Hazánk főhegysége

Dr. Szalay Béla

-- 9 képel.* --

* E képekkel a Fogarasi-havasok néhány szebb pontját óhajtjuk bemutatni. A valóság természetesen nagyon felette áll e képeknek. Így épp a Venatorenek "matterhornszerű" felvétele (a Netedul csúcsról 2351) nem tükrözi eléggé vissza a Matterhornnal való hasonlatosságot, ez a természetben sokkal feltűnőbb.
      Képeink nyugatról kelet felé tartó sorrendben vannak összeállítva. A Vaiuga üst a Venatorét, a Bulea tó katlanától választja el. A Podragu és a Vertop csúcs közt van a rendkívül szakadozott Kis-Podrag (Podragel) katlan egy vad tóval, mely után keletre (a képeken mindig baloldalt), a sokkal nagyobb Podragu-üst következik havasaink legszebb tavával.
      A Negoj-csúcs keletről mindig laposnak tűnik fel, ezért kevesen ismerik fel. Legkönnyebben a Caltunnal lehet összetéveszteni. A fogarasiak a Venatoret nézik a Negojnak.
      A Nagy-visti völgy bemutatott vízesése, közel a sztina alatt, a fenyők felső széle alatt, nem messze a turista út mellett fekszik. E völgyben még sok más, felette szép vízesés is látható. Általában a Fogarasi-havasok legszebb három völgye: a Szombatfalvi, a Kis-Árpás es a Nagy-Visti szakadék.
      A Popescu Rom.-féle két felvétel egymásnak folytatásai. A Galasescu balra (keletre), a Dragusi gerincz jobbra van.
      Az igazi Piatre rosie (= Vöröskő) a térkép 2357 kotás csúcsa a Dragus gerinczen. A térképen nagyon hibásan van e név a határ 2443-as csúcsára alkalmazva, melynek igazi neve Sárgakő (= Galbenek). Megjegyzendő azonban, hogy a régi térképek a Galasescut (2475) nevezték helytelenül Piatre rosienek, úgy hogy bővebb felvilagosítás nélkül sohasem lehet tudni, ki mit ért e név alatt.
      A Hirtop-csúcs, a Sárgakő és a Nagy-Visti orom (2526) közt fekszik és kotája semmiféle térképen sincs. Magasságát előszor én tettem közzé.

Dr. Sz. B.

      Bizonyos, hogy a legtöbb laikus fenn írt czím olvastára a Magas-Tátrát látja szemei előtt. Pedig csalódik; hazánknak korántsem a Magas-Tátra a főhegysége, hanem az Erdélyi Déli-havasok s főleg azok fogarasi része. S hogy mégis igen sokan önkénytelenül is a Magas-Tátrára gondolnak, annak főleg két oka van.
      Tény, hogy az országnak abszolute legmagasabb pontja a Magas-Tátrában van. A "főcsúcsot" azonban nem szabad összetéveszteni a "fő-hegységgel". Ez az egyik ok.
      A másik és fő ok azonban az, hogy a Magas-Tátráról igen sokat írtak már, holott a Fogarasi-havasokról oly keveset, hogy az a semminél alig több, s a mit írtak, az is inkább általános dolog, legtöbbször tele elavult, vagy hibás állításokkal, a részletek mellőzésével: pedig csak ez utóbbiak ismertetik meg igazán a hegységet. Az "Erdély" folyóiratban és főleg a Siebenbürgischer Karpathenverein évkonyveiben jelent meg egy s más, de csak épp az ismertebb részekről (Negoj, Bulea, Tericza) s az is olyan, hogy az elbeszélés czentrumában a kirándulás, és nem a hegység áll. A Déli-Kárpátok egyetlen havasát sem írta le helyrajzilag senki -- mert ahhoz igen nehéz előtanulmányok szükségesek. De Martonne is csak a Galcescu-tó legközelebbi környékét vázolja. (Paring.)

A Venatorea északról

A Venatorea északról (a Netedul nyeregről)
Albota főcsúcs 2385 m. Riosu csúcs Romániában Kis Árpás-völgy; Gavan katlan Ferde-torony Vadászcsúcs Venatorea. 2508. Vaiuga üst
Fischer Emil felvétele

      Külföldi geografiai és turista-szaklapokban bámulva olvassuk az okat a pontos ismertetéseket, melyeket Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália havasairól kidolgoztak. A svájczi alpok minden hegyének nagy irodalma van.
      Szemrehányolag kérdezzük tehát, mi az oka annak, hogy magyar geográfusaink -- kik közül pedig nem egy kiválót produkált külföldön -- eddig az ország legelső és fő hegységével, a Deli-Kárpátokkal semmit sem törődtek. Arra várnak talán, bogy ismét külföldi vigye el a babért, ahogy az a Déli Kárpátok eljegesedesenek kérdésénél történt?
      Primics és Inkey végeztek ugyan futólagos geologiai kutatásokat, de ezek inkább csak tág áttekintest vannak hivatva adni. Topografiailag senki sem foglalkozott e hegyekkel. A földírókkal is úgy vagyunk, mint a botanikusokkal, geologusokkal és rovarászókkal stb. A legszükségesebb tanulmányok parlagon hevernek. Evvel szemben feltűnő, hogy a történelmi és nyelvészeti stb. kutatások terén egyik kiváló munka jelenik meg a másik után. Megvallom, ha e feltűnő ellentét végokát keresem, nem tudom azt máshol, mint a középiskolákban feltalálni. A hazai topografia, botanika stb. azért nem talál kellő számú művelőre, mert azokkal bajosan lehet karosszékben, szobában foglalkozni, hanem érteni kell művelésük közben a gyalogláshoz. A magyar ezt a tudományt még nem tanulta meg. Miért nem? Mert felnőtt korban turistává ritkán lesz valaki, azt diákkorban, midőn a test még hajlékony, kell megtanulni. Földrajz, földtan, növénytan stb. addig hazánkban virulni nem fog, míg valamely európai látókörű szakember tanácsára a miniszter a középiskolákban kötelezővé nem teszi a gyakori kirándulásokat, a hegymászást. (Van ugyan némi enyhe ilyes rendelet, de csak papíron.) Ez pedig csak azután lehetséges, ha előbb az egyetemen tesszük a turistáskodást kötelezővé, mert mostani tanárainkkal, kik irtóznak a testmozgástól, soha természetkedvelő kiránduló ifjúságot nem nevelhetünk. Hogy pedig ez mily fontos, abból látható, hogy a tudományágak egy egész sora művelőkre kellő mértékben addig hazánkban nem fog találni, míg az ifjúság a gyaloglást meg nem tanulta. Részemről a legszorosabb összefüggést látom a között, hogy természettudósaink inkább elméletileg szeretnek munkálkodni, és a közt, hogy a magyarság altalánosságban nem tud gyalogolni. Azért nem akar, mert nem tud; nem tanulta meg. Ha meggondoljuk, hogy a germán elem és legutóbb a japán, épp természettudományi műveltsége révén bírt vezérszerepre vergődni, egyúttal beláthatjuk, mily megdöbbentő kára van hazánknak abbol, hogy a középiskolákban nem tanítják meg a fiatalságot a gyaloglásra, mely nélkül, hangsúlyozom, természettudományokkal foglalkozni alig lehet.
      Ezek után térjünk vissza kiindulópontunkhoz. Az a kérdés, mikor tekinthetünk egy hegységet valamely országban az elsőnek? Akkor, ha úgy hosszirányban, mint szélességben a legnagyobb; ha a legtöbb "magas csúcsot" bírja feltüntetni; ha gerincze a legemelkedettebb; ha a relative legmagasabb csúcsokat tartalmazza és jellege is megfelel a legmagasabb hegység zordonságának. Mindezen kellékeket csakis az Erdélyi Déli-havasok sora egyesíti.
      Megemlítem, hogy ez alkalommal "magas csúcs" alatt csakis a 2200 m.-nél jelentékenyebbeket fogom érteni. Az alacsonyabbakra nem reflektálok.
      Rövid összehasonlító vizsgálat tárgyává óhajtom tenni az egész Magas-Tátrának azon részét, mely a legkeletibb fekvésű 2200-as csúcsnál kezdődik (Fehértó-csúcs) s tart a legnyugotibb fekvésű utolsó 2200-as csúcsig (Bystra). Az Erdélyi Déli-Kárpátoknak ugyancsak ezen részét vesszük figyelembe. (Bucsoiu-Csernai Scarisora, ill. Godian.) Fő czélom azonban a Fogarasi-havasoknak minden csúcsát összeírni, s úgyszólván bemutatni, mert belőlük a legrészletesebb terkepünkon (1 : 25 000 felvételi tervek) is sok hiányzik, vagy tévesen van feltüntetve. Csakis így tartom t. i. lehetségesnek azt, hogy főleg a Királyhágón túli magyarságnak mértéket adjak Erdélyi havasaink kiválóságáról.
      Miután pedig Magyarországon a Mármarosi Nagy-Pietroszt kivéve (2305 m., de ez is a hozzátartozó Verfu Rebri-vel együtt 2269, rendszertanilag inkább Erdélyhez tartozik már) a Tátrán kívül nincsenek más magas csúcsok, valamint Erdélyben is csakis a Déli-havasokban vannak ilyenek (kivéve az északon fekvő Ünőkőt 2280 m. és mellette levő Verfu rosiut 2225 m.). Összehasonlításainkról bátran mondhatjuk, hogy a Királyhágón túli Magyarországot vetjük egybe Erdélylyel.

