves hegyhát vezet le. Majd egy kis, sekély nyereg után:
26. K. 2104 Latschengipfel W. = Vârful la Părăul ineapănului W. [Ny-ra Törpefenyves-pataki-csúcs ] = Vârful la Părăul înfundat O. [K-re Eldugult-pataki-csúcs]. (Ny-ra egy egy oldalgerinc, a Törpefenyveses-patak D-i határa.)
27. Curmătura afundă [Mély-nyereg] = Curmătura la Părăul Chei O. [K-re Hegyszoros-pataki-nyereg], (a Părăul Chei 2104 és 2170 m között folyik), szintén Curmătura Custură [Sziklaél-nyereg]. (Ny-ra a Părăul Custura [Sziklaél-patak] folyik 2104 és 2170 m között), egy köralakú mély nyereg, 2050 m.
28. Edelweiß-Gipfel [Gyopár-csúcs], 2120 m = Serpentin-Gipfel [Szerpentin-csúcs] (nevét a Ny-ra lévő turistaösvény szerpentinjeiről kapta), egy gerincváll.
29. Custura-Grat [Sziklaél-gerinc] (keskeny, csak szédülésmenteseknek).
30. Vârful Custura [Sziklaél-csúcs] (az igazi), 2170 m = Kap der guten Hoffnung [Jóreménység-fok], mivel innen látjuk először a Podrág-tavat. Ny-ra egy óriási sziklagerinc ágazik ki, amely körülöleli a Podrág-katlant.
31. Vârful la Părăul Chei O. [Hegyszoros-pataki-csúcs], K. 2196 (Vârful Custura-ként is ismert), K-re egy nagy oldalgerinc.
32. Curmătura Prelucilor O. [Kis-tisztás-nyereg], 2180 m, egy könnyű nyereg (K-re és DK-re a Preluci-környék.)
33. Nördlicher Vârful Prelucilor [Északi-Kis-tisztás-csúcs], 2228 m, egy egyenes tető, amely elvezet a:
34. Südlicher Preluci-Hauptgipfel [Déli-Kis-tisztás főcsúcs], K. 2232 (DNy-ra egy hegyláb, amely a tóteraszra vezet. Onnan a gerinc élesen hirtelenül esik le D-re.)
35. Curmătura la Calea Calelor [Szekérút-hágó], 2190 m. Nagy nyereg egy vadászházzal, 2190 m. (Ösvényelágazás a tóhoz és az Ucea mare-völgybe [Nagy-Ucsa-völgybe].

III-31. oldal

36. Florstedt-szakasz, 2300 m. (Mesziről felismerhető: közepében egy göröngy.)
37. Curmătura Jezerului [Tengerszem-nyereg], 2250 m. (K-ről is, Ny-ról is bejárható).
38. Két csúcs következik, ikercsúcs (die Zwillinge), éles Ny-i szirtekkel, Iker-tömb (Zwillings-Massiv). Az Északi-Iker-csúcs éles K-i oldalgerince a felső Ucea-katlan É-i határát képezi.
39. Meredek, keskeny gerinc egészen a
40. K. 2419 Tărâţa-Grenzgipfel = Conradt-Spitze [Conradt-csúcs].

Irodalom: SKV Évkönyv 1910., 91. o.

IV-10. Gârdoman [Gárda-gerinc]

Alsóucsa vasútállomás = Ucea de Jos = Unterutscha, Gassendorf

1. Hegyláb, 650 m.
2. K. 982 Ţolsa-Gipfel [?].
3. Comanda-rét [Kommandó-rét], 1075 m.
4. K. 1273 Poiana Steghie-Sattel [?]. (A főútvonal ezentúl a Ny. lejtőn vezet, a Fântâniţa-Quelle [Kisforrás] mellett, egy esztena közelében.
5. Gerincfelszökés.
6. K. 1407. Vârful Fântâniţii [Kisforrás-csúcs], egy váll.
7. Pietriş [Kavics] = egy hosszú, szelíd gerinc sziklái (Kilátás!)
8. Poiana Gârdomanului [Gárda-tisztás], K. 1519 alatt (esztena), feljebb egy vadászház, 1560 m.
9. Gerincfelszökés.
10. K. 1748 kis csúcs, erdőhatár.
11. Rasen-Vorgipfel [pázsitos előcsúcs].
12. K. 1801 La seninuri ["A tisztásoknál"]*, Kilátás! Ezután négy alacsony sziklafog.
13. K. 1881. Vârful din sus de senituri [Felső-Tisztási-csúcs], az első sziklacsúcs. Kilátás! Innen, egészen a Schafgipfel-ig [Birka-csúcs], 1940 m a K-i oldalon lévő széttöredezett sziklarengeteget és a vad gerincet Răutăţi-nak [Rosszasságok] hívják.
14. Portiţa din jos [Alsó-csorba], 1855 m, egy bemetszés: a juhcsapás elágazása.
15. Vârful Portiţei [Csorba-csúcs)], 1910 m, (vad, törpefenyves, kilátás!), D-ről olyan a hegye mint egy tű.
16. Ţirţideu-Sattel [Jégdara-csúcs], 1880 m. Egy vad bemetszés. Innen kivételesen meredek – (mászóterep!) fel a:

* A turistaösény vízszintesen vezet a legjobb juhcsapás mentén a ny. hegyoldalon a törpefenyvesben a Ţirţideu Ny-i bordájához (1951), ezután inkább meredeken DK-re fel a főgerincre a Plesnitură-nál [plesnitură=csattanás, csapás, repedés].

