A három Menguszfalvi-csúcs közül a legkönnyebben megmászható.
Meglátogatása gyönyörű kilátása miatt kevésbé gyakorlottak
részére is igen ajánlható. A Keleti-Menguszfalvi-csorba (DK) és a
Vadorzó-hágó (ÉNy) közt emelkedik. Ény. gerincéből a Vadorzó-hágó
fölött egy jellegzetes tornyocska -- a Chłopek (Parasztocska) -- nő ki.
A csúcsból ÉK felé egy meredek oldalgerinc indul ki,
amely kb. 250 m magas fallal törik le a Tengerszemhez, é. falából
pedig rövid oldalgerinc húzódik a Tengerszem katlana felé előretolt
Vadorzó-kilátóig (Kazalnica 2159 m.) A gerinc itt kb. 500 m
magas, rendkívül meredek ék. fallal törik le a Tengerszemhez.
A két gerinc között a lengyelek által "Sanktuarium"-nak
(Szentélynek) nevezett, alul meredeken letörő horpadás van.
39. ábra
Vadorzó-kilátó ék. fala a Tengerszem katlanából
(136486 byte)
40. ábra
Menguszfalvi-gerinc é. letörése a Halastó katlanából
(204517 byte)
250.A Délkeleti gerinc a Menguszfalvi-csorbából
I/4
A csorbából kiinduló gerinc hátából kezdetben apró, repedezett
tornyocskák emelkednek, amelyek a gerincél alatt, a d. oldalon
megkerülhetők. Mögöttük a füves gerincen tovább, ennek egy meredekebb,
sziklás részéig, ahol egy táblás vályúban fel. Ezután ismét
széles füves, omladékos hátként emelkedik a gerinc a csúcs
mellékormáig, amelyről egy kis sziklafogat átmászva, végül egy
meredek, durva felületű kőlapon át a ny. főoromra (20 p; 39. és
40. ábra).
(Englischné Jülg A. és Englisch K. - id. Franz J. vezetővel,
1903. VIII. 9.)
250.B Délnyugati fal, a Nagy-Hincó-tó katlanából
III/4
A 250 m magas fal közepén bemetszett és két borda által közrefogott
nagy szakadéka azon a ponton torkollik a törmelékre, ahol a
rézsút b. a Vadorzó-hágóra felvezető pad kezdődik. A szakadék
alsó részében egy nagy, áthajló sziklatömböt j. megkerülve, itt a
szakadék beékelt tömbökkel teli kéménnyé szűkül. Ezután az erősen
szélesedő és laposodó szakadékban az ény. gerincnek a csúcstól
b. fekvő csorbájába (1 ó 30 p).
(Stelmachówna M. és Zaremba S. K., 1930. VIII. 27.)
250.C A Vadorzó-hágóból, az északnyugati gerinc déli megkerülésével
I/4
A hágóról néhány métert le a hincó-tavi oldalon, és vízszintes
irányban ki a csúcs oldalába. Több borda és vályú keresztezése
után a sziklák fölöttünk járhatóbbakká válnak, és itt egy a
hegyoldalban egyenesen felhúzódó törmelékes folyosóban fel. A felső
részében homokossá váló folyosó végül egy keskeny bemetszésben
eléri az ény. gerincet. Ezen j. a nagy tömbökkel borított
gerincháton a csúcsra (20 p).
250.D Északnyugati gerinc, a Vadorzó-hágóból
II+/4
A hágóból, a fölötte álló "Chłopek"-et (Parasztocskát)
j. megkerülve, a mögötte
fekvő csorbába. (A Parasztocska innen III.) Ebből alacsony falacskán,
majd utána táblás beszögellésben fel a meredeken felszökő gerincre.
A gerinctől j. sekély, meredek vályúban vissza a gerincre.
A fölÖttünk feltörő falacska alatt 2 m oldalmenet j., azután egyenesen
fel a felszökés tetejére. Néhány kisebb sziklafog átmászása
után egy újabb felszökéshez érünk, amelyre egyenesen fel. Ezután
a gerincen a csúcsra (30 p; 39. és 40. ábra).
(Bröske K. és Häberlein S., 1905. IX. 11.)
250.E Északi fal, a Halastótól
I/4
A fal bal felének tövéből é. irányban rövid oldalgerinc ágazik ki,
amelynek végpontja, a Vadorzó-kilátó magas fallal törik le a Tengerszemhez.