A Ferde-torony és a Venatore a Netedul nyeregből.

A Ferde-torony és a Venatore a Netedul nyeregből.
Ádám-csúcs Nyúlfüle Ferde-torony Venatore Vaiuga üst
Fischer Emil felvétele

A Déli-Kárpátok legkeletibb magas részét a Bucsecs- és Királykőtől alkotott I. Barczasági-hegyek képezik (37 km.). Azután következik II. a Fogarasi-hegyláncz a vöröstornyi szorosig az ő 90 km. hosszú sziklagerinczével. (A hivatalos határleírás szerint a Kiralykő gerinczétől az említett szorosig pontosan 89.633 km.) Azután a 70 km. hosszú gerinczű III. Szebeni-havasok, majd a IV. 30 km. hosszú Paring vonul fel, s bezárja az óriási bástyát a V. Retyezát tömege (50 km.) és a VI. Cserna-hegység. (Ennek idetartozó hossza 17 km.)
Igen régen mindezek teljesen összefüggtek, ma azonban az Olt es a Zsil völgye két keskeny rést üt rajtuk.

A Nagy Árpás-völgy az Albotáról DK-felé

A Nagy Árpás-völgy az Albotáról DK-felé
Tericza főcsúcs Podragu Vertop Kis Vertop
Reinert Károly felvétele

      A legnyugatibb magos csúcs a Godean, mely a Triplex Confinium szomszédságában van, a legkeletibb a Buksoj (Bucşoiu). A két végpont közt az egész hegyláncz hossza 294 km. Ezen nagy szám mellett a Magas-Tátra szerényen húzódik meg korülbelül 45 km. hosszúságával (Bystrától Fehértó-csúcsig).
      A Déli-havasok legnagyobb szélességet a Szeben-hegységben érnek el: 70 km. A Fogarasi-hegyláncz magyarországi része (11 km.) ugyan elég keskeny (ez teszi oly nagyszerűvé), de a román oldalon nyúlványai 35-40 km.-nyire is elkalandoznak. A Tátra szélessége 20 km.-re tehető. (Dr. Czirbusz szerint 15 km.).
      Ami pedig a Déli-havasok jellegét, zordonságát illeti: A Paring, a Laita "Rongyos gerincze", a Kiralykő, Gărdoman stb. bizonyára vannak oly szaggatottak, sziklásak, mint a Magas-Tátra óriásai, s ha néhol ellenkező nézetek csúsztak be, annak csak az az oka, hogy a Magas-Tátra minden csorbája ismeretes, holott az Erdélyi-havasokat a magyarországiak egyáltalán nem ismerik. A pesti turisták közönségesen, tudakozódás nélkül, saját szakálukra indulnak a Fogarasi-havasokba, valamely útikönyvre támaszkodva. Megjegyzem erre, hogy hegyeinknek semmiféle leírásuk, mely egyébre, mint a 4. legismertebb s korantsem legszebb túra megtetélere használható volna, nem létezik. A Fogarasi-hegységbe legjobb vezető a Siebenbürgischer Karpathenverein szebeni osztályának kalauza. A kitűnő átnézeti turista-térkép megszerzését melegen ajánlom, igen szep mű. Egy olyas útmutatónak hiányát, mint pl. a dr. Posewitz-féle a Tátráról, nagyon érezzük. Ez az oka, hogy a Turisták Lapja stb. néhány leírása után Budapesten azt hiszik, hogy a Fogarasi-havasok legnagyobbszerű kirándulása az ú. n. élvándorlás. De ez egyáltalában nem áll. Az élvándorlás t. i. többnyire a romániai oldalon vezet, ahol néhol aránylag enyhébb jellegű juhösvényeken is halad a vándor úgy 2300 meter magasságban, s a csúcsoknak sokszor csak köves, kevesbbé szakadozott oldalát szemléli. Látni ezt Hoffmann Ottónak ez évben a Turisták Lapjában közzétett képein is.
      Nagyszerű ez így is, mert minden csúcs után alkalom nyílik bepillantani a vad sziklakatlanokba, hol a Lehman Paul geologus által tagadásba vett örökös hófoltok tarkálnak és a kék tengerszemek ragyognak, tovább, északon pedig csipke csipke mellé sorakozik. Azonban még ennél az elsőrangú útnál is szebb egy-egy északi szikla-főélen való felkapaszkodás, mert ekkor a vad kőszirtek és a fogazott csorbák kíserteties csoportjának kellő közepén visz át utunk, minden égnek meredez, semmi sem laposodik el, a mi pedig a felülről való nézésnél mindig bekövetkezik, a hatás hátrányára.
      Próbálja meg a gyakorlottabb tátra-turista a Butean élen fáradsággal felkúszni a Venatorea-csucsig (2508) és egészen más fogalma lesz a Fogarasi-havasokról, semmint volt az élvandorlás után. Az említett Venatorea, a "Vadászcsúcs" különben is az erdélyi Matterhorn. Lehetetlen a hasonlóságot félreismerni, ha az ember a Netedul vidékéről nézi (Buteanon). Egy fénykép, mely ezen tőlem felfedezett álláspontrol keszült, s melyről képes-levelezők is léteznek már, bizonyítja az idegen szemében is a hasonlóságot. Különben Kercz vasuti állomásról nézve is megvan ezen jellege. Hegyeinkben nehezebben mászható meg a Gărdoman-csúcs (= Ţirţiden), a Podragu északi tornya; Az Albota Gabriel-csúcsa sem való tapasztalatlanoknak. Minden csúcsnak van egy-két nehéz oldala. Máskülönben az "Erstbesteigerek"* az úttörők dicsőségére vállalkozók is szép feladatokat fejthetnek meg nálunk, mert pl. a Zănoga-élről, valamint a Vistea gerinczéről még emberfia soha fel nem mászott az országhatárra. A Laiţel északi gerinczén feljutni gyönyörű feladat. Az ambicziózus "Gratkraxlerek" figyelmét különösen felhívom erre. Mi még annyira hátravagyunk, hogy a legtöbb csúcsot csak egy-ket oldalról másztuk meg. Ilynemű részletkérdesekkel havasainkban eddigelé, sajnos! csak én foglalkoztam; szívesen adok felvilágosítást bárkinek. (Nagy-Szeben, Fő-tér 17., az Idegenforgalmi irodától a harmadik ház.) Legjobb időjárás van hegyeinkben szeptember és október hónapokban, de augusztusban is. Legszebb fényképeket júniusban lehetne felvenni, de az idő bizonytalan lévén, több napot kellene Szebenben várakozással eltölteni. A hegyi fotográfus igazi évadja november eleje. A Siebenbürgischer Karpathenverein dicsérendő buzgalmaból menedekházaink és jó hegyi utaink vannak, úgy hogy nagyobb fáradtság nélkül lehet a legszebb pontokra eljutni.

