Az élet állandóan fejlődik s éppen ezért mindaz,
ami körülöttünk van, szakadatlan változásnak, lassú vagy gyors, de folyamatos
átalakulásnak van alávetve. A fejlődést dogmákkal, szabályokkal lehet ugyan
ilyen vagy olyan irányba terelni, lehet korlátok közé fogni, lehet akadályozni,
késleltetni, de megállítani nem.
Életünk színtere, a földfelszín sem mentes az idő- és emberdiktálta szüntelenül
ható változásoktól. A pusztaságok lassan benépesülnek: szállások, tanyák,
falvak és városok keletkeznek rajta. A sivatagokban csatornák, duzzasztóművek
létesülnek, hogy termékenységre kényszerítsék a kietlen földet. A folyók
elhagyják régi medreiket s új utakon hömpölyögnek az óceánok felé. A tegnapi
karavánok nyomán ma már betonpályán száguld a gépkocsi s a morotvák vízivilágát
feltörte az ekevas, hogy megvesse ágyát a ringó búzatábláknak.
-- Mindaz, ami régi, ami elavult, ami idejét múlta: lassan-lassan átalakul vagy
eltűnik. De nagyon sokáig, sokszor évszázadokig itthagyják eredeti rendeltetésük
emlékét nevökben. Ezek a nevek a helynevek, melyek nagyrészének értelme a
hosszú, öntudatlan használat következtében elhalványodott, megkopott vagy
teljesen feledésbe merült. A mai, köznyelvet beszélő ember között kevés akad,
aki tudja, hogy mit jelent a csuklon, goronc, hendeg, kavala, mesence,
rez, száldob, torhaz stb., holott ezek a szavak a helyszínen még most is
élnek, a népnyelvben ismertek és földrajzi fogalmak, térszíni formák, vizek,
területek, különböző talaj- és növénytakarók jelölésére szolgálnak.
Ezeket a neveket nagymértékarányú térképeink szépszámmal közlik, de
"értelmetlen" voltuk miatt igen gyakran téves helyen, nem a
megfelelő objektumra vonatkoztatva és erőszakosan "értelmes" szóvá
alakítva. Így került a "mocsolyás" fel a hegyoldalra, így lett a
rez-ből réz, az óhat-ból óhát, sőt tóhát,
a sásbér-ből sasbérc, a rékas-ból rékás stb. Nem
szorul bővebb magyarázatra, micsoda nehézségeket gördítünk a térképek
névrajzára támaszkodó tudományok elé, micsoda téves következtetéseket vonhat le
a gazdaságtörténész, a településtörténész, az etnográfus, a hidrográfus stb.
egy-egy ilyen rossz helyre rakott, félreértelmezett névből.
A térképész az, aki a neveket a térképre fölrakja. Ő az, aki meghatározza és
kifejezésre juttatja valamely név mineműségét, hogy vajjon területre,
növényzetre, domborzatra, vízre, avagy településre vonatkozik-e. Ő szabja meg,
hogy a név a térkép melyik részén mettől meddig terjedjen, s ha például nem
tudja, hogy a verő szavunk minden esetben a hegy déli oldalát jelenti,
esetleg a megírást az északi oldalra helyezi. Ha nem tudja azt, hogy a
nyír szavunk mocsarat, a cseret nádast jelent eredetileg,
tévedésbe eshet és nyírest vagy csererdőt keres ott, ahol annak nyoma sem volt,
vagy ha igen: nem volt uralkodó. Ha nem tudja azt, hogy a hajlat, haladék,
horpa lapos mélyedés, de ha állandóan víz van benne, akkor már fenék
a neve, vagy ha a növényzet és domborzati részletformák neveinek gazdag
kincsesházában elvész a szécs, lok, ornyák, rapát, csurdé, bütü, odor,
csaplya, zsombor, üstök stb. stb. változatos jelentésárnyalatai között és
nem tudja az értelmöket megillető helyre rögzíteni őket: kétséget, zavart hágy
maga után, megnehezíti a rokonszakmabeliek munkáját, sőt harchelyzetben igen
súlyos és veszedelmes következményeknek lehet az előidézője.
Ez a szógyűjtemény az említett nehézségeket igyekszik áthidalni. Tartalmazza
térképeinknek azokat a földrajzi értelmű tájszavait, amelyek a népnyelvben, az
egyes nyelvjárásokban ma is mindennaposak, ám a köz- és irodalmi nyelvben
teljesen ismeretlenek vagy eltérő jelentésük van. Magyarázza azokat a szavakat
és változataikat, amelyeket a nép földrajzi értelemben vett környezetében mint
helynévképző elemek számbajöhetnek s térszín formájára, fekvésére,
talajtakarójára, növény- és állatvilágára, valamint vízviszonyaira mutattnak.
A szótár nem foglalkozik a közismert és egyértelmű szavak magyarázatával, sem
azokkal az egyszerű hangalaki változatokkal, amelyek nem okoznak nehézséget az
alapszó felismerésében. Úgyszintén nem foglalkozik a helységnevek
magyarázatával sem, mert ezeknek helye és minéműsége a helységnévtár alapján
kétségtelenül rögzíthető, értelmezésükre tehát a térképésznek szüksége nincs.