III-32. oldal

17. K. 1951 Vârful Ţirţideu [Jégdara-csúcs)], a Răutăţi [Rosszaság] főcsúcsa. (Ny-ra egy füves csúcs, ennék É-i oldalán a "Cherii" esztena, 1660 m. A csúcs D-i éle nagyon keskeny, meredek, csak szédülésmenteseknek való (mászóterep), de az É-i homloktól előnyösebb. Ezért a csúcsot Ny-ról kerülik meg. Sok égerfa a K-i lejtőn. A csúcsnak egy nagyon széles homloka van (égerfák). Kilátás!
18. Plesnitura O. [?]. Sziklaletörés a Ţirţideu [Jégdara-csúcs)] D-i hegylábánál, 1910 m.
19. A nyereg legmélyebb pontja, ezután rögtön
20. Vârful la Pârâul înfundat O. [Eldugult-pataki-csúcs], 1925 m; ez a kétormú csúcs D-i sziklatűje, É-ról nagy keskenynek tűnik. Egy bemetszés és egy kis csúcs után:
21. K. 1913 Wegsattel [Utak nyerge]. Itt az előbbiekben Ny-ra vezető juhcsapás a K-i hegyoldalon vezet, ahol a Răutăţi [Rosszaság] hamarosan abbamarad és elkezdődik a Ţelina [Parlag] környéke (sima áfonya és rododendron mezők). Egy füves és egy törpefenyveses csúcs után a gerinc a következőképp folytatódik:
22. K. 1990 Schafgipfel [Birka-csúc], kétormú = Vârful Mioarelor [Bárányka-csúcs] Ny-on. avagy Vârful Ţelinei [Parlag-csúcs] K-en. Pázsitos környék.
23. Curmătura Ţelinei [Parlag-nyereg], 1970 m.
24. Gerincfelszökés.
25. Előcsúcs 2130 m, amelyből Ny-ra egy hatalmas sziklagerinc ágazik ki. Rögtön ezután:
26. Lespezi-Gipfel [Kőlap-csúcs], 2135 m, utána egy sziklafog 2143 m. Ny-ra a Pârâul Lespezi [Kőlap-patak] és a Lespezi környéke.
27. K. 2173 Roßgipfel [ Paripa-csúcs], Vârful la Pârâul Calului [Ló-pataki-csúcs]. Ny-ra vad sziklagerinc a Pârâul Lespezi [Kőlap-patak] és a Pârâul Calului [Ló-patak] között.
28. Roß-Sattel [Paripa-nyereg], 2140 m, Curmătura la Pârâul Calului [Ló-pataki-nyereg], közepén egy sziklafoggal és D-re egy nagy nyereggel, 2160 m.
29. Előcsúcs egy sziklagerinccel, amely a Roß-Bach [Paripa-patak] D-i és a Custura-Bach [Sziklaél-patak] É-i határát alkotja.
30. K. 2235 Blauspitze [Kék-csúcs], Vârful la Petrile Vinete O. [Kék-köves-csúcs] avagy Vârful Custura W. [Sziklaél-csúcs]. A csúcs D-i élétől egy sziklaborda szakad le Ny-ra = ez a a Custura-Bach [Sziklaél-patak] d. határa. K-re egy sziklavadon, a Petrile cele vinete [Kék-kövek] található. Kilátás!
31. Şeaua [?], 2185 m, mély nyereg. (K-re és Ny-ra egy könnyen bejárható füves vályú vezet a Valea Ucea Mare-ra [Nagy-Ucsa-völg] és a Ucişoara-ra [Kis-Ucsa-völgy].) Ezután csak egy könnyen megmászható gerinc következik tizenkettő kiemelkedéssel (római I-XII jelölve), inkább kis csúcsok.
32. Kis gerinccsúcsok I-IV, az utolsó a legalacsonyab.
33. V. csúcs, egy nagy lapos háromszög.

III-33. oldal

34. VI. csúcs a követkető csúcsok előcsúcsa:
35. "Der Daumen" [Hüvelyk], Claia VII; dudor formájú, a legjelentősebb. E környékről a Colţul Viştea mare [?] legszebb formáját mutatja. a VI-os, VII-es és VIII-as csúcsok egymásba illő egységet képeznek. Kilátás!
36. VIII-as csúcs a Claia [boglya, kazal] egy jelentős előcsúcsa. – az I--XII-ig terjedő csúcsok Ny-i lejtője pázsitos, a K-i lejtője sziklás, széttöredezett.
37. Hosszú nyereg.
38. Nagyobb háromszög alakú IX-es csúcs.
39. X. kis csúcs, távolból egybeolvad a XI-es csúccsal.
40. Egy széles, lapos, hosszú szegmens; egyenes. Egy nyereg után következik.
41. XII. Utolsó, szabálytalan tömb.
42. Portiţa din sus [Felső-csorba], 2285 m. K-re egy megmászható kuloár (= Scoc) az Ucişoara-ban [Kis-Ucsa-csúcs]. Ny-ra sziklás, füves hegyoldal, bejárható.
43. Az Ucea mare-Hauptgipfel [Nagy-Ucsa-főcsúcs] előcsúcsa (sziklaorr).
44. K. 2432. Vârful Ucea mare [Nagy-Ucsa-csúcs]; ezt inkább Ny-ról megkerüljük, mint megmásszuk.

IV-11. Muchea Viştei [Nagy-Vist-gerinc]

Alsóvist vasútállomás = Viştea de Jos = Unterwischt

1. Az Uceaer (W.) Fuß [Ucsa Ny-i hegylába] és a Vişteaer (O.) Fuß Vist K-i hegylába] (a Comanda de earnă-val [Téli-Kommandó]) középen egyesülnek a következőkben:
2. Comanda-Wiese [Kommandó-rét], 1155 m. (A Poiana hegylába = K. 1146.)
3. Útelágazás az erdőben 1175 m az Ucişoara-völgyben [Kis-Ucsa-völgy]. (Az Ucişora-völgy fő útvonala.)
4. Stâneica-Wiese [Esztenácska-rét], 1200 m, Ezután egy:
5. Hosszú, egyenes út az fenyvesben.
6. K. 1330 Csúcs a fenyvesben.
7. Părul Porcului [Disznósörte], 1315 m, egy gödrös nyereg. Ösvényelágazás a Viştea mare-Tal-ba [Nagy-Vist-völgy] (Tehát teljesen különbözik a speciális térképtől.)
8. K. 1406. Váll.
9. K. 1513. Csúcs a fenyvesben.
10. K. 1717. Erdőhatár. Ezután D-re:

III-34. oldal

11. Şăuţa din muche [nyergecske a gerincen], 1712 m. (Innen egy juhcsapás a széttöredezett K-i. lejtőn a Şăuţa mare-n [Nagy-nyergecske], 1700 m, (kilátó) és a Şăuţa mică-n [Kis-nyergecske], 1630 m keresztül a Stână Viştei mari-ig [Nagy-Vist-völgyi esztena], 1450 m.
12. Törpefenyveses, magas, éles gerincfelszökés.
13. K. 1934. Vârful Surupăturei W. [Omladék-csúcs]. Itt kezdődik a Haitaşel-Gebiet [talán a magyar "hajtásból" környék] és tart egészen 1995 m-ig. Ezt követi D-re a közelben lévő két kis sziklafog. Törpefenyves.
14. Mittlere Spitze [Középső-csúcs], 1970 m (hegyes háromszög), D-re egy kis oldalcsúccsal (az utóbbi Nagyszebenből láható).
15. Nyereg 1950 m (háromszög alakú).
16. K. 2048. Vârful Haitaşel [Hajtás-csúcs]. Kilátás! (1930-1950 között nagyon rossz terep!)
17. Curmătura Haitaşel [Hajtás-nyereg], 1995 m (a K-re és Ny-ra levezető vályúk járhatók).
18. K. 2104 Viştea-Horn [Vist-orom] (előcsúcs), távolról egy kis szarv egy kis nyereggel D-re.
19. Fântâna-Anstieg [Forrás-kaptató], több csomóponttal a gerincen.
20. K. 2286 Vârful Fântânei O. [Forrás-csúcs]. (K-re egy nagy oldalgerinc, a Părăul Fântânei [Forrás-patak] É-i határa.) A csúcs minden oldalra meredeken törik le.
21. Şeauta la Fântâna [Forrás-nyereg], 2260 m, a közepén egy Claiă-val [boglya, kazal]. (A Fântâna-patak forrása, egy Târlă-val [târlă=1. enyhely (állatoké); 2. esztena] felül és alul egy forrásal. Ezután három lapos, alacsony szegmens, hasáb (Prismen) következik, nevezetesen:
22. Első "hosszú szegmens" 2300 m, nagyon tagolt. Az É-i kúpjától K-re egy oldalgerinc = a Părăul Fântânei [Forrás-patak] környék D-i határa.
23. Nyereg.
24. K. 2304 második hasáb (zweites Prisma).
25. Nyereg.
26. Rovid szegmens az előzővel egyazon magasságban.
27. Egy rövid nyereg, pont olyan magas, mint az előző.
28. Kis csúcs egy bordával Ny-on.
29. Hosszú, lapos, vízszintes utolsó nyereg.
30. "Adlerschnabel" [Sascsőr], (figyelemre méltó forma), ez egy repedéses csúcs, amely a Spintecătura-ba [csorba] nagyon meredeken esik le.
31. Spintecătură [csorba], a Viştea-Spalte [Vist-repedés], É-ra és D-re függőleges és szűk, 50 m mély, a főormot élesen elválasztja a Muchea Viştei-től [Nagy-Vist-gerinc].
32. K. 2418 Vârful Ucişoarei [Kis-Ucsa-csúcs] = Vârful Orzenelei, a "Kleine Viştea" [Kis-Vist-csúcs], amelyet É-ról a réstől kötél nélkül nem lehet megmászni.

Irodalom: SKV Évkönyv 1906., 41-52. o.

III-35. oldal

IV-12. Zănoaga [Katlanos-gerinc]

Alsóvist vasútállomás = Viştea de Jos = Unterwischt

      A. Nyugati-hegyláb = Viştea mare-Fuß [Nagy-Vist-hegyláb] = Muchea Curmăturei [Nyereg-gerinc], amely a K-i hegylábtól Părăul Păltinişului-ként [Juharos-patak] – felül Părăul lung-ként [Hosszú-patak] ismert objektumtól elkülönül.

1. K. 904 Csúcs.
2. K. 864 Poiana Curmăturei [Nyereg-tisztás].
3. Poiana la Cărări [Utak-tisztás], 1030 m, egy útközpont.
4. K. 1263 Vârful la Comanda [Kommandó-csúcs].

      B. Keleti-hegyláb = Viştişoaraer Fuß [Kis-Vist-hegyláb] = Plaiul lui Anghel [Anghel-rét].

5. A K. 669 alatt kezdődik.
6. Poiana lui Anghel [Anghel-rét].
7. K. 987 Vârful lui Anghel [Anghel-csúcs], K-ről megkerülhető.
8. Mély Comandita-Sattel [Kis-Kommandó-nyereg], 915 m.
9. K-ről a Plaiul Zănogii [Katlan-rét] torkolata, 1000 m.
10. K. 1079 Poiana la Cocoş [Kakas-tisztás].
11. K. 1263 Vârful la comanda [Kommandó-csúcs], ezután Ny-on rét. Egyesül a Ny-i hegylábbal.

      C. Főgerinc:

12. Curmătura la comanda [Kommandó-nyereg], 1252 m.
13. Poiana la Steghie [?], 1300 egy esztenával. Ösvényelágazás a Poiana Zănogii-ra [Katlan-tisztás].
14. K. 1389. La cruce ["A keresztnél"].
14a. Poiana La Aşchi [Forgács-tisztás]
15. K. 1575. Boldan-Spitze [Hegyes-csúcs]. Kilátás!
16. Poiana Curmăura [Nyereg-tisztás], 1563 m, egy esztenával. (DNy-ra alattunk a Părăul Târzei [Késlelkedő-patak>] forrása. Ezután D-re a Piciorul Zănogii [Katlan-hegyláb] a Poiana Zănogii-val [Katlan-tisztás]. Ezután következik a Părăul Calului [Ló-patak].)
17. Erdőhatár. Majd ezután:
18. K. 1720 = La Peatra Mare ["A nagy kőnél"] = Sphinx [Szfinx], egy letörő, kis sziklaképződmény. (DNy-ra a Piscul la Părăul Calului [Ló-pataki-orom], amelyen a felső erdőhatáron, 1670 m-en, egy vadászház van. Ettől D-re folyik a Părăul Lacului [Ló-patak].)
19. K. 1834 La lac ["A tónál"], egy gerincvállon. Ezt egy meredek kaptató követi.
20. La Pandel [talán személynév], 2080 m, egy előcsúcs, amelyen egy háromszögelési piramis áll.
21. K. 2118, a nördliche Cuptoare-Gipfel [Északi-Kemence-csúcs], egy lapos, lekerekített, hosszan kiterjedő kúp.