A Podragu-völgy és vidéke

A Podragu-völgy és vidéke, az Albota havasról a Rezidencia alatt
Tericza-havas Tericza-főcsúcs 2419 m. Podragu-havas 2456 m. Kis-Podrag-üst Certop havas 2474 m.
Reinert Károly felvétele

      Ezen vázolt viszonyok tehát az egyik okát képezik annak, hogy az Erdélyi-Karpatoknak "nem eleg rossz" a hírük. A másik pedig az, hogy míg a Magas-Tátrából gyönyörű fényképek léteznek, melyeket a legelőnyösebb pontokról vettek fel, addig a Fogarasi-havasokból Petrik Lajos tanár egy csúcsképén kívül a múlt évig semmiféle igazán mutatós fényképünk nem volt. Ezen tarthatatlan állapotok indítottak arra, hogy az összes havasokat bejárjam es összeírjak vagy 200 pontot, honnan elragadó képeket lehet készíteni. Buzdításommal el is értem, hogy (magam, sajnos, fotográfus nem lévén) néhány helybeli fényképész 4-5 igazán sikerült kepet szerzett álláspontjaimról. A legszebb, legmutatósabb képeket azonban meg senki sem vette fel. Felszólítom azért az ország turista-fényképészeit, látogassák meg az általam kijelolendő pontokat, mert nemcsak megelegedés és dicsőség fog járni e képek révén, hanem a költségek is meg fognak térülni. Jó magam nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is kész vagyok támogatni ilyes vállalkozásokat. A szebeni fényképészek életerélye újabban ismét teljesen kiapadt, egyhamar jó felvételekre nincs remény.
      Ezen fényképek hiánya tehát a másik oka annak, hogy havasaink vadságáról az ország még nem vett kellő tudomást.
      A Fogarasi-hegység gerinczei, ormai és nyergei közti viszonyra jellemző, hogy a) a Negoj, tehát a legmagasabb csucs mellett van a fogerincz 40 km. hosszának legmélyebb nyerge (Calţun).
      b) A magyar oldalon, a nagy északi éleken sok orom van, de egy sem magasabb, mint saját élének főcsúcsa a főgerinczen (országhatár). Holott a déli (román) mellékgerinczek közt 6-nál fordul az elő, hogy a déli mellékgerinczen magasabb csúcs ül, mint a megfelelő főgerinczi csúcs. (Cocoruciu, Ciortea, Calţun, Moldovan, Dara, Papuşa hegység).
      c) Érdekes, hogy a főélnek szinte valamennyi csúcsától egy-egy északi és déli keresztgerincz indul el, melyek párhuzamosak. Valami rendkívüli, s a Magas-Tátrában ismeretlen az, végignézni K-Ny irányban 10 ily gerinczen, a mint azok, mint óriás csipkés kulisszák egymásmegett nagy vadul ágaskodnak, mindegyik túl akarva szárnyalni szomszédját: Felejthetetlen kép!
      Így láttam én azt a Catiaveról és a Butyánról 2100 m.
      d) Az északi keresztgerinczek tetejét az országhatátron levő megfelelő főcsúcstól szinte mindig egy mély nyereg választja el. Ezen nyergek két helyen (Zanoga és Visti tető) szinte hasadékszerűek, mintha a gerinczet egy óriás a fejéről levágta volna. Ezen mely nyergek mellett északra mindig magas csúcs következik, s épp ezek azon csúcsok, melyek a vadságból kiemelkedve (2300-2400 m.) a legpompasabb fényképező-álláspontokat nyújtják!

*   *
*

      Ismeretes, hogy hazánk absolute legmagasabb csúcsa a Gerlachfalvi 2663 (Jobban szeretem a régi neveket.) Evvel szemben a Negoj, a Déli-Kárpátok kiralya csak 2544 m. Itt azonban fontos megkülönböztetést kell tennünk. Valamely hegy igazi magasságát annak absolut száma, a mely t. i. a tenger színéhez viszonyít, csak akkor adja, ha az a csúcs csakugyan a tenger mellett is fekszik. A hegy igazi nagysagát t. i. az annak talpától a csúcsáig számított ú. n. relativ magasság képezi. Hogy ez így van, azt könnyen beláthatjuk.
      A földnek több 2000, 3000 sőt még magasabb fekvesű fennsíkja is van. Tessek elképzelni egy nagyobb terjedelmű, 3500 m. magas fennsíkon egy 30 m. magas buczkát. Ez senkinek fel sem fog tűnni, annál kevésbbé fogja azt valaki óriáshegynek mondani, pedig 3530 az absolut magassága! Ebben az esetben t. i. a fennsík a magas, es nem az a 30 méteres halmocska.