A szótár ábc-be sorakoztatott vezérszavai után azok leggyakoribb hangalaki
eltérései következnek, majd sorszám alatt a vezérszavak különböző
jelentésváltozatai néhány jellemző szóval magyarázva. De csupán földrajzi,
illetve térképész-szaki vonatkozásban! Például: Győr, gyűr, györe,
gyürke = 1. földvár, mocsárvár, 2. kisebb talajkiemelkedés, bucka, domb,
3. árvizes területen a vízből alig kibukkanó gyepes, füves hát, menedéket
nyújtó hely. -- A gyürke alatt a házikenyérnek azt a kidudorodását is
értik, amely úgy keletkezik, hogy a kemencébe tétel előtt késsel bemetszik
rézsút a hátat és sülés közben a metszés menete felpúposodik. Vagy a mál
délnek fekvő hegyoldal, azonban a hasi bőr, a kikészített bőr vékonyabb része
is mál. Természetesen az ilyen vonatkozású értelemváltozatokat a szótár
nem tünteti fel.
E szógyűjtemény távolról sem teljes. A népnyelv szinte kimeríthetetlen
gazdagsága máról holnapra szül új és újabb neveket. Ezek értelmezésére és
rögzítésére a térképész folyamatos és soha le nem zárható feladata. -- Ez a kis
munka csupán azt a célt szolgálja, hogy iránytűt adjon a térképész kezébe,
melynek segítségével biztosabban halad az alig járt úton, és lényegesen
megjavítja munkája minőségét.
Ez a számítógépes változat túlnyomórészt az eredeti kiadvány betűhív átirata. Eltérés csak a következő esetekben van:
A | |
|---|---|
| Ab | zab |
| Abos bükkön | zab és bükköny vegyesen vetve |
| Acat, acatos | gizgaz, gizgazos hely |
| Acintos | kemény, nagyon kiszáradt talaj |
| Acsa-lapi | vizenyős helyeken termő, keserűlapuhoz hasonló növény (petasites hybridus) |
| Ág | 1. folyóág, elágazás, 2. a folyó eredete, kezdete (a fővel azonos jelentésű), 3. oldalgerinc, 4. rövidebb domb- vagy halomsor, 5. folyók neveiben a "nagy", "öreg" ellentéte |
| Ágár | fűzcserjékkel benőtt zátony |
| Ágy, ály, aj, áj | lásd Áj alatt |
| Ágyas | veteményágy |
| Áj | 1. szűk völgyszoros, 2. folyóvíz medre, ágya, 3. patak (az aszó ellentéte) |
| Ajakas | olyan tó, amelynek kifolyása van |
| Akur | lásd Okor alatt |
| Alföld, alföldség | nagykiterjedésű síkság (a tenger szintje fölött 200 m-nél nem magasabban) |
| Alja | 1. a hegy, hegyoldal alsó része, lába, 2. a völgy feneke, talpa, bejárata |
| Alpári | hitvány, silány, nem sokat érő |
| Alszeg | a falu alsó része |
| Alszél | déli szél |
| Által, átal, átol | haránt |
| Által-út | a rendes útról letérő, rövidebb irányú út |
| Alvég | a falu vagy város alsó vége (része) |
| Amsós, omsós | 1. omlós, 2. süppedékes, pocsolyás, vizenyős hely |
| Apoka | homokkő |
| Árkus | árkos |
| Árnyék | 1. északi oldal, 2. széltől, fagytól védett csendes hely (pl. nád vagy bokrok melléke) |
| Árok | 1. kiszáradt patakmeder, száraz vízmosás, 2. hosszan vezetett, jobbára keskeny, de meredekfalú mélyedés |
| Arr | (hegy-) orr |
| Ásvány, ásovány | 1. aranymosás helye, 2. ásott, bolygatott talaj |
| Aszalvány | forró, kiaszott hely |
| Aszat | szántóföldeken élősködő szúrós, töviskes növény |
| Aszó, szó | 1. száraz völgy, száraz árok, 2. gyér vagy időszakos víz (folyó- és állóvíz egyaránt) |
| Átal | lásd Által alatt |
| Atelek | egykori pusztafalvak, eltűnt telepek, elpusztult falvak területe |
| Atkás | vízfenék, amelyen sok az akadékos gyökér stb. |
| Átkelet | átjáró-hely |
| Átol | lásd Által alatt |
| Avar | kiaszott fű |
| Avas | 1. régi, jobbára már kopárosodó erdő, 2. fakószínű |
B | |
| Bábikó, bábiló | lósóska |
| Bábittu | nagylevelű vízinövény |
| Babuka | büdösbanka |
| Bagrena | akác |
| Bágy | kisebb folyóvíz, patak, vízfolyás |
| Bajnár | koránérő szőlőfajta |
| Baka, bakacs | gyékény, háromélű sás |
| Bakcsó | gémfajta vízimadár |