III-36. oldal

22. Nyereg 2102 m.
23. K. 2127, südliche Cuptoare-Kuppe [Déli-Kemence-kúp]. Azonos formája van mint a 2118 m-es magaslatnak.
24. Curmătura-Cuptoare [Kemence-nyereg], 2090 m, egy nagy, lapos nyereg. Innen a gerinc meredekebben emelkedik.
25. K. 2169 éles, hegyes, letörő előcsúcs (kótája hibásan egy nyereg kótája!) Ny-ra egy éles sziklagerinc. 2090-2390 m között a Răutăţi [Rosszasság] K-i oldalán lévő sziklavadonnak két része van: É-on a Biserica [Kirche=Templom] és D-en a Jazu [iaz=mesterséges tó, árok] környéke (sziklavályú). Újra egy meredek kaptató.
26. Előcsúcs, amyelről Ny-ra egy éles sziklagerinc esik le. Itt az útvonal egy rövid ideig a K-i oldalon halad.
27. K. 2248. Der nördliche Domgipfel [Északi-Dóm-csúcs], Vârful Bisericii din jos [Alsó-Templom-csúcs], K-re egy sziklagerinc. Innen a gerinc emelkedése csak mérsékletes. Kilátás!
28. Nyereg a Dóm-ok között, 2225 m, Intre Biserici.
29. Südlicher Domgipfel [Déli-Dóm-csúcs], 2270 m, Vârful Biserici din sus [Felső-Templom-csúcs]. A Dóm k. környéke (Biserici) 2169-2270 közötti magasságban van, ezért a Dóm-ok (toronyként is ismert) alul a Viştişoara-Tal-ban [Kis-Vist-völgy] mintha még északabbra kezdődnének.
30. Sekély nyereg, 2255 m. Ezután nem meredek kaptató két előcsúcsra.
31. Nördlicher Jazu-Gipfel [Északi-Árok-csúcs], amelynek az É-i gerince hosszú, a D-i gerince azonban rövid és meredek.
32. Jazu-Sattel [Árok-nyereg], 2285 m; egy valamivel mélyebb és hosszabb nyereg, amelyből K-re egy zsinóregyenes, egyedülálló, keskeny, csaknem függőleges, impozáns sziklavályú törik le mintegy 500 m-t mélyre. Jazu-Rinne-nek [Árok] hívják. Ezután egy kaptató.
33. Südlicher Jazu-Gipfel [Déli-Árok-csúcs], 2350 m.
34. Oszlopszerű bevágás (Säuleneinschnitt), 2330 m, egy hegyes, háromszög alakú, sötét nyereg, K-re az előzőhöz hasonló sziklavályú (a felső Drăgus [Drágos] első rangú látványossága), ehhez még DK-ről egy harmadik is adódik. Mindhárom vályú alul összefut. A Zănoaga-Säule [Katlan-oszlop], ez egy sziklás oszlop, a 2390-es csúcstól ÉK-re van és a nyeregben egy sziklaorral együtt még Nagyszebenből is látható!
35. K. 2390 Vârful Zănogii [Katlanos-csúcs], egy szédületesen keskeny kilátócsúcs, amelynek Ny-ról egy ferde hasáb alakja van. Minden oldalra letörik.
36. A gerinc két hullámban fokozatosan süllyed. Majd egy rövid
37. vízszintes gerincrész, végén, 2310 m, a Spinecătura Zănogii [Katlan-rés], egy függőleges, mély, keskeny sziklarepedés (vergl. Viştea 29. szám), majd a Katlanos-gerincet elválasztó 2443 m-es határcsúcs. Itt van a Spinecătura-Sattel [Rés-nyereg]. A Ny-i lejtő 2248-2310 m között (bevágás), felül füves, sima.

III-37. oldal

A K-i lejtő 2390-2310 m között szintén sima, füves-köves, de nagyon meredek.
38. K. 2443. Vârful Galbanele [Sárga-csúcs] (hibásan: Peatra Roşie [Vörös-kő]) = Gelbhorn vagy Gelbfels = [Sárga-szarv] vagy [Sárga-szikla], amely 21 m mélyen egy előreugró csúcs az É-i gerincen, és amelytől az É-i gerinc a bevágáshoz esik le. A csúcsot az előcsúcs jellemzi.

IV-13. Muchea Drăguşului [Drágos-gerinc]

Alsóvist vasútállomás = Viştea de Jos = Unterwischt

      A. Ny-i hegyláb = Viştişoara-Fuß [Kis-Vist-hegyláb] = Cărarea pe Muche ["Ösvény az élen"] (pe Coasta Drăguşelului ["Drágos domboldala"])

1. Fűrésztelep, K. 681; innen K-re csaknem a Drăguşel-patakig [Kis-Drágos-patak].
2. K. 980.
3. La Altoia [altoi = oltás, oltvány, csemete], 1040 m, pihenőövezet.
4. Comanda-Gipfel [Kommandó-csúcs], 1160 m.

      B. K-i hegyláb, Cărarea Comenzii = Sâmbătaer Fuß [Szombatfalvi-hegyláb].

5. K. 946 Comandiţă-Gipfel [Kis-Kommandó-csúcs],
6. ezután É-ra rét = Comandiţa Ciontei [?] vagy Comanda de earnă [Téli-Kommandó].
7. K. 1150, kis csúcs egy háromszögezési piramissal (itt és nem 1229 m-en). A Cărarea Muntelui ["a hegy ösvénye"] oldalgerinc töve, amely Ny-ról a Părăul Drăguşel cel ftrâmt [Keskeny-Kis-Drágos-patak] és K-ről a Părăul Drăguşel cel larg [Széles-Kis-Drágos-patak] között fekszik.
8. Vârful la Comanda Drăguşului [Drágosi-Kommandó-csúcs], 1160 m.
9. La Comanda ["A Kommandónál"], 1135 m, mély nyereg, amely a térképen hibásan 1229 m-en van feltüntetve.
10. K. 1229. Ez nem egy csúcs, hanem egy váll. Ma már nem háromszögezési pont! E ponttól 35 m-re lévő mély nyereg nem létezik.