A Nagy Visti-völgy vízesése

A Nagy Visti-völgy vízesés
Hirtop Nagy Visti-csúcs
Reinert Károly felvétele

A Negoj alapja az Oltnál csak 400 m. s így a Negoj igazi magassága (2544-400 =) 2144 m. Evvel szemben a Gerlachfalvinak hasonló módon kiszámított nagysága csak 1963 m., tehát 181 méterrel csekélyebb a Negojenál, mert az alapja nem 400 m. mély, hanem 700-nál kezdődik. Láthatjuk tehát, hogy az ország igazán legmagasabb csúcsa a Negoj; azután következnek a Fogarasi-havasok valamennyi 2363 m.-nél jelentékenyebb óriásai, ilyen pedig 45 van! A Gerlachfalvi-csúcs tehat, ha saját igazi magasságát és nem azon fennsíkét vesszük, melyen áll, s melyet a szem amúgy sem lát!! az országnak a magasság sorrendjében nem az első, hanem korülbelül csak úgy az 50-ik mondd ötvenedik csúcsa, mert hisz a Fogarasi 45. csúcson kívül van még néhány a Déli-havasokban, melynek relativ magassága szintén nagyobb. Ez mindenesetre meglepő!

A Hirtopról K.-felé

A Hirtopról K.-felé
Sárgakő Catiave Hüvöscsúcs Galasescu Hirtop
Catiave
Petrik Lajos felvétele

      Állításom bizonyítására felhozok még egy más korülményt is. A Magas-Tátra valamennyi csúcsa megmaszható egy nap alatt. A Fogarasi-havasok minden másfél, de sőt 2 napot is igényel. Miért? Mert magasabbak! A kiindulópont t. i. nem 700 és 1000 m., mint a Tátránál, hanem 400 m.
      A dr. Posewitz Tivadar-fele útmutató szerint a Tátrának 10 olyan csúcsa van, mely 2500 m.-nél magasabb. A Déli-havasokban 12 van. Azonkívül 14-15 sziklaorom van felsorolva 2400-2499 m. közt. Délen ilyen 48 van. 2300-2400 m. közt a Magas-Tátra állítólagos 15 ? ormával szemben a Déli-Kárpátok 75-t bírnak felmutatni, a 2200-as csúcsok arányszáma a két hegységben pedig 16 : 110, tehát hétszerannyi. Ezen számok hangosan beszélnek.
      Ha nem az egész Déli-havassokkal, hanem csakis a Fogarasi-havasokkal mérjük össze a Magas-Tátrát, az elsőség akkor is az előbbi számára dől el, mert 2500-as csúcs van a Magas-Tátrában 10, 2400-as 14, 2200 + 2300-as csúcs van a M.-T.-ban 31, holott délen e számoknak 7, 35 és 1O8 felel meg; Mint már említettem, csupán a Fogarasi-havasokban 45 oly orom van, melyek relative mind magasabbak a Magas-Tátra legelső csúcsánál.

A Szombatfalvi-völgy a Szombatfalvi gerinczről

A Szombatfalvi-völgy a Szombatfalvi gerinczről
Aczél-csúcs (Verfu la-Curtea Otolei) 2410. Galasesu Sárgakő
Popescu Rom. felvétele

      A Magas-Tátra középgerinczmagassága dr. Posewitz szerint 2300 m.
      Ha a Fogarasi-havasoknak a Kis-Negojtól a Bandea-csúcsig terjedő 27 km. hosszú szakaszat veszem tekintetbe, (tehát éppen olyan szakaszt, mely a Magas-Tátra gerinczhosszának megfelel s amely utóbbi a térkép szerint 14 csúcsot tartalmaz; e szám a valóságban kissé magasabb lesz); ezen 29 nyerget és 30 ormot találunk magán a főélen, az országhatáron. A mellékélek magas csúcsait itt tekintetbe nem veszem. A legmagasabb hagó a Kis- és Nagy-Negoj közt van.
      Ezen nyergek középmagassága éppen 2300 m. Csakis két nyereg esik kissé 2200 alá (2188 és 2170 épp ezek az igen vadakhoz tartoznak), holott a Tátrában e számnak (legmélyebb nyereg) 1900 felel meg.
      A 30 főcsúcs kozül 2400-nal csak öt alacsonyabb kissé, a többi mind magasabb. E csúcsok középmagassága 2434 m. A nyergek és csúcsok középarányosa 2367 m. Ez tehát a gerincz középmagassága. Ilyen az ország főhegysége. A Magas-Tátránál mindenütt alacsonyabb számokat látunk. Miután a Fogarasi-havasoknak a Magas-Tátra hosszának megfelelő középgerincz magassága 2367 m., a Magas-Tátráénak 2300-aval szemben: ez egyúttal az irodalomban az első tárgyi bizonyítéka annak, hogy a Fogarasi-havasok gerincze nemcsak relative, hanem absolute is magasabb a Magas-Tátráénál, azaz hogy a Fogarasi-hegyláncz igazán magasabb mint hegység, a Magas-Tátránál, és így az országnak valóban legelső hegysége. [Sztankovics Ödönnek a Földrajzi Közleményekben (1904. évfolyam 349. old.) közölt számításai más alapon nyugszanak, és a részletekre ki nem terjednek. Inkább egy közepes magasság hosszantartását bizonyítják, semmint a valódi legnagyobb magasságot. Dr. Sz. B.]

*   *
* Átterek most főtárgyamra, az erdélyi magas csúcsok felsorolására. Dr. Hunfalvy János "Magyarország földrajzában" (1886. p. 790) a Fogarasi-havasokra vonatkozólag így nyilatkozik: "...Primics 14 csúcsot sorol fel, melyeknek magassága meghaladja a 2300-at"; Ez a szövegezés könnyen arra a téves nézetre vezetheti az olvasót, hogy ezen hegységben csak 14 jelzett magasságú csúcs van általában. Jó alkalom van itt ezen félreértés megszüntetésére.
      Következő térképeket használtam: 1. Legújabb 1: 75000 Katonai specziális térképet = U. 2. Ennek régibb kiadásait, melyek nagy előnye, hogy a romániai szomszédos részeket is feltüntetik, azonkívül sokszor oly pontok magasságjegyeit tartalmazzák, melyek az újabb kiadásokon hiányoznak; = A. 3. Katonai felvételi lapok 1: 25000 = M. a Fogarasi- és Szebeni-havasoknál. 4. Az 1889-iki hivatalos határkártyát 1: 40,000 = H. 5. Siebenbürgischer Karpathenverein szebeni osztályának jó turista átnézeti térképét (fogarasi és szebeni hegyek, két lap, külon is kaphatók, színes); = T. 6. Saját méréseimet és tapasztalataimat tartalmazó, rendszeresen vezetett utazó-naplómat = Sz.B. és 7. E. de Martonne 1: 10,000 térképét a Gauri és Galcescu romániai katlanokról a Paringban = Mart. 8. Dr. Lóczy Lajos Retyezat-térképét 1 : 40,000 = Lóczy.
      Szükséges még kijelentenem, hogy a Fogarasi- és Szebeni-havasoknak minden részecskéjét ismervén, itt hiány nélkül tökéletesen képes vagyok saját méréseim alapján az összes csúcsokat tekintetbe venni. A többi havasoknak azonban, sajnos, topografiai művelői nem léteznek, s így nem is bírtam a azokra vonatkozólag fáradozasáim daczára közelebbi adatokat beszerezni, hanem be kellett érnem a hiányos és az európai színvonaltól elmaradt térképeink nyújtotta adatokkal. Romániában is igen sok 2200-nal magasabb csúcs van, ezeket, miután tulajdonképeni román hegyi térképek nincsenek, csak saját megfigyelésem szerinti becslés alapjan vagyok képes -- persze hiányosan -- jelezni. A tökéletesség kedvéért a kisebb terjedelmű csúcsokat is számba vettem.