A Halastótól a 251.B úton addig, ahol ez az oldalgerinc
a Keleti-Menguszfalvi-csúcs é. falában elvész (3 ó). Innen
indul ki az a párkány, amely a falban j. emelkedve, a Vadorzó-hágóhoz
vezet fel. Ezt a padot csak egészen keveset követjük, azután
az é. fal jól lépcsőzött szikláin eleinte egyenesen, azután kissé j. fel
az ény. gerincre. A gerincen b. néhány perc alatt a csúcsra.
(A párkánytől 30 p; 40. ábra.)
(Karlowicz M., Staniszewski A. és Zaruski M., 1908. VII. 14.)
250.F Északkeleti gerinc, a Tengerszem katlanából
II/4
A Tengerszem d. oldaláról a törmeléken fel annak a széles szakadéknak
a torkolatához, amiben kis patak folyik le. A szakadékban -- áthajló
lépcsője alatt -- egy j. elágazó kisebb mellékágáig.
Ebben fel, majd néhány méterrel a j. levő sarkantyú fölött j., és
törékeny, füves sziklákon a katlan fallépcsőjéből jövő széles bordára.
Füves terepen fel, majd j. a patakocska felé. Ennek jobb oldalán,
füves lépcsőkön fel az Ökör-hát-katlanba (kb. 1800 m, 1 ó). Innen
j. fel a katlant jobbról határoló ék. gerincre, amelyet egy füves
vályúban a legalsó meredek lépcsője fölötti kis csorbában érünk el.
A gerincen helyenként kissé a bal oldalán fel. Majd a legnagyobb
felszökés alatti kis csorbába. Mind ezt, mind a következő gerincfelszökést
kissé a jobb oldalon kerüljük meg. Tovább a gerinc kiszélesedik,
meredeksége alábbhagy és felvisz a csúcsra
(2 ó; 39. és 40. ábra).
(Korosadowicz Z. és Żuławski J. W., 1935. VII. 25.)
250.G A Vadorzó-kilátó (Kazalnica) északkeleti fala
A Keleti-Menguszfalvi-csúcs é. falából kinövő, rövid kis gerinc kb.
500 m magas, félelmetesen sima és meredek fallal törik le a Tengerszemhez.
Ezen a falon a legnehezebb tátrai mászóutak vezetnek fel.
G.1 A fal jobb oldalán
V--VI/4
Helyenként törékeny kőzet. A Tengerszem ny. partjáról fel az ék.
falból a tó felé legmélyebbre lehúzódó sarkantyú előtti beöblösödéshez.
Ebből világos sziklák között egy kémény húzódik felfelé.
Ebben 25 m-t fel, majd a jobb oldali falán, fehérre mosott sziklán
füves terepre. Ezen ferdén j. fel, majd egy háromélű áthajlás irányában
b. Kissé j. a tető esésvonalától egy kiálló tömb alkotta erkélyre,
kb. 15 m-re az említett tető alá. (A beszállástól kb. 150 m.)
Az erkélyről vízszintes harántozás b., először sima falacskán, majd
könnyebb ereszen és padon keresztül 30 m-t. Ezután 40 m-t fel füves,
sziklás terepen egy széles, törékeny kéménybe. (Alsó kémény.)
Ebben a végéig (35 m), egy nedves fal alá. (A fal kulcshelye.)
Utána b. könnyebb táblás térségre. Erről -- b. a falacskától --
12 m-t egyenesen fel egy bordán (V), és ferdén j. füves padra, egy
nedves áthajlás alá. A padon j. a végéig egy áthajlás alá.
(Jó biztosító hely.) Innen j. törékeny és meredek táblákon 3 m-t egy sekély
bemetszésbe. Ebben 2 m-t le egy füves lépcsőre, egy megtört pillér
mögé. A lépcsőről j. fel egy áthajláson át (VI) a pillér élére, és ezen
10 m-t fel. Tovább vagy a pillér élén, vagy a jobb oldalán egy
repedésben fel egy füves térségre. Erről rövid kéménykén kevésbé
meredek terepre. (Innen jobb felé lehetőség van a kiszállásra.)
Egy b. hajló táblán keresztül fel egy nagy fülkébe. Ebből néhány
méter harántozás b., egy fehér sziklákból álló borda alá, és
ezen 20 m-t fel, és b. egy bemetszésen keresztül a nagy kémény kezdetéig.
(Felső kémény.) Ebben két lépcsőn keresztül (V- IV) a kiszélesedéséig.