      C. Főgerinc:

11. K. 1229.
12. Poiana Steghie [?], 1290 m.
13. K. 1507 Vârful Drugoi [?]. Kiltás! (ÉNy-ra folyik a Părăul Drugoi [?].)
14. Curmătura, 1492 m.
15. A Poiana "La Lespezi" hegylába [Kőlap-tisztás hegylába], 1540 m.
16. K. 1596 nagy sziklatömb (Lespezi=kőlapok) a Poiană-n [tisztás]
17. "La Golu" [gol = kopár, puszta, csupasz], egy váll, 1660 m, erdőhatár.
18. K. 1741 La Peatră ["A kőnél"], egy kis sziklacsúcs, hasonlít a Zănoaga-ra [?]. (1740-1800 m alatt a gerinc neve Piciorul Drăguşului [Drágosi-hegyláb], egy hegyláb, rajra egy ösvény.)

III-38. oldal

19. La Lac ["A tónál"], 1760 m, egy váll.
20. Egy kunyhó, 1870 m, egy váll.
21. K. 2012 Vârful Hoaghea W. [talán személynév, Hoaghea-csúcs] vagy Vârful Ineapănului O. [Törpefenyő-csúcs], egy kis szikla-csomópont. (1740-2012 m között = törpefenyveses patak környéke ny.) 2012 m-en Ny-ra ágazik ki a Hoaghea-Kamm [Hoaghea-gerinc]. (Innen É-ra a Hajagaja [?] környéke.)
22. Szelíden emelkedő pázsitos gerninc (Ny-on három kis, egymásra hasonló, egymástól egyforma távolságra lévő sziklacsúcsocskákkal. Az utolsó közülük a
23. K. 2114 = Crinte-Gipfel [?], nagyon lapos. Ezután K-re egy nagy füves vályú (Lateralkessel), amelynek neve szintén Crinte, egy kőkunyhó.
24. K. 2183 Claia Codrei ["az erdő kazla"], egy letörő, excentrikusan fekvő, Ny-ra futó, kerek kis csúcs.
25. Nyereg, 2175 m.
26. K. 2208. "Der Polster" [Vánkos], a gerinc utolsó, párnára hasonló csúcsa. Lóval tovább nem lehet menni. A sziklarégió kezdete.
27. Kaptató.
28. Vârful la Părăul larg O. [Széles-pataki-csúcs], 2290 m. Ez a kúp a 2357 + 2330 m magas kúpokkal alkotják a Drăguş-Vorhang-ot [Drágos-függyöny], amely a domináns magasságából és formájából mindenfelé letörik. A gerince excentrikusan DNy felé fut.
29. K. 2357 Vârful Peatra roşie [Vörös-kő-csúcs]. (Ny-on lent a híres vörös sziklatányér a meredek kaptatón, 150 m-rel lejjebb. A függöny egész ny. hegyoldala egy sziklatenger: tornyokkal, sziklatűkkel stb.) Kilátás!
30. A függöny d. válla, 2330. Kilátás!
31. K. 2298 Curmătra Răcoarele [Szulák-nyereg], egy nagy nyereg egy sziklamélyedéssel a gerincen. (K-re a füves Răcoarele-katlan [Szulák-katlan] egy tóval. A katlan É-i harárát egy sziklagerinc képezi, amely a 2357 m magas csúcs É-i hegylábánál kezdődik.)
32. K. 2382 Vârful Răcoarele [Szulák-csúcs], kilátás! K-re a Muchea Dracului [Ördög sziklaéle] grandiózus, D-i, függőleges sziklagerince – Lésza (Lisa, Lissa) faluból származó név – azaz a két Răcoarele-katlant [Szulák-katlan] elválasztó gerinc.
33. Bemetszés, 2346 m.
34. Portiţa-csúcs ("Der Zwerg" [manó, törpe]), 2370 m. K-re a felső, sziklatömbös Răcoarele-katlan [Szulák-katlan].
35. Portiţa [Csorba], 2358, egy kaptató (K-Ny váltó), pontosan a Gălăşescu [Galaseszku] A kuloárok mindkét oldalon bejárhatók.
36. Majdnem függőleges sziklafalak.
37. K. 2455 Vârful Gălăşescul [Galaseszku], határcsúcs. Ettől Ny-ra a határon a főcsúcs K. 2475.

Irodalom: SKV Évkönyv 1909., 9-14. o.

III-39. oldal

IV-14. Muchea Sâmbătei [Szombatfalvi-gerinc]

Alsószombatfalva vasútállomás = Sâmbăta de Jos = Untermühlendorf
vagy Voila vasútállomás = Voila = Wolldorf

Szombatfalvaer-Grat [Szombatfalvi-gerinc] = Caţaveiu [Kacavé]. A régi irodalomban Sombot, Zembeti stb.

A túrák kényelmes kiindulópontja Brázó (Breaza, Frauendorf) is lehet, Lészától (Lisa, Lissa) még kényelmesebb a szép Pleaşa Lisei-től [?] a Popa-Sattel-ig [Pópa-nyereg] (ahol az Ábrahám-menedékház volt) és onnan a Caţaveiu-ra [Kacavé].