A Dragusi gerincz Ny.-felé

A Dragusi gerincz a Szombatfalvi gerinczről Ny. felé
Hüvöscsúcs Vöröskő (Pietra rosie) 2357 Crinte
Catiave
Petrik Lajos felvétele

Hogy az érdeklődők könnyebben tájékozódjanak a térképen, először keletről nyugatra sorolom fel az ormokat egymás után. A fősorban levő számok mindig a hegység főgerinczén levő csúcsokat illetik, a beljebb írt számok pedig a mellekgerinczeken levőket tüntetik föl, és pedig az északi gerinczeken fekvők E, a délieken levők D. betűvel jelezvék. Keleti és nyugati gerinczek K. és Ny. betűvel ismertetvék. R. a Romániában való fekvést jelzi. Azon oromnevek mellé, melyek az illető csúcsokra vonatkoztatva, az irodalomban először itt közölvék, keresztet (+) tettem. llyen 60 van. A "min." azt jelenti, hogy becslésem szerint a csúcs magassága legalább a jelzett és legfölebb 100 méterrel magasabb lehet.

I. Barczasági-hegyláncz.

1.	2338	Bucşoiu, Buksoj.
2.	2517	Omu. A Bucsecs főcsúcsa. A térkép 2508. jegye egy alacsonyabb pontra vonatkozik.
3.	2400	D. R. min.
4.	2500	D. Caraiman R. Eddigi hivatalos magassága 2495 volt. Régebben az Omunál is magasabbnak vélték.
5.	2400	D. R. min.
6.	2300	D. R. min.
7.	2334	D. R.
8.	2288	D. R.
9.	2409	Ny. Munte Gaura. Velican ? H.
10.	2200	Ny. H. min.
11.	2403	Verfu Domnelor.
12.	2342
13.	2230	Vrf. Batrina.
14.	2242	Királykő
15.	2200	E. min.

II. Fogarasi-havasok.

16.	2299	Nagy-Berivoji-csucs. Berivoiescul mare.
17.	2200	D. R. min.
18.	2200	D. R. min.
19.	2295	Belia.
20.	2244	E.
21.	2200	min.
22.	2233	Kis-Berivoji-csúcs. Berivoiescul mic.
23.	2229	I.
24.	2229	Verfu Petrile Popii (Papsziklák).
25.	2278	Vrf. Bratilei.
26.	2200	D. R. min.
27.	2407	Jezeru (Gesera) R.
28.	2425	Papusa. R.
29.	2300	R. min.
30.	2200	R. min.
31.	2300	Ludisorul.
32.	2200	D. R. min.
33.	2233
34.	2243	Ludisori Comanda-csúcs. +
35.	2272	E.
36.	2275	E. Langa. Verfu Langii.
37.	2273	E. Vrf. Izvorului.
38.	2253	E.
39.	2232	Vrf. Zernei I.
40.	2311	Zirna-csúcs. Vrf. Zernei II.
41.	2200	D. R. min.
42.	2385
43.	2450	Bandea-csúcs. Vrf. Bandea. Vrf. Triponu.
44.	2482	D. Dara. R. Sz. B. + A keletibb gerinczen.
45.	2300	R. min. A keletibb gerinczen.
46.	2200	R. min. A keletibb gerinczen.
47.	2300	Dara-gerinczen. R. min.
48.	2429	Urlea-tó-csúcs. +
49.	2474	Urlea-főcsúcs Verfu Urlei. Vrf. Moşului.
50.	2387	E. Piscu Somnului.
51.	2272	E.
52.	2200	E. min.
53.	2233	Vrf. Mosuleaţa
54.	2404	Magas-csrúcs. Verfu Mogoşului. +
55.	2384	Cheia Bandii.
56.	2335	E. Resistorele. +
57.	2279	E. Vrf. din sus de Laculete. A tkp. itt hibás. Ez csak előcsúcs.
58.	2291	E. Kiugró-csucs. + Vrf. Muchea Petrei.
59.	2292	Verfu Jeleajenului + Zseleazsen.
59a.	2882	Verfu Catiavei Sz. B.
60.	2293	Fogszirt + A gerincznek egy kimagasló sziklája.
61.	2290	Coltiu Bolacenii Claia.
62.	2282	Verfu Buderu + Verfu intre feresti. Vrf. la glemee.
63.	2410	Verfu la Cureta Oţelii. Kis-Galasescu. + Scara. Aczélcsúcs.
64.	2465	Piatra Galaşescu. Dragus-gerincz fő-csúcsa.
65.	2375	A törpe. Verfu portitii. Sz. B.
66.	2382	E. Recorele. Hüvös-csúcs. +
67.	2357	E. Vöröskő. Piarta roşie. +
68.	2280	E. Függöny-csúcs (Draguşon). Sz. B.
69.	2443	Galbanele. Sárgakő. A térképen hibásan Piatre rosie áll. +
70.	2390	E. Zanoga-csúcs. Sz. B.
71.	2350	E. Déli Jazu-csúcs. Sz. B.
72.	2324	E. Északi Jazu. +
73.	2280	E. Felső-templom. +
74.	2248	E. Alsó-templom. +
75.	2440	Hirtop. Coltiu Hârtopului din mijloe. Verfu la padina Oţelei. Sz. B.
76.	2526	Nagy-Visti-csúcs. Coltiu Vistei mare. Boldu Vistei.
77.	2534	D. Moldovan. R. Sz. B.
78.	2400	D. Galbenu. R. min.
79.	2300	D. R. min.
80.	2300	Bretena. R. min.
81.	2200	R. min.
82.	2200	R. min.
83.	2200	R. min.
84.	2200	R. min.
85.	2418	Vrf. Ucişorii. Kis-Ucsai csúcs. Verfu Orzenelei. R. +
86.	2295	Orrcsúcs. Sz. B. +
87.	2304	E.
88.	2300	E. Sz. B.
89.	2286	E. Verfu Fontănei. M. +
90.	2432	Nagy-Ucsai csúcs. Verfu Ucia mare.
91.	2290	Portitia-csúcs. Sz. B. +
92.	2255	E. Hüvelyk. Sz. B. +
93.	2240	E. A háromszög. Sz. B. +
94.	2235	E. Kékszirt. +
95.	2402	Corabia. +
96.	2340	Podugiurgiu. Sz. B. +
97.	2419	Tericza-főcsúcs. Konrad Spitze. Verfu Tăritii.
98.	2280	E. Florstedt csúcsa. Sz. B. +
99.	2232	E. Verfu Preluncilor. +
100.	2456	Podragu.
101.	2287	E.
102.	2380	Podragelszirt I. +
103.	2358	Podragelszirt II. +
104.	2474	Vertop. Verfu Arpasu mare.
105.	2468	Román Vertop. Verfu-Iui Mircea. R. Sz. B. +
106.	2451	Vertopel. Régen Verfu Capraretii. Kis Árpás-csúcs.
107.	2400	D. Riosu. R. +
108.	2300	D. R. min.
109.	2300	R. min.
110.	2200	Ciocan. R. min.
111.	2200	R. min.
112.	2200	R. min.
113.	2270	Nyugati Kőüsti-orom. + (Ez voltakép csak egy sziklaváll.)
114.	2385	Preluca. Albota-főcsúcs. Helytelenül: Verfu Arpasu. +
115.	2300	E. Bástya. Sz. B. +
116.	2283	Tódor-csúcs. Verfu la pareu Tódor. +
117.	2247	E. Gábriel. Verfu la pareu Gavrile. +
118.	2380	Ádám-csúcsa. Verfu la pareu Adam Sz. B. + A Prelucaval egy a basisa.
119.	2340	Gavanszirt. Verfu Gavanului. Sz. B. +
120.	2490	Kapra. Sz. B. A Venatore déli csúcsa. Oláhországi név.
121.	2350	D. Ifjú óriás. A Venatore déli gerinczén R. +
122.	2008	Venatorea. Vadász-csúcs.
123.	2408	E. Ferde-torony. Turnu plecatu. Sz. B. +
124.	2351	Netedul-csúcs.
125.	2443	Vaiuga.
126.	2429	Zerge-csúcs. Verfu Jezerului. A térképen: Verfu Caprareatii.
127.	2401	Paltina. Iharos.
128.	2405	D. Cerdac. R. Sz. B.
129.	2200	D. R. min.
130.	2231	E.
131.	2216	E.
132.	2370	Kis-Paltina. Sz. B. +
133.	2405	Laita-csúcs. Verfu Domnei, Vrf. Laitii. Albie.
134.	2403	Verfu Laitel. Kis-Lajta-csúcs.
135.	2480	Közép-orom. Sz. B. +
136.	2528	D. Calţunu; Verfu Lespedii. R.
137.	2520	D. Az előbbinek keleti csúcsa. R.
138.	2300	D. Podeanu. R. + min.
139.	2200	D. R. min.
140.	2544	Negoj.
141.	2000	Kis-Negoj. Sz. B.
142.	2405	E. Berger-csúcs. Sz. B.
143.	2374	E. Pásztor-csúcs. Verfu Steghilor. Hirtenspitze.
144.	2302	E. Nagy-Burján. +
145.	2309	Kis-Burján. M. +
146.	2222	E. Fűrész +
147.	2410	Lotz-Spitze. Sz. B.
148.	2365	Reissenberger Spitze.
149.	2332	Şerbota. (régen: Kis Negoj.)
150.	2277	Moskav II.
151.	2261	Kis-Moskav. +
152.	2270	Scarisora. Sz. B. +
153.	2313	Scara. Verfu Avrigel.
154.	2428	Ciortea I. Helytelenül: Budislav.
155.	2432	Ciortea II. Csortea. Sz. B.
156.	2442	D. Egyszarvú. R. +
157.	2300	R. min.
158.	2380	Ny. Kétfejű. R. Sz. B. +
159.	2300	Ny. Mező-csúcs. R. Sz. B. +
160.	2200	Ny. R.
161.	2262	Feleki-tócsúcs. Seethurm. +
162.	2242	Verfu Vartopu roşu. Galbina.
163.	2345	Budislav. Helytelenül: Racovitsan.
164.	2274	Capu Surului. Racovicean-főcsúcs. +
165.	2281	Szurul-csúcs.