Tovább a kéményben a második toronyig. Itt egy
bordát j. megkerülve a tetőre (7 ó). Az első megmászás alkalmával
mesterséges segédeszközöket is használtak, de ma már ezek
nélkül, végig tiszta mászással jutnak fel (39. ábra).
(Łapiński Cz. és Paszucha K., 1942. VIII. 31.)
G.2 A bal oldali (Długosz-) pilléren
VI/4
Egyike a legnehezebb tátrai mászóutaknak. Falszegek A1-től A4-ig.
Beszállás a törmelékbe legmélyebben lehúzódó sarkantyú legalsó
pontjától kissé b. Fel egy kéményszerű repedésben a tetőszerű
áthajlásig. A tető alatt egy bordácskán át harántozás b. (V), egy
kinyomó fal alatti füves lépcsőre. A falon fel és j. (VI) a második
lépcsőre, a tető fölé. Füves falacskán fel kissé j., egy füves padra
(V--VI). Füves, tömbös terepen fel egy hajlott repedés alá. Ettől
harántozás b. egy feltűnő sötét bordára, azon fel, és egy táblán keresztül
füves térségre. Füves lépcsőkön ferdén b., egy nagy, elvált
tömb alatti újabb füves térségre.
A tömbtől b. egy táblán át (V) ismét füves térségre. Erről egy
bordán és szabad tömbökön füves térségre. A térségről néhány
métert fel, majd tömbök mentén j. harántozva 10 m-t egy bordán
fel, a legfelül levő füves részre, a pillér áthajlásának esésvonalában.
Egy kis tető irányában harántozás b. fel (V), és tőle j. egy
repedésben és falon fel (A2 és A3), egy ferde tábla alá. Erre fel (VI és
A4), majd rövid vályúban fel, és b. meredek táblára (VI és A1).
Ferdén j. egy repedésbe a tetőben (A1), és benne fel (V és A3).
Tovább a bal élén néhány métert (A3) meredek táblára, a tető áthajlása
alá. A tábla bal szélén fel (A2) egy áthajló vályúba. (Egy lépcsőn
jó biztosító hely.)
A vályúban 12 m-t fel az áthajlás alá (A2--A3). Két expanziós
szeg mellett b. és egy újabb vályúban 3 m-t (A4), azután 2 m harántozás
j. a tábla mentén egy jó repedésbe a tetőben. Ezen fel
(A3) a tető fölé egy táblára. Tömbön és táblán 3 m-t j. (biztosító
hely). Falacskán fel (A2). és ferdén j. egy áthajlás alatti füves
lépcsőre (bivakhely). A lépcsőről egy áthajló repedésben, b. a tetőről
fel a végéig (A2); és tovább még néhány métert egy bordára (V és
A2). Ezen fel (V) egy lépcsőre. az áthajlás alá. (A fölöttünk levő
szegek egy sikertelen átmászási kísérletnél maradtak a falban.)
A lépcsőről 8 m kötélhúzásos harántozás b., egy hajlott repedésbe.
Innen tovább b. egy háromszögletű kihajló tábla esésvonalába.
Fel néhány métert (A2) a táblára. Erről újabb 2 m harántozás b.
egy másik táblára, ezen b. egy repedésbe, s ebben a pillér élére.
Kis falon 8 m-t fel (VI) egy füves padra. Átlépve a pillér élén, a bal
oldalára fel b. egy 4 m-es falacska alá. Ezen fel (V) füves terepre,
erről j. egy áthajláson keresztül (A2) egy vályúba, ebben fel (V).
A kéményszerű élen b. az áthajlástól könnyebb terepre, és ezen
ferdén j. füves padra a pillér élén. Erről néhány métert fel egy
áthajló fal alá, ezen 2 m-t fel (V). Az áthajlást a bal oldalán
megkerülve a fölötte levő hajlott tömbre. A tömbtől j. a falon levő
vályúban fel, egy nagy sziklás térségre. Innen kissé j. egy füves párkányra,
ezen 30 m-t j., és egy táblán keresztül egy kéménybe. Ebben
sziklás-füves terepre. Itt j. 30 m-t táblás lépcső alá, ezen fel egy
füves horpadásba. Ebben 25 m-t fel egy nyergecskébe a pillér tetején.
(A körülményektől és a segédeszközök használatában való jártasságtól
függően 10--15 ó; 39. ábra.)
(Chrobak E., Heinrich A., Kurczab J. és Zdzitowiecki K.,
1962. VI.27--VII.9.)
G.3 A Vadorzó-kilátóra (Kazalnica) a Halastótól
Lásd a 251.B útvonal leírását.