A Caţaveiu [Kacavé] K-i és Ny-i hegylába (mindkettő meredek) egyesülnek a

1. K. 1476 Vârful Gropana-n [gropan = nagy gödör, Gödör-csúcs].
2. Poiana Gropana-Sattel [Gödör-nyereg]. (K-re ösvényelágazás Lésza felé.) Ezután a Comanda következik.
3. Poiniţa cu Cocoş [Kakasos-tisztásocska], 1580 m.
4. Erdőhatár, 1640 m.
5. K. 2068 Vârful Caţaveiu mic [Kis-Kacavé-csúcs] = Vârful Piciorului [Hegyláb-csúcs]. (Innen Ny-ra egy hatalmas, meredek oldalgerinc, a Piciorul Sâmbătei [Szombatfalvi-hegyláb], egy esztenával a Poiana Sâmbătei-n [Szombatfalvi-tisztás]. Rögtön D-re a Picior után, elválasztja a Poplaca hegylábát [községnév: Paplaka, Popláka, Poplaca, Gunzendorf], majd a Caţaveiu Poplaca din jos és din sus [?].)
6. Kis nyereg.
7. Vârful Caţaveiu mare [Nagy-Kacavé-csúcs], 2282 m. (Ny-ra a Muchea Suliţi [suliţă = lándzsa, dárda, Dárda-gerinc] ettől É-ra a Părăul Suliţi [Dárda-patak]). Ez a csúcs minden térképen hiányzik!
8. Kis nyereg.
9. K. 2292 Vârful Jeleajenului O. [Sirató-csúcs]. (A térképen hibásan Caţaveiu). A K-i oldalgerince összeköttetés a Popa-Sattel der Trăsnita-val ["az ütödött nő pópa nyerge"] (ahol az SKV-nek volt egy menedékháza). K-re 2282-2292 m alatt fekszik a tányér formájú Căldearea Jeleajen [Sirató-katlan]. Tovább ÉK-re a Părăul Jeleajen [Sirató-patak].
10. Egy kicsit elnyúlt nyereg: Curmătura la Părăul Petrii din jos W. [Alsó-Köves-pataki-nyereg], amelyen egy törpecsúcs, a Glemenţa [Könyörület] található. Lejjebb egy gerinctöbör.
11. K. 2291 Vârful la Muchea Petrei [Köves-él-csúcs], amely a gerincen Ny-ra excentrikusan helyzkedik el. A nagyobb Ny-i oldalgerincen (Muchea Petrei ["a kő élel"]) 1920 m magasan (azaz 1920-1700 m között) mészkőtornyok: Peatra Caprei [Kecske-kő].
12. K. 2279 Vârful la Lăculeţe ["kis-tavak csúcsa"], ez egy váll. Az É-i hegylábán a térkép 40 m-rel lejjebb egy mély nyerget jelez, amely azonban nem létezik!
13. La Lăculeţe ["A kis tavaknál"], 2265 m, egy hosszú, É-ra lapos nyereg (K-re széterül egy nagy vízszintes hely, több tócsával.) Ezután egy kaptató következik.
14. K. 2335 Vârful Resistoarele W. ["Utazás kapujának csúcsa"]. (Ezt az ösvény Ny-ról kerüli meg.)

III-40. oldal

15. Resistoarele-Sattel ["Utazás kapujának nyerge"], 2295 m.
16. K. 2384 Vârful la Cheia Bânzii [Banda-szorosi-csúcs]. A régi határ.

Irodalom: Turistaság és Alpinizmus, 1915., 1-49. o.

IV-15. Megjegyzések

   1. A Comanda szó minden oldalgerincen megtalálható. Ezek a katonai határalakulatokat ("Plăieşi" osztály: plăieş, plăieşi: 1. hegyi lakó; 2. régen határőr) jeleznek, amelyek a régi időktől az 1850-es évek végéig ott voltak. Egy érdekes tanulmány lenne a történetük írásba foglalása, ehhez már sok anyagot gyűjtöttem össze a levéltárakból. Ezenkívül értékesek a régi térképek és a rajzok a comandákról. A jelen munka egy jó alapot nyújt, mivel pontosan felsorolja hol található comanda. A comandák mindig két fontos É-i útvonal egyesülésénél találhatók, van nyári és téli állomás (poszt). A téli állomások lejjebb vannak. Földrajzi helyzetét gyakran felcserélik, pl. a Tătar-on.

   2. A Vârtop és Hârtop szavak (egyazon szó két formája) jelentése: vízmosás, szakadék, horhos Nagyon érdekes, hogy a Tărâţa-tól Ny-ra a katlan neve mindig Vârtop, innen K-re vágásszerűen mind Hârtop. Más általánosan használt szavak a katlanra:
a) Căldare, Căldăruşă;
b) Găvana és Găvănel (midkettő a Fogaras melletti Langa-nál);
c) Găvan (a Szurul, Butean, Arpaşel);
d) Vârtopul. az -el egy kisebbítőképző, pl. a hegyi elnevezésekben: Joanel, Avrigel [Kis-Felek] , Porumbăcel [Kis-Porumbák], Podrăgel [Kis-Podrág], Arpaşel [Kis-Árpás], Haitaşel, Tamaşel [Kis-Tamás] stb.

   3. Kétfajta katlan létezik:
a) tányér alakú katlan (Talkessel), az É-i lejtők legfelső teraszain, amelyek a magas gerincrendszer részei (nálunk a régi határtól É-ra), és rögtön ezek alatt fekszik, szintén É-ra vagy D-re a többi ilyen katlan;
b) oldalkatlan (Lateralkessel, Hangkessel), amelyek a nagy É-i (vagy D-i) oldalágakon találhatók, ahonnan vizük kifolyik. Az utóbbiak sohasem fekszenek a régi országhatár mentén, két kivétellel: a Drăguş [Drágos] felső Răcoarele-katlana [Felső-Szulák-katlan] a régi országhatár mellett, e mégis K-re nyúlik, ezért nem lehet tányér alakú katlan, valamint az Albota Vârtopel-katlana [Horhos-katlan]. A Vârful Urlei-tól [Morajos-csúcs] K-re azonban kevert formák találhatók, mivel itt a nagy szakadékok iránya és formája gyakran atipikus, és itt K-Ny irányú oldalgerincek is előfordulnak.