III. Szebeni-havasok.

166	2210	Balandrul mare.
167.	2216	Jurcanul. Zsurkán.
168.	2244	Steilest.
169.	2204	Cristest.
170.	2245	Csindrel.
171.	2200	Frumosa (Széphavas).

IV. Paring-csoport.

172.	2241	(= 2248 Costa I. Rusu A.-ban; 2247 a H.-ban).
173.	2306	(= 2301 A Piatra taiata; = 2302 H.)
174.	2279	D. Costa petrosa. R. Mart.
175.	2279	D. (= Sătea mica. Mart.) R.
176.	2338	D. Mart. R.
177.	2200	D. Seen. R. min.
178.	2200	D. Stogu. R. min.
179.	2355	Sătea mica A. H.; az U.-ban hiányzik
180.	2378	Sătea mare.
181.	2341	Piklisia. A.
182.	2360	Verfu Gruniul (= 2367 A; = 2364 H.)
183.	2529	Mandra (= 2520 A.)
184.	2444	E. A.
185.	2400	E. A. min.
186.	2406	E. Cărjia; Kirsa (= A. 2407) j
187.	2375	E. Kirsa egyik ágán.
188.	2333	E. Kirsa egyik ágán.
189.	2200	E. a másik ágon. min.
190.	2324	U.; (= 2346 H.)

V. Retyezát-csoport.

191.	2237	Custura Vacaria (A. 2235).
192.	2283	Vrf. Lazarului. U.
193.	2200	min.
194.	2302	Vrf. Gruniul (A. 2321).
195.	2340	U.
195b.	2336	Vrfu Morii (Lóczy).
196.	2463	Vrf. Custura.
197.	2443	csomópont. A.
198.	2247	D.
199.	2229	D.
200.	2332	U.
201.	2502	Vrf. Papusa. U.
202.	2408	E. Verfu. Valei rele.
203.	2312	E.
204.	2363	E. U. (Lóczy.)
205.	2416	Vrf. mare (= 2486 A.).
206.	2257	E.
207.	2342	E.
208.	2301	E. U.
209.	2511	Pelaga. U. (= 2506 A.)
210.	2272	D.
211.	2300	Csomóponti-csúcs. min.
212.	2268	E. Vrf. Petrile (= A. 2281).
213.	2362
214.	2373	Csomópont-csúcs. (Lóczy.)
215.	2200	E. min.
216.	2212	E. Vrf. Stenisora (= A. 2209).
217.	2436	Vrf. Bucura (= A. 2427).
218.	2300	E. min.
219.	2484	E. Retyezát (A. 2477)
220.	2281	E. Valeriasca.
221.	2278	E. A Retyezát másik ágán.
222.	2382	Vrf. Judele. U.
223.	2381	D. A.
224.	2300	D. min.
225.	2346	Vrf. Slaveiul. Szklavej.
226.	2301	D.
226a.	2345	Csomópont (Lóczy)
226b.	2227	N. (Lóczy.)
227.	2320	Vrf. Sasilor I. U.
228.	2278	Vrf. Sasilor II. U. és A.
229.	2200	min.
230.	2262	Vrf. Zanoga.

