Dr Téry Ödön
(1856. július 4., Obéba, Torontál megye - 1917. szeptember 11., Budapest)
Apja tiszttartó volt, s amikor 1865-ben nyugdíjba vonult, családjával Budapestre költözött.
Budapesten végezte tanulmányait, és szerzett orvosi diplomát. Rövidesen Selmecbányára került és a város közelében vállalt bányászorvosi állást. 1884-ben Budapestre költözött,
a belügyminisztérium tanácsosa lett, majd a következő években a hazai turistamozgalom vezéregyéniségévé vált.
Tátrai hegymászó tevékenysége rövid volt, de eredményes:
- Középorom első megmászása, az Elülső-Középorom-csorbából a DK-gerinc legfelső részén, (Téry Ö. és Schwartz P. - Still J. és Horvay S. hegyivezetőkkel, 1876. augusztus 11.),
- Jordán-csúcs és Chmielowski-torony első megmászása, DK-gerinc a Chmielowski-résből, (Téry Ö. - Spitzkopf M. hegyivezetővel, 1877. augusztus 1.),
- Fecske-torony első megmászása, (Térz Ö. - Spitzkopf M. hegyivezetővel, 1877. augusztus 6.),
- Középorom, a Nagytarpataki-völgyből, (Téry Ö. - Spitzkopf M. hegyivezetővel, 1878. július 28.).
Ezután 1894-ig turistaként járta a Tátrát, pl. volt A Lomnici-csúcson, a Gerlachfalvi-csúcson. 1888-ban a Zöldtavi-csúcs harmadik megászását végezte el egy könnyű úton az Öt-tó katlanából.
A turizmus egyik legaktívabb szervezője volt. 1888-91 az MKE budapesti osztályának aktív tagja.
1891-ben a Magyar Turista Egyesület egyik megalapítója, 1907-1910 között az MTE elnöke. Óriási lendülettel fogott a szervezéshez. 1898. jún. 5-én felavatták a dobogókői fa menedékházat. 1899. aug. 21-én pedig a Magas-Tátrában az Öt-tó katlanában Magyarország legmagasabban fekvő (2016 m) menedékházát, amit róla neveztek el.
1910-ben visszavonult, és a közgyűlés az egyesület díszelnökévé választotta. A Magyar Turista
Egyesület hálás tagjai Téry kedvenc tartózkodási helyén, Dobogókőn állítottak emléket a tiszteletére.
1889. februárjában megindította a Turisták Lapját Thirring Gusztávval, és a folyóiratnak 21 éven át, 1889-1909 között, volt a szerkesztője. Több cikke is megjelent e lapban, de más folyóiratokba is írt, pl.
- Die erste Ersteigung des Mittelgrates, (MKE Évkönyve 1879.),
- A Középporom (2440 m) első megmászása, (Turistaság és Alpinizmus, 1917, 3. szám), az előző cikk magyar fordítása, halála után jelent meg.
A tátrai helyinevekben a Téry-menedékház, Téry-csúcs, Téry-horhos emlékeztet rá.
Lásd még:
- Déry József, Dőri Gyula, Thirring Gusztáv, Turisták Lapja, 1917., 5.-6. szám),
- Thirring Gusztáv, Turistaság és Alpinizmus, 1917., 3. szám),
[Magyar Utazók Lexikona, Panoráma, Budapest 1993]
[Z. Radwanska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzanska, Wydawnictwo górskie - Poronin 1995, 1272. o.]