   4. Párhuzamosság. Egy szép bizonyítása annak, hogy az É-ra levezető nagy oldalgerinceink (Butean, Tărâţa stb.) a geológiai múltban egybenforrtak és a lepusztulás csak később választotta szét őket, valamint több megfelelő pont megismétlődő,

III-41. oldal

feltűnő egybeesése és strukturális hasonlósága , az ún. párhuzamosság, amelyre itt csak utalni szeretnénk. A fő hasonlóság abban mutatkozik meg, hogy az egymással szembe futó hegyrészletek világosan kimutatják régebbi egymásba forrásukat:
a) A Zănoaga-n [Katlan-gerinc] és a Drăgus-on [Drágos-gerinc] a felső erdőhatáron létezik egy sziklaképződmény, a "La Peatră" ["A kőnél"]. (Hasonló van a Piscul Sărăţii-n [Negoj-gerinc], a Bunchoi-án [Buntyója] és a Butean-on.) Valamivel feljebb egy gerincvállon egy tó fekszik: La Lac ["A tónál"].
b) A Gârdoman-on [Gárda-gerinc] és hasonlóan a Muchea Vişlei-n [Nagy-Vist-gerinc] rendhagyóan egyforma magasságban, 1800-2000 m között egy szikklavadont találunk, mindkettőben három háromszögű csúcsot.
c) Ez az alsó vadság megismétlődik a felső Miere-án [Mézes-csúcs] és az azzal szemben futó Piscul Bâlii-n [Bilea-gerinc]. Mindkét helyen van egy-egy sziklaszarv (orom). A Colţul Brezei [Brázó-szirt] is ide tartozik. A fenyves- és törpefenyves régiók is a Muchea Viştei-n [Nagy-Vist-gerinc] és a Piscul Bâlii-n [Bilea-gerinc] nagyon hasonlók, azaz a vadság jellemzi őket (1300-2000 m).
d) A letörő középső hasábok (Särge=koporsók), fent egy hosszú, teljesen egyenes vonallal, pl. a Butean-on. a Puha- és a Podragu-Sarg teljesen egyforma alakú. Mindkettő É-on egy széles homlokfallal végződik, amelyből két hegyláb nyúlik ki.
e) A legnagyobb vadság a sziklák között, a K-re és Ny-ra letörő sziklabordák nem a legmagasabb, azaz az É-i oldalgerincek D-i részén találhatók, hanem ezektől É-ra 2100-2200 m magasság között. Így van ez a Laita-n [Lajta-gerinc], Piscul Bâlii-n [Bilea-gerinc], az Albota-n [Albota-gerinc], a Tărâţa-n [Conradt-gerinc], a Gârdoman-on [Gárda-gerinc], a Viştea-n [Nagy-Vist-gerinc], Zănoaga-n [Katlan-gerinc] és a Drăgus-on [Drágos-gerinc].
f) A hegység D-i része sokszor egy hosszú, széttöredezett egyenes vonalat alkot, amelyből kicsi csúcsok sora emelkedik ki: Albota, Gârdoman, Viştea.
g) A felső sziklarégió előtt, 2100 m-en, a Tărâţa-n [Conradt-gerinc] és a Zănoaga-n [Katlan-gerinc] két hosszú, kerek kúpot találunk, a két Baba- [Banya-csúcs] és a két Cuptoare-csúcsot [Kemence-csúcs]. Hasonlóságuk szembetűnő.
h) Több hosszú, kerek nyereg van, amelyek pont egy kerek, kis szélkupac, szénakazal formájú kúpon találhatók, pl. a Gârbova [Nyugati-Kónya-nyereg] Feleknél, Laita-Sattel [Kis-Lajta-nyereg], a Claia D-re a Matrac-tól. a Fântâna-nyereg Viştea-tól, az Ucişoara-határnyereg [Kis-Ucsa-nyereg], a Vârtop-határnyereg [Horhos-nyereg], a Curmătura Părăul Petri [Köves-pataki-nyere] a Caţiavei-n [Kacavé]. A nyeregben egy-egy púp szintén nem ritka (pl. Bâlea-határ, Burian-nyereg).
i) A nagy szakadékok legalsó és legelső része sima és járható. A legvadabb, legszűkebb, bejárhatatlan rész lejjebb van, a felső erdőhatáron: Laitaschlucht [Lajta-völgy], Ucea mare [Nagy-Ucsa-völgy], Doamna [Dáma-völgy], Tătar [Tatár-völgy], Răul mare [?] Porumbáknál, Valea rea [Rossz-völgy] stb.
k) A Tunsul-nak és az Albota-nak teljesen hasonló, óriási É-i kiágazása van, mindkettő fent nagyobb csúcs nélkül.
j) Az egyik legszembetűnőbb hasonlóság a szembelévő két repedés a határcsúcs É-i hegylábán a Zănoaga [Katlan-gerinc] és a Viştea [Nagy-Vist-gerinc] esetében, tökéletes kinézésük ebben a formában máshol nem található.
m) A Piscul Bâlea [Bilea-gerinc] és a Piscul Laita [Lajta-gerinc] több tulajdonsága egyezik. Egymás mellett találhatók. Legmagasabb pontjuk 2130-2200 m között van, D-re egy mély, hosszú nyereg, amely környéke mészkőből van. (Curmătura văroasă [Mészköves-nyereg] mindkét helyen!). Itt kezdődik a határcsúcs meglehetősen széles, teljesen alulra leérő hegylába. Hasonlóan épül el a következő szomszéd, a Butean, a legmagassabb pontjával, a Netedul-csúccsal, amely az ellenálló kőzet felett emelkedik ki.

   5. Az É-i oldalgerincek bejárhatósága. Az összes É-i oldalgerincet szisztematikusan és ismételten bejártam, ennek egész életemben örültem, és elmondhatom, hogy az összes oldalgerincen hasonló nehézségekkel találkoztam. A Surul-tól a Trăsnita és a Breşcioara (Fogarastól K-re) gerincekről beszélek, a gerincek kapcsolatáról az erdő és a sziklarégióban egészen a régi országhatárig vagy az adott hegylábig.
   A vonulatok K-i oldala általában meredekebb, vadabb, széttöredezettebb, hóban katlanokban gazdagabb és következésképp nehezebben bejárható mint a Ny-i hegyoldal avagy maga a gerinc. Ezen különbségeket már a gerinc közelében érezzük, tehát e vonulatokon az a szabály, hogy legkönnyebben magán a gerincen vagy a gerinc Ny-i oldalán, 10-30 m-rel a gerinc alatt (csak ritkán mélyebben) járhatók be. A gerinc alatt itt vagy szó szerint a gerinc élét vagy annak legközelebbi környékét értem mintegy 8 m szélességben. E bejárhatósági szabály alól csak kevés kivétel akad, számszerűen négy, amikor a K-i hegyoldalon könnyebben haladhatunk mint magán a gerincen. A kivételek Ny-tól K-re:
a) A Gârdoman-on [Gárda-gerinc] a Ny-i oldalon megyünk, de Ţelina-tól [Parlag], 1913 m, egészen a Roßgipfel-ig [Paripa-csúcs], 2173 m, a K-i oldalon.
b) A Viştea-Kamm-on [Nagy-Vist-gerinc] a Haitaşel-nyeregtől [?], 1995 m, a Fântâna-csúcs [Forrás-csúcs] utolsó nagy előcsúcsáig (tehát 2230 n-ig) főleg a K-i oldalon.
c) A Zănoaga-n [Katlan-gerinc] az É-i ormot, K. 2248, K-ről kell megkerülni.
d) A Drăgus-Vorhang [Drágos-függyöny], különösképp annak D-i felét, K-ről kerüljük meg és csak időnként haladunk a gerincen.