VI. Cserna Godian-csoport.

231.	2223	Peatra Scarisora. A határon.
232.	2219	E. Triplex Continium.
233.	2231	Murariu I. már Krassó-Szörény megyében.
234.	2281	E. Murariu II.
235.	2249	E.
236.	2294	E. Munte Guga.
237.	2229	Godean.
238.	2200	D. R. min.

* *
* Ezeken kívül az erdélyi részekben csak még két magas csúcs létezik a Radnai-hegyekben, északon:

VII. Radnai-hegyek.

239.	2280	Ünökő. Ineu.
240.	2225	Vrf. rosiu.

VIII. Máramaros.

241.	2269	Vrf. Rebri.
242.	2305	Nagy-Pietrosz.

243, 244, 245 közbe voltak iktatva (195b, 226a, 226b).

* *
* A statisztikus számára összeállítjuk e csúcsokat nagyság szerinti sorrendbe is. Némely csúcs mellé odaírtuk az előbbi földrajzi sorrend folyószámat is. Rövidítések: B = Barcza-hegység, F = Fogarasi-h., Sz. = Szebeni-h., P. = Paring-h., Re. = Retyezáti-h., C. = Cserna Godjan cs., Ész. = erdélyi északi hegység A kövér számok a Fogarasi-hegyben vannak.

Csúcsok nagyság szerinti sorrendben.

2200	Cristest, Sz.
2205	Frumosza Sz.
2210	Balandrul mare Sz.
2212	Vrf. Stenisora Re.
2216	Jurcaum Sz.
2216	F. Nr. 131.
2219	C. = 232. szám.
2222	Fűrész F.
2223	Peatra Scarisora C.
2225	Vrf. rosiu. Északon Radnai-h.
2227	Re. = 226b.
2229	Godean C.
2229	Nr. 23 F.
2229	= Nr. 24. F. = Verfu Petrile Popii.
2229	Nr. 199. Re.
2230	Vrf. Batrina B.
2231	Murariu I. C.
2231	F. Nr. 130.
2232	Verfu Preluncilor F. Nr. 99.
2232	Vrf. Zernei I. F. Nr. 39.
2233	Vrf. Mosuleasa F. Nr. 53.
2233	Kis-Berivoj F. Nr. 22.
2233	F. Nr. 33.
2230	Kék-szirt F. Nr. 94.
2237	Custura Vacaria Re.
2240	A Háromszög F. Nr. 93.
2141	P. Nr. 172. Costa lui Rusu.
2242	Királykő B.
2242	Vrf. Vertopu roşu F.
2243	Ludisori Comanda-csúcs. F. Nr. 34.
2244	Steflest Sz.
2244	F. Nr. 20.
2245	Csindrel Sz.
2247	Gábriel-csúcs F. Albotán.
2247	Nr. 198. Re.
2248	Alsó-templom F. Nr. 74.
2249	Nr. 235. C.
2203	Nr. 38. F.
2200	Hüvelyk F.
2257	Nr. 206. Re.
2261	Kis-Moscav I. F.
2262	Feleki-tócsúcs F.
2262	Vrf. Zanoga Re.
2268	Vrf. Petrile Re.
2269	Vrf. Rebri. Mármaros.
2270	F. Nr. 113.
2270	Scarisora F.
2272	Nr. 210. Re.
2272	Nr. 51. F.
2272	Nr. 35. F.
2273	Vrf. Izvorului F. = Nr. 37.
2274	Capu Surului F.
2275	Langa F. Nr. 36.
2277	Mogcav II. F.
2278	Bratile F. Nr. 25.
2278	Nr. 221. Re.
2278	P. Nr. 175.
2278	Nr. 228. Re.
2279	Tó-csúcs. G. Nr. 67.
2279	P. = Nr. 174. Costa petrosa.
2280	Ünőkő. Radnai-h.
2280	Florstedt-csúcs F. Nr. 98.
2280	Függöny-csúcs. Dragus F.
2280	Felső-templom F. Nr. 73.
2281	Murariu II. C.
2228	Valeriasca Re.
2281	Szurul F.
2282	Vrf. Catiavei F.
2282	Vrf. Buderu F. Nr. 62.
2283	Vrf. Lazarului Re.
2283	Tódor-csúcs F.
2286	Vrf. Fontanei F. = Nr. 89.
2287	Nr. 101. F.
2288	B. = Nr. 8.
2290	Bolacen F. Nr. 61.
2291	Caţave-gerinczen F. Nr. 58.
2292	Verfu Jeleajenului F.
2293	Fog-csúcs F. Nr. 60.
2294	Munte Guga C.
2295	Orr-csúcs F. Nr. 86.
2295	Portitia-csucs F. Nr. 19.
2295	Belia F. Nr. 19.
2299	Nagy-Berivoj F.
2200	Cota nélkül 28-szor. Ezek közt fogarasi 19.B.=2. P.=3.C=1. Re. =3.
2300	Ludisorul F. Nr. 31.
2300	Nr. 88. F.
2300	Bástya F. Nr. 115.
2301	Nr. 226. Re.
2301	Nr. 208. Re.
2302	Gruniul Re.
2304	F. Nr. 87.
2305	Nagy Pietrosz Mármaros.
2306	Piatra taiata. P.
2309	Kis-Burján F. Nr. 145.
2311	Zirna-csúcs F.
2312	Nr. 203. Re.
2313	Scala F.
2320	Vrf. Sasilor I. Re.
2324	Északi-Jazu F. Zanoga-gerinczen.
2324	Nr. 190. P.
2332	Serbota F.
2332	Nr. 200. Re.
2333	Nr. 188. P.
2334	B. Nr. 7.
2330	Resistorele F.
2336	Verfu Mori Nr. 195b. Re.
2338	Buksoj I. B.
2338	P. R. Nr. 176.
2340	Podugiurgiu F. Nr. 96.
2340	Gavan-szirt. F. Nr. 119.
2340	Nr. 195. Re.
2341	Piklisia P.
2342	B. Nr. 12.
2342	Nr. 207. Re.
2345	Re. = 226a.
2345	Budislav F
2346	Slaveiul Re.
2300	Déli-Jazu F. Nr. 71.
2350	Ifjú Óriás. F. Nr. 121.
2351	Netedul-csúcs. F. Nr. 124.
2352	Nagy-Burján F. Nr. 144.
2355	Mező csúcs. F. Nr. 159.
2355	Satea mica P.
2357	Vöröskő F. Nr. 67.
2308	Podragel-szirt II. F. Nr. 103.
2360	Gruniul P.
2362	Nr. 213. Re.
2363	Nr. 204. Re.
2365	Reissenberger-Spitze F. Nr. 148.
2370	Kis-Paltina F. Nr. 132.
2373	Nr. 214. Re.
2374	Pásztor-csúcs F. Nr. 143.
2375	A Törpe. Nr. b5.
2378	Satea mare P.
2380	Podragel-szirt I. F. Nr. 102.
2380	Ádám-csúcsa F. Nr. 118.
2380	Kétfejű F. Nr 158.
2381	Nr. 223. Re.
2382	Recorele Hüvös-csúcs F. No. 66.
2382	Judele Re.
2384	Cheia Bandii F.
2385	Preluca F. Nr. 114.
2385	F. Nr 42. Urlea vidékén.
2387	Piscu Somnului F.
2390	Zanoga-főcsúcs F.
2300	még 14-szer. Fogarasi ezek közt 9. B = 1. Re = 4. min.
2401	Paltina F. Nr. 127.
2402	Corabia F. Ucsai havasok. Nr. 95.
2400	Laitel F. Nr. 134.
2403	Vrf. Domnelor B.
2404	Vrf. Mogos F. Nr. 5!.
2405	Laita F. Nr. 133.
2405	Cerdak F. R. Nr. 128.
2400	Berger-csúcs F. Negoj alatt. Nr. 142.
2406	Carjia P.
2407	Jezeru F. R. Nr. 27.
2408	Turnu plecatu F. Nr. 123.
2408	Verfu Valei rele Re.
2409	Munte Gaura B.
2410	Otelea F. Nr. 63.
2410	Lotz Sp. F. Negoj alatt. Nr. 147.
2418	Ucisora F. Kis-Ucsa cs. Nr. 85.
2419	Tericza = Konrad Sp. F. Nr. 97.
2420	Papusa F. R. Nr. 28.
2426	Ciortea F. Nr. 154.
2429	Zerge cs. F. Nr. 126.
2429	Urlea-tó-csúcs F. Nr. 48.
2432	Ciortea F. Nr. 155.
2432	Nagy-Ucsa cs. F. Nr. 90.
2436	Bucura Re.
2440	Hertop Visti-hegyláncz. F. Nr. 75.
2442	Egyszarvú F. R. Csortea mellett. Nr. 156.
2443	Sárgakő. F. Nr. 69.
2443	Vaiuga F. Bulea vidék. Nr. 125.
2443	Custura melletti csúcs. Re.
2444	Paringban, Mundra mellett.
2400	Bandea F. Nr. 43.
2401	Vertopel F. Nr. 106.
2406	Podrag F. Nr. 100.
2456	Verfu mare Re.
2463	Vrf. Custura Re.
2468	Román Vertop F. R. Nr. 105. Verfului Mircea.
2474	Urlea F. Nr. 49.
2474	Vertop F. Nr. 104.
2470	Galasescu F. Nr. 64.
2480	Közép-orom F. Nr. 135.
2482	Dara F. R. Nr. 44.
2484	Retyezát.
2490	Capra F. Nr. 120 Venatore déli csúcsa.
2400	még ötször. Ezek közt két Fogarasi, 2 Barczas. és 1 Paring.
2500	Karaiman B. Nr. 4.
2500	Kis-Negoj F. Nr. 141.
2502	Papuşa Re. Nr. 201.
2508	Venatore F. Nr. 122.
2511	Pelaga Re. Nr. 209.
2517	Bucsecs B. Nr. 2.
2520	Lespedile F. Nr. 137.
2526	Vistea F. Nr. 76.
2528	Calţun Nr. 136
2529	Mundra P. Nr. 183.
2534	Moldovan F. R Nr. 77.
2544	Negoj F. Nr. 140.