| Bakhát | 1. két kocsikerék-nyom közötti domborulat, 2. hosszú homokdomb, 3. szőlőtőke-sorok között nyergesre felkapált föld, 4. szőlőnek fával beültetett partos része |
| Bakkanó, bukkanó | kátyu, zökkenős hely a kocsiúton |
| Bakoc | gally |
| Bakszakáll | vajfű; bütykös fehérnedvű réti növény |
| Balkány | vízállásos hely, mely esőben tóvá dagad |
| Ballangó | ördögszekér, tüskés bokor |
| Bálvány | 1. (kő-, fa-) oszlop, 2. ecetfa |
| Bánomkert | olyan kert, amelyet gyakran ellep a víz |
| Bánya | 1. föld alatti vagy felszíni fejtés helye, 2. homok- és agyaggödör, 3. az a gödör, amelyben a vályoghoz való sarat tapossák, 4. vízjárta gödör, 5. nagyobbmérvű disznótúrás, a konda heverőhelye |
| Baraboly | magasnövésű kóró |
| Bárka | gát, töltés |
| Bástya | kisebb kőkerítés |
| Batona, batonya | gődény, pelikán |
| Bécs | 1. borospince, 2. a helység külső vagy szélső része (külváros), 3. rév |
| Becse, becs, vecse, vécs | rév (nem minden esetben átkelőhely is) |
| Beimlődött | beomlott (barlang) |
| Belénd, beléndek, böllény | bolondító csalmatag (hyosciamus niger, datura stramonium) |
| Belsőség | a helységben bentlévő telkek, akár van rajta ház, akár nincs |
| Benge, berge | erdei növény |
| Benn-való | lásd Belsőség alatt |
| Berbécs, börbecs | ürü, herélt kos |
| Bérc | hegyhát, hegygerinc (a hegy főgerincének az a szakasza, amely a tető és az orom között foglal helyet. A mellékgerinc egész gerince bérc. Nem szükséges, hogy sziklás legyen) |
| Berec, bereck | 1. halom, 2. ragya |
| Berek | 1. vízparti erdő nyár-, fűz- vagy égerfákkal, 2. kiterjedt nádas, 3. vízjárta rét, posványos hely |
| Berek alja | berek melletti föld, mezőség |
| Berszány | havasi pásztor |
| Bervény | szalakfű, lonc |
| Berzene | lásd Pezgenye alatt |
| Bigecs | 1. gyümölcsös a szőlőben, 2. őszi vetésben növő tövis |
| Bikk | lásd Bükk alatt |
| Biszke | lásd Piszke alatt |
| Bitkó, bitykó | 1. apró hegyek, 2. nagyobb hegység, hegycsoport kiálló csúcsainak összessége |
| Bocka | vízfenéken alakuló zátony (lásd Bucka alatt is) |
| Bodon | fával bélelt kút vagy forrás |
| Boglárka | erdei növény |
| Bogolya, bugolya, bogolyás | bóbita, bóbitás |
| Bokor, bukor | 1. tanyacsoport neve a Nyírségben, 2. csapat, csoport, sereg, csomó, nyaláb |
| Bokros, bokradékos | cserjés, bokros hely |
| Boksa | kis mészégető kemence |
| Boncs | örökzöld, télizöld (vinca minor) |
| Bongor | apró vadfákkal és bokrokkal sűrűn benőtt hely, bozót |
| Borbolya | egérfarkú fű |
| Borda | a lejtő irányában húzódó kis gerinc |
| Borítvány | sűrűbokros árok vagy völgy |
| Borkút | savanyúvíz |
| Boronakert | gerendakerítés, korlát |
| Borostyán, boroszlán | orgonavirág |
| Boroszlán | alacsony cserje |
| Borsika | gyalogfenyő, boróka |
| Borta, burtuka | kivájt fatörzzsel bélelt és kővel födött mezei út |
| Borvíz | savanyúvíz |
| Borzsa, bozza, borzang | bodza |
| Bosztán | konyhakert, veteményeskert, dinnyéskert |
| Bota | lásd Bütü alatt |
| Botos | 1. pézsmavirág, 2. csősz, szőlőpásztor |
| Bozót | 1. nehezen áthatolható bokros, tövises sűrűség, 2. sűrű nádas |
| Böck | lásd Bucka alatt |
| Böllény | lásd Belénd alatt |
| Bölőke | a levágott fiatalabb fáknak földben visszamaradt tőkéi, tuskói |
| Bönd | töltés, víz ellen emelt gát |
| Börc | 1. szikla, 2. domb, dombocska, 3. bokros, tüskés, kavicsos, göröngyös hely |
| Bördős | pöffedt |
| Börök | bürök |
| Börze | lásd Pezgenye alatt |
| Böte | lásd Bütü alatt |
| Brusztur | keserűlapu |
| Bucka, buckó, böcök | 1. halom, dombocska, 2. homokrakás, 3. nagy kő- vagy földhömpölyeg, 4. árvízmentes szigetecske vagy földemelkedés ritka nádassal |
| Bucok | földben maradt fatörzs, tuskó |
| Budár | újonnan ültetett szőlő |
| Budzsák, bundzsák | szöglet, köz, zug |
| Bugolya | lásd Bogolya alatt |
| Buggyadt | ingoványos |
| Bugyogó | forrás |
| Buk | erdővel borított hegy |
| Bukkanó | 1. rövid, meredek lejtő, hirtelen ereszkedő, 2. kicsi, kerekalakú mélyedés |
| Bukor | lásd Bokor alatt |
| Bundzsák | lásd Budzsák alatt |
| Burduga | csorgó, forrás |
| Burkos | lombos, terebélyes |
| Burtuka | lásd Borta alatt |
| Burusán, burusános | aprófenyős erdő |
| Burustyán | borostyán |
| Butykó | 1. bütyök, bog, csomós kidudorodás 2. nagy kő- vagy földhömpölyeg, |
| Búzaszer | 1. búzasor, 2. búzapiac |
| Buzgár | 1. a folyó forgó, örvénylő része, 2. vízfakadásos, forrásos hely, 3. erősen bugyborékoló, feltörő víz |
| Buzgó, buzogó | lásd Buzgár alatt |
| Bük, bükk, bikk, buk | 1. erdős hegy, 2. kisebbfajta magaslat |
| Bürgös | vastagszárú (fű, burján) |
| Bürü | gyaloghíd; árkon, patakon átvetett palló vagy gerenda |
| Bütü, büte, böte, bota | 1. kerekdeden végződő hegyfok, 2. valaminek a vége, sarka |
| Bütykő | csomós kidudorodás, bog, görcs |
| Bütyök | 1. a talaj kis emelkedése, domborulata, 2. földből kiálló kő, kisebb szikla |
C | |
| Carina | szántóföld, mező |
| Cege, cége, csege | 1. halfogó sövény, farekeszték, 2. halászóhely |
| Cigle | lásd Cikó alatt |
| Ciher, ciheres | csalitos, cserjés, apró bokrokkal benőtt hely |
| Cikó, cigle | 1. fűzfa, fűzfa barkája, 2. kuckó, sut, 3. gólya |
| Cikola | fűzfa |
| Cíp, szíp | csorgós-kút |
| Cirhe | bokros hely |
| Comporkert | az úgynevezett tanórkapu (vetéskapu) mellett kétfelől való kertelés |
| Copáka, copákás | 1. fehérföld között lévő kődarab; agyagos kő, 2. agyagos, tapadós föld |
Cs | |
| Csádé | lásd Csáté alatt |
| Csalit | ligetes, bokros terület |
| Csap | 1. gally, fenyőág, 2. termésre hagyott szőlővessző |
| Csapás | 1. a marhajárás és melléke, 2. ösvény |
| Csaplya | liget |
| Csapóföld | világossárga, nagyon meszes, szikes márga |
| Csáté, csádé | káka, sás |
| Csatorna | 1. ásott meder, 2. utakkal közrefogott szőlősorok együttvéve |
| Csattogó | 1. réti gaz, 2. eperfajta |
| Csege | lásd Cege alatt |
| Csegely | ékalakú föld (rét, kaszáló, sziget) |
| Csender, csenger | bozót, bokros sűrűség |
| Csenkesz | tölgyesekben élő növény |
| Csepeles | tölgyes |
| Cseperke | 1. hó- és esővízből lett tavacska, 2. gombafajta |
| Csepéte | 1. sűrű nádas, 2. sűrűbokros, kórós hely |
| Csepítés | lásd Csepőte |
| Cseplesz | 1. apróbokros, csenevész erdő, 2. sovány földben élő perje-féle tarack |
| Cseplye | 1. bokor, cserje, 2. tőről fakadt fiatal (1-2 éves) erdő, 3. sűrű, terjedelmes, fölkapó-félben levő bokrokból, cserjékből álló erdő |
| Cseplyes | cserjés hely |
| Csepőte, csepőtés, csepítés | 1. cserjés, bokros, harasztos hely, 2. növendék erdőcske, 3. csemete |
| Cseprente | sarjadzás, fáról hullott magból kelt hajtás |
| Cser, cserés | fiatal tölgyerdő |
| Csér | kátyu, sár |
| Csere, cseres | 1. cserjés, bokros hely, 2. sáros, gyékényes, kákás vizenyő |
| Csere-boly | cser-csemete, cserbokor |
| Csereklye | 1. ághulladék, rőzse, 2. nádtarló |
| Csereklyés | 1. fenyőerdő, 2. fenyőág-hulladékkal borított hely |
| Cserény | nád- és vesszőfonadékból, kukoricaszárból készült pusztai hajlék csikósok, gulyások, juhászok számára |
| Cseres, cserés | lásd Csere alatt |
| Cserés | lásd Cser alatt |
| Cseret | náddal, kákával sűrűn benőtt, rendszerint homokbuckák közötti vízállás |
| Csergő | 1. patak, 2. sellő, sebesen fodrosan rohanó víz |
| Csergő, csorgó, csurgó | 1. forrás, 2. a lejtőn lecsordogáló víz |
| Csermely | a legkisebb folyóvíz, forráspatak |
| Cserő, cserőke | cserje, sűrű tüskebokor |
| Cset | 1. káka, sás, 2. sár |
| Csetenye | bokor, cserje |
| Csetenyés | fiatal bükkerdő, amelyben a bükkcserjék között másféle, pl. mogyoró-, nyír- stb. bokrok is lehetnek |
| Cseter, csetres | 1. lucsok, lucskos, csatakos, sárvizes, 2. hasábfa |
| Csevice | savanyúvíz, savanyúvizes kút, forrás |
| Csiatag | 1. fiatal erdő, 2. fattyúhajtás, gyökérhajtás |
| Csigolya | parti fűz, kosárkötőfűz |
| Csihány | csalán |
| Csikorka | vizelethajtó gyógynövény |
| Csikur, csukor | gödör |
| Csinat, csinot | ér, patak |
| Csincsa, csincsás | 1. nádas, zsombékos, mocsaras, ingoványos hely, 2. zátony |
| Csintova | pocsolya |
| Csipke, csipnye, csitke | 1. vadrózsa, 2. tövis, tüske |
| Csirittyás | bozótos, tüskés-bokros hely |
| Csobak | 1. letarolt berek aljának csomós, görcsös tövei, 2. a lekaszált fűnek, lóherének, kórós dudvának ottmaradt törzse |
| Csomp, csompó, csonyó | 1. sziklaszál, sziklacsúcs 2. utak mentén felhányt, az út javítására szánt, sírdomb alakú kőrakás |
| Csorgó | 1. patak, 2. forrás |
| Csoronka | vízcsorgó |
| Csóva | határjel (gödör, halom, karó) |
| Csöntörgés | 1. gyökeres, gazos, málló part, 2. a kivágott erdő földben hagyott tuskói |
| Csörge | patak, kis folyó |
| Csörgeteg | lásd Gübe alatt |
| Csúcs, csucska | csúcsos hegy vagy annak legfelső része |
| Csuhu | káka, sás |
| Csuklon, csukron | 1. hegynyereg, 2. hajlat |
| Csukor | lásd Csikur alatt |
| Csukron | lásd Csuklon alatt |
| Csúp | csúcs, halom |
| Csurdé | kisterjedelmű kőfolyás |
| Csurgó | forrás, csordogáló vizecske |
| Csuszkató | meredek út, lejtő |
| Csutak | fatuskó, tönk |
D | |
| Dagonya | sűrű, tapadós sár |
| Dágvány | pocsolya, mély sár, sáros hely |
| Danca | zsombékos fenék (ha a víz elszivárgott vagy elpárolgott belőle, igen jó kaszáló) |
| Debrő, debre | gödör, mély vízmosás (lásd Horhos alatt is) |
| Dékényes | lásd Gyékényes alatt |
| Dél | a hegy, domb déli lejtője, déli oldala |
| Delelő, déllő | 1. delelőhely, 2. a szántóföldnek délre fekvő lába |
| Derce | bokros lejtőkön élő vadvirág |
| Derék | 1. hosszan elnyúló, széles talajkiemelkedés, 2. a tó tiszta, nádmentes része, 3. országút, töltött út |
| Diás | lásd Diós alatt |
| Dimb-domb, dimbes-dombos | sok domb, csupa domb, sokdombú |
| Diós, diás | diófaültetvény |
| Dobogó | 1. hegygerinc, hegyhát tetejének ellapuló, pihenőszerű része, 2. kidomborodó hely a síkságon, 3. döngő talaj, 4. fahíd, gyaloghíd |
| Dobra | vízmosta gödör, horhos |
| Domb, dombó | 1. alacsony, lankás hegy, 2. kisebb, kerek talajkiemelkedés |
| Dombár, dombárt | 1. meneteles domb- vagy hegyoldal, kapaszkodó, 2. hágó |
| Domboc | olyan hely, ahol tölgyek nőnek |
| Dombolag, dombolagos | dombos hely |
| Dong | szivárog (a víz a földből) |
| Dongás | talajvíz |
| Doroncs, darancs | göröngy |
| Döbör, döbrő | 1. meredekfalú, mély árok, vízmosás, 2. két egyesülni készülő vízfolyás által közrefogott, enyhe domborulat |
| Döbörös | rögös, göröngyös (pl. a frissen szántott föld, melyen a hantok a hirtelen száradás következtében kemény rögökké merevednek) |
| Dög, döglött | elhagyott folyómeder (esetleg csak árvízkor van benne víz) |
| Döglött föld | rossz, terméketlen föld |
| Dögvíz | olyan víz, amelyben a hal nem él meg |
| Döglött víz | poshadt víz |
| Dőlő, dűlő | több párhuzamos szántóföld lábánál keresztben elnyúló föld vagy rét, amelyre a szántóföldek vége támaszkodik |
| Döng, döngölet, döngör | 1. kis földdomborulat, 2. halmos, hullámos föld, 3. csomó, rakás |
| Dörc | 1. domb, halom, 2. dimbes-dombos hely az úton, mezőn, hegyoldalon |
| Dörömb | dombocska, alacsony dombos hely |
| Duga | kis keresztág, töltés a patak vizének elzárására |
| Dugás | 1. duzzasztott víz, 2. halastó |
| Duna-hagyás | vízhagyta, föliszapolt partszél (porond) |
| Dunás | víznek fölgátolása, fölrekesztése |
| Duntató | duzzasztott halastó |
| Duzzogó | szilárdnak látszó, könnyen beszakadó veszedelmes hely a lápon vagy az erekben |
| Dűlő | utak közé fogott szántóföldek (lásd Dőlő alatt is) |
| Dűlőút | mellékút |
| Dürgencs | kicsi, sekély (völgy, víz, stb.) |
| Dzsindzsa, csincsa | 1. bozótos, nádas, zsombékos, vízverte tocsogós rét, 2. zátony |
| Dzsindzsár, dzsindzsáros, dzindzsás (csincsár) | posványos, ingoványos, zsombékos, vizenyős hely (lásd Csincsa alatt is) |
E | |
| Ebes | 1. bokros, csalitos part, 2. mocsaras, pocsolyás |
| Eger, egres | 1. vizes rét, 2. patak |
| Égés | tőzeg- vagy lápégés helye |
| Égevényföld | homokos vagy kavicsos, sovány, könnyen kiszáradó föld (a vetés könnyen kisül benne) |
| Egre | éger |
| Egrezsd | bokros hely |
| Él | a hegy széle |
| Eleven föld | 1. termőföld, 2. az alsóbb földréteg, amelyet művelés céljából nem forgatnak meg |
| Elő | a szántóföldnek olyan szélességű szalagja, amelyet a vető egyszeri végigmentében bevet |
| Élő | olyan víz, amelyben a hal jól megél |
| Előhegy | 1. a hegycsoport előrenyúló, alacsonyabb tagja, 2. a hegycsoport, hegysor innenső tagja |
| Elv, elve | 1. előtte fekvő, 2. valami után levő terület (pl. a híd elve = a híd után, azaz a folyón túl fekvő térség) |
| Emelkedés | domb, magasabbfekvésű hely |
| Eny, enyh | a folyó csendes, sellő- vagy örvénymentes vize |
| Enyhely | védett, szélmentes hely |
| Eperjes | epres |
| Ér | bővizű, de alacsony partok között mozgó pataknyi vagy kisebb folyónyi víz |
| Ereszkedő | lejtő |
| Eresztő | még nem meredek, de már nem lankás part, oldal |
| Eresztős | ereszkedő, lejtős |
| Eresztvény | 1. fiatal sűrűbokros erdő, 2. teknőszerű völgy |
| Eretség | vízerek hálózata, rendszere |
| Erge, erke | 1. lapályos hely, csekély mélyedés, 2. kicsi vízfolyás, 3. erdőrész, erdőtag |
| Ernye | forrás |
| Erős | 1. meredek, 2. sebesvizű patak, 3. nagyobb hegy teteje |
| Esenlő | esővíznek a rétről való levezetésére szolgáló kisded meder |
| Észak | északi rész, vagy oldal |
| Észka, észke | 1. valaminek az északja, 2. fagyos, hideg hegyoldal |
| Esztena, sztina | juhkarám (sövénnyel bekerített fejő- és alvóhely) |
| Eszterág | 1. gémeskút, 2. gólya |
| Eszterő, esztere, eszterha | gát, sánc |
| Esztrenga, isztronga | bekerített juhfejő-hely |
| Eve, evés | 1. vízvájta gödör, 2. régi fölhagyott bányák kiásott üregei |
| Evet | 1. mókus, 2. mókus-féle rágcsáló |
F | |
| Faggyas | olyan tó, amelynek felszíne irizál (tükrén zsiradék úszik) |
| Fakadék, fakadvány | vízfakadásos, forrásos hely |
| Falufélen | a falu közelében |
| Faluszeg | a falu szöglete |
| Far | 1. hirtelen és meredeken megszakadó hegyvég, a lapos fölött hirtelen kiemelkedő kisebb hegyrész, 2. valamely határrész hátsó része |
| Fark | 1. a hegy vége, nyúlványa, ágazata, 2. a vízbe hosszan benyúló partrész vagy szigetvég, 3. aratatlan hagyott kis szeglet |
| Farok | lásd Fark alatt |
| Fart | 1. omladékos part, 2. meredek, sziklás part |
| Fartalos | oldalos, lejtős (ahol a szekér vagy szán farol) |
| Fartatós | lásd Fartalos alatt |
| Fasina | omló vízpart oltalmára készített védőgát |
| Fehér | 1. sziksós hely, 2. a szikes víz zavaros-színű tükre, 3. sellőző, habzó patak |
| Fej, fő | 1. hegytető, 2. völgy eredete, feje |
| Fejeték, fejetékes | forrás, vizenyős |
| Felhágó | meredek |
| Felpart | 1. meredek part, 2. meredek út |
| Felszeg | a falu felső része |
| Felvég | a falu vagy város felső vége, része |
| Fenék | 1. vízjárta, iszapos, kavicsos hely, 2. lapos kis mélyedés állandó vízállással |
| Feneketlen | bő- és mélyvízű tó, meder |
| Fenékvíz | talajvíz |
| Fentő | surlófű |
| Fény, főny | föveny |
| Fenyér | 1. műveletlen mező, 2. vékonyszálú réti fű |
| Fenyős, fenyűs | fenyveserdő |
| Feredő | sellők, zuhatagok alatt örvénylő víz katlana, gödre |
| Fertés | 1. időszakos tócsa, 2. kis, nyíltvizű tócsa |
| Fertő | 1. sekélyvizű tó, felszíne csak helyenkint nyílt, parti sűrű nádbozótjai mélyen benyúlnak a vízbe, 2. náddal borított állóvíz, 3. időszakos tó, 4. ingoványos fenék |
| Fesztelencia | csinosabb tanyai épület |
| Fiók, fiú | kis, kicsi (a "nagy", "öreg" ellentéte) |
| Fogatás | barázdaköz |
| Fogó | halászóhely |
| Fok | 1. tóba nyúló hegy, 2. tavak, tengerpartok merész kiszögelése, 3. magas partok között folyó vizecske, 4. vízjárta keskeny meder, 5. elhagyott meder, 6. folyóvizek torkolatköze |
| Folyamat | kis hegyipatak |
| Folyás | 1. patak, ér, 2. a tavaszkor megduzzadt lápok vízerei |
| Folyat | folyó, élő víz |
| Folyó | a folyó vize, tekintélyesebb vízfolyás |
| Folyóka | nyitott csatornácska |
| Folyós víz | az a víz, amely a partot rongálja |
| Fontos | lásd Fundus alatt |
| Forduló | időt is, tért is meghatározó kifejezés: a határnak az a része, amelyet egyszerre mívelnek (az az egy vagy több sorból álló darab, amit a mezőgazdasági munkás a sor elejétől a visszafordulásig egyfolytában megmunkál = egy elő; az indulástól az egy előig és vissza az indulásig végzett munka = forduló) |
| Forga | a folyóvíz kanyarodása |
| Forgó | 1. örvény, 2. lassúfolyású mély, örvényes víz, 3. az a hely, ahol a szántók az ekével megfordulnak |
| Forr, forrik | fakad (a víz) |
| Forrás | 1. a talajból feltörő vagy felszivárgó víz, 2. habosan kavargó, örvénylő víz |
| Forró | erősen bugyborékoló, feltörő (esetleg gázos) víz |
| Fortyogó | 1. nagy zúgással-forrással fellövelő ásványvízforrás, 2. gázforrás |
| Fostoros | lucskos |
| Fő, fej | 1. hegytető, sziklatető, 2. folyó vagy völgy eredete, kezdete, 3. tavak kiszélesedő (nagyobb) vége |
| Föl | 1. fölfelé, 2. északra |
| Föld | dűlő |
| Föle | 1. hegynek, hegyrésznek felső része, 2. valami fölött fekvő |
| Főny | lásd Fény alatt |
| Főtő | hágó |
| Föveny | 1. homok, 2. kavics |
| Fövenyfúvás | homok |
| Fövenyvájás | homokgödör |
| Fundus, fontos | telek, belső telek |
| Fű | 1. füves hely, 2. hínár |
| Fűnőtte | fűvel benőtt hely |
| Füvelő | legelő |
| Füveny | lásd Föveny alatt |
G | |
| Gabonás | magtár |
| Gabonaszer | gabonapiac |
| Gacsal | lugasszőlő, fára futó szőlő |
| Gágány | lúd |
| Gágy | mélyen fekvő rét, lapos hely |
| Gaj, galy | rög, göröngy |
| Galacsér, galacséros | cserepes, megrepedezett föld |
| Galaj | sárgán virágzó növény |
| Galamos | réteges, palaköves föld vagy szikla |
| Galáz | vízhordta ágbog, gyökér s egyéb törmelékholmi |
| Galya | 1. fiatal fákkal benőtt hegytető, 2. hegyi tisztás, 3. kopár hegy, 4. hepehupás, gidres-gödrös terület |
| Gám, gámor | gallyakból, tüskebokrokból összetákolt kerítés |
| Gára | vasúti állomás, pályaudvar |
| Garád | kerítés; fölhányt földből, trágyából való s gazzal, bokrokkal benőtt kerítés |
| Garangy, garangyos | göröngy, göröngyös |
| Garázd | 1. árok, 2. garád |
| Gát | 1. árvízvédelmi töltés, 2. vízvezető árok, árokpart, 3. a völgyre haránt húzódó gerinc, 4. duzzasztott halastó, 5. sövénykerítés |
| Gaz | 1. fű, zöld takarmány, 2. kis erdő, cserjés |
| Gazmalék, gazmota | lásd Galáz alatt |
| Genyöte | méternyire megnövő réti növény |
| Geréb | 1. part, töltés, 2. malomkikötő hely |
| Gerebenes | göröngyös |
| Gereblye | vízen úsztatott fák felfogására szolgáló gát |
| Gerend, gorond, görönd | 1. kis dombhát, hosszan élnyúló hátszerű emelkedés, 2. lesuvadt földtömeg |
| Gerinc | éles hegyhát |
| Gészkeny | szűk utca, köz, sikátor |
| Gesztes, geszti | fás, diófás |
| Gesztreg | 1. sűrű erdő, 2. lásd Cseplye 3. alatt is |
| Gider-gödör | gödör, sok gödör |
| Gidres-gödrös | sok-gödrű, egyenetlen |
| Gihej-göhej | árkos, vízmosásos, terméketlen vidék |
| Gingó | 1. kopár hegytető, terméketlen magaslat, 2. hitvány földrész |
| Girind | 1. halom teteje, 2. a hullámos talajon levő szántóföld dombos része, 3. szántóföld széle, mesgyéje |
| Gór | 1. nagy, 2. csupasz |
| Gorc | 1. bányák hányójának kőhalmazai, 2. hegygerinc, 3. földnek gerincformájú emelkedése, dombos része, 4. szőlőhegy tábláit egymástól elválasztó bokorkerítés, 5. mocsaras helyen levő szigetecske, 6. lásd Gerend alatt is |
| Gordon | magasra nőtt, kóros burjánnal boraított hely |
| Goronc | 1. a kaszáló emelkedetteb része, 2. mocsárból, nádasból enyhén kiemelkedő földdarab, szigetecske |
| Gorond | lásd Gerend alatt |
| Göbe, göbbenő, gödrő, gübü | 1. gödör, lyuk, 2. folyó fenekén lévő vízvájta mélyedés, 3. vízállás, tóállás, 4. sárral, vízzel telt gödröcske (az úton), pocsolya; lásd Gübe alatt is |
| Göbec, göbedék | 1. patak- és folyómeder fenekén lévő vízvájta mélyedés vagy merítőhelyül vájt gödröcske, 2. tócsa |
| Göbölye | pocsolya |
| Göbös | rögös, göröngyös |
| Gödör | 1. tágabb lyuk, mélyedés, 2. agyag- vagy homokbánya, 3. völgy |
| Gödörkút | lásd Gyalogkút alatt |
| Göhej | árkos, vízmosásos, teméketlen terület |
| Görc, dörc | kis domb |
| Görgény | völgytorok |
| Görönd | lásd Gerend alatt |
| Görü | lapos föld |
| Gőzlő | olyan barlang, amelyben gázok fejlődnek |
| Gránte | határ, határszél |
| Gubarc | dombocska, halmocska |
| Guglya | kőudvar |
| Gugyor | 1. keskeny, szűk völgy, 2. teknőforma völgy vagy árok |
| Gurdaj, gurdancs, gurdalyos | lásd Gordon alatt |
| Gübe | sellők, zuhatagok alatt örvénylő, kavargó víaz vagy ennek mélyedése, katlana, gödre; lásd még Göbe alatt is |
| Gürü | 1. vizenyős berkekben élő zsombék, 2. kihalt folyómeder |
Gy | |
| Gyakor | 1. sűrűbokros, bozótos hely, 2. sűrű nád, illetve csak "sűrű" |
| Gyalmos | az a hely, ahol gyalommal (kerítőhálóval) halásznak |
| Gyalogföld | 206 négyszögölnyi föld |
| Gyalogkút | széles és 1-1,5 méter mély gödör, amelyben a talaj- és turjánvíz felfakad |
| Gyalogrész | egy dűlőföld |
| Gyékényes, dékényes | kákás hely |
| Gyep | 1. pázsit, 2. mesgye |
| Gyepség | zsombékos hely |
| Gyepü, gyöpü | 1. élősövény, 2. tüskével megrakott árokhányás |
| Gyéres | gyérnövésű erdő |
| Gyolcs, gyócs | a tó, a fertő tiszta, nádmentes része |
| Gyófa | 1. liget, 2. legelő, 3. cser |
| Gyótán | szőlőhegyi hajlékok előtt levő szabad térség |
| Győr, gyűr, györe, gyürke | 1. földvár, mocsárvár, 2. kisebb talajkiemelkedés, bucka, domb, 3. árvizes területen a vízből alig kibukkanó gyepes, füves hát, menedéket nyújtó hely |
| Gyűr | lásd Győr alatt |
| Gyürke | lásd Győr alatt |
| Gyűrös | dombos, buckás, göröngyös |
H | |
| Habarék, habarica | híg sár, locs-pocs |
| Habita | nádtörmelég és gizgaz, melyet a hullám partra vet |
| Hágó, hágító, hágtató | 1. hegynyereg, amelyen út vezet át, 2. kapaszkodó, mederek hegyiút, 3. hegy- vagy völgyoldal |
| Hajlás, hajlat | 1. szélebb, sekély talajmélyedés, 2. a lejtők fordulói |
| Haladék | sekély, lapos mélyedés |
| Hal-ág | halaspatak |
| Hal-ágy | gödör, amelybe halászatkor a halastavakból a halat leeresztik |
| Haláp | 1. vizenyős rét, vadvizes hely, 2. a víz színén úszó növények sűrű, erős szövevénye, amelyen óvatosan járni is lehet |
| Hálás | az a hely, ahová éjszakra hálni hajtják a marhákat |
| Haló | 1. holt ág, 2. elapadó vizű folyómeder (lásd Halvány alatt is) |
| Halom | 1. szelídebb talajkiemelkedés, 2. kisebb hegy |
| Halyag, hályog, hólyag | apró bogyókat termő cserje (pisztácea) |
| Halyagos | 1. hepehupás, 2. pisztáceával benőtt hely |
| Halvány, halovány | 1. a folyó elhagyott medre, morotva, holt (nem mozgó) víz, 2. lágy, süppedős föld |
| Han | gyep, pázsit |
| Hancsik | lásd Honcsok alatt |
| Hant | 1. göröngy, 2. kicsi földhányás |
| Hányás | 