   Megemlítjük még, hogy a Netedul-tömb [Sima-gerinc], amely valójában a gerincig ér, az útvonalunk jobbról-balról a gerinc közelében vezet, sőt időnként visszafelé is kell menni. A Teichgipfel-től [Tó-csúcs] 1905-2030 m között a Ny-i oldalon haladunk, csak aztán a gerincen. 2030-2175 m között K-en, 2175-2250 m között Ny-on, majd 2275 m-ig K-en, a végén pedig 2332 m-ig Ny-on. A Guttspitze [Gutt-csúcs] É-i sziklafogát K-ről, a Netedul [Sima-csúcs] D-i sziklafogát Ny-ról kerüljük meg.
   A Podragu-Kamm [Podrág-gerinc] mindkét oldalon haladhatunk, bár a gerinc az Albota oldalán félelmetesen néz ki. K-en a lejtő sima, füves és meredek, itt mészkő van, pihenő nincs. Ezért inkább a Ny-i hegyoldalon szoktam járni, mert ott biztonságosabb a terep.
   A Mierea-Laita-t (Matrac), Piscul Bâlii-t [Bilea-gerinc], Piscul Vârtopului-t és a hasonlókat (pl. a Şerbota-t) mind-mind a Ny-i oldalon kell bejárni.
   A Tărâţa-tól a gerincösvény jól látható. 2100-2200 m között kétszer-háromszor a gerinc K-i oldalán halad.

I-0.	Bevezető
I-1.	A hegység általános jellege
I-2.	Csúcsformák
I-2.	Földrajzi nevek



II.	A gerinc
II-1.	A Rotenturm-Paß-tól [Vörös-toronyi-szoros] a Tătargipfel-ig [Tatár-csúcs] – (7 óra)
II-2.	A Tătargipfel-től [Tatár-csúcs] a Ciortea-ig [Csortea]
II-3.	A Ciortea-tól [Csortea] a Negoi-g [Negoj] – (5-6 óra)
II-4.	A Negoi-tól [Negoj] a Bâleasee-ig (Bilea-tó) – (9-10 óra)
II-5.	A Bâlea-See-től (Bilea-tó) a Tărâţa-ig [Conradt-csúcs] – (8 óra 30 perc)
II-6.	A Tărâţa-tól [Conradt-csúcs] a Caţaveiu-ig (Kacavé) – (7-8 óra)
II-7.	Caţaveiu-tól [Kacavé] a Ludişor-ig (3 óra)
II-8.	Ludişor-tól [Ludisor] Zărneşti-ig [Zernyest] (11 óra)
II-9.	A tavak jegyzéke



III.	Irodalomjegyzék



IV.	A Fogarasi-havasok északi gerincei
IV-1.	Tătar [Tatár-gerinc]
IV-2.	Puha és Măgura
IV-3.	Scoreer Alpe [Negoj-gerinc]
IV-4.	Laita – Mierea [Lajta-gerinc]
IV-5.	Piscul Bâlii [Bilea-gerinc]
IV-6.	Butean [Buteanu-gerinc]
IV-7.	Albota [Albota-gerinc]
IV-8.	Podragu [Podragu-gerinc]
IV-9.	Tărâţa [Conradt-gerinc]
IV-10.	Gârdoman [Gárda-gerinc]
IV-11.	Muchea Viştei [Nagy-Vist-gerinc]
IV-12.	Zănoaga [Katlanos-gerinc]
IV-13.	Muchea Drăguşului [Drágos-gerinc v. Drágos-él]
IV-14.	Muchea Sâmbetei [Szombatfalvi-gerinc]
IV-15.	Megjegyzések

A Fogarasi-havasok gerince

Írta: Dr. Szalay Béla

Az írás kelte: 1914. – átdolgozva: 1934.

Megjelent: Jahrbuch der Siebenbürgische Karpathenverein(Erdélyi Szász Kárpátegyesület Évkönyve)47/1934 3-32. o.; 48/1935, 1-48. o.; 49/1936, 1-43. o.

Fordította és az elektronikus változatot készítette: Dr. Futó Endre

Szögletes zárójelben és dőlt betűkkel az ismert magyar nevek szerepelnek, ezek a fordító-szerkesztő kiegészítései.

I-1. A hegység általános jellege

I-2. Csúcsformák

I-3. Földrajzi nevek

II. A gerinc

II-1. Gerincvándorlás a Rotenturm-Paß-tól [Vörös-toronyi-szoros] a Tătargipfel-ig [Tatár-csúcsig] (7 óra)

II-2. A Tătartól [Tatár-csúcs] a Ciorteáig [Csortea]

II-3. Ciortea [Csortea] – Negoi [Negoj] (5-6 óra)

II-4. A Negoiu-ról [Negoj] a Bâleasee-ig [Bilea-tó] (9-10 óra)

II-5. A Bâlea-See-től [Bilea-tó] – a Tărâţa-ig [Conradt-csúcs] (8 óra 30 perc)

II-6. A Tărâţa-tól [Conradt-csúcs] a Caţaveiu-ig (Kacavé) – (7-8 óra)

II-7. Caţaveiu-tól [Kacavé] a Ludişor-ig (3 óra)

II-8. Ludişor-tól [Ludisor] Zărneşti-ig [Zernyest] (11 óra)

II-9. A tavak jegyzéke

III. Irodalomjegyzék