Összegezés.

a) A Déli-Kárpátokban 245 orom van, mely legalább 2200 m. magas, még pedig:

2200-2249	51 (ezek közt 27 fogarasi.)
2250-2299	59 (39)
2300-2349	38 (16)
2350-2399	37 (26)
2400-2449	33 (24)
2450-2499	15 (11)
2500-2544	12 (7)
Összesen	245 (150)

b) Ezen 245 csúcs közül épp az országhatáron fekszik 82, melyek az egyes hegységek közt így oszolnak meg:

Barczasági.	6
Fogarasi.	65
Paring	6
Cserna	3
Retyezat	0
Szebeni.	0

c) Romániában fekszik:

Barczasági.	6
Fogarasi.	40
Paring	5
Cserna	1
Összesen	52

d) Egészen hazánkban fekszik 111.

Barczasagi	3
Fogarasi	45
Szeben mind	6
Cserna	4
Északon mind	43
Összesen	111

e) egyes hegycsoportokban van:

Barczasági hegyekben
2200 m. csúcs	5
2300 m. csúcs	4
2400 m. csúcs	4
2500 m. csúcs	2
Összesen	15
Fogarasi-havasokban
2200 m. csúcs	66
2300 m. csúcs	42
2400 m. csúcs	35
2500 m. csúcs	7
Összesen	150
Szebeniekben
2200 m. csúcs	6
Paringban
2200 m. csúcs	6
2300 m. csúcs	9
2400 m. csúcs	3
2500 m. csúcs	1
Összesen	19
Retyezátban
2200 m. csúcs	16
2300 m. csúcs	19
2400 m. csúcs	6
2500 m. csúcs	2
Összesen	43
Cserna-hegységben
2200 m. csúcs	3
Északon
2200 m. csúcs	3
2200 felett m. csúcs	1
Összesen	4

f) A 245 orom közül:

a főgerinczen fekszik	111
az északi mellékgerinczeken	75
a déli mellékgerinczeken	59
Összesen	245
A főgerincziek között van:
Barczasági	6
Fogarasi	65
Paringi	8
Csernai	3
Retyezáti	21
Szebeni	4
Északi	4
Összesen	111
Az északi mellékgerincziek közt:
Barczasági	3
Fogarasi	45
Paringi	6
Csernai	4
Retyezáti	15
Szebeni	2
Összesen	75
A déli mellékgerincziek közt:
Barczasági	6
Fogarasi	40
Paringi	5
Csernai	1
Retyezáti	7
Összesen	59

g) Valamennyi csúcs eredeti neve román nyelvű, A német és magyar nevek vagy az előbbiek fordításai, vagy turista-műnevek.
h) Romániának nagy hegyei szintén csak a Déli-Kárpátokban, az erdélyi részek határának vidékén vannak.

      Jelen kimutatásunk egyúttal Románia összes 2200 m.-nél magasabb csúcsainak jegyzékét is tartalmazza. E végből egyszerűen kiküszöbölendők a) azon ormok, melyek mint északi gerinczeken (tehát hazánk belsejében) fekvők, E betűvel ismertetvek, b) továbbá az összes szebeni, retyezati és északi erdélyrészi csúcsok, mint a határtól már északra fekvők. Kitűnik, hogy Románia legmagasabb orma a Negoj és hogy ezen államnak 82 magas csúcsa fekszik az országhatáron, az ország belsejében pedig 52.
      Tovább nem untatom az olvasót. Viszontlátásra Nagyszebenben.
      Nagyszeben, 1908. augusztus
      Dr. Szalay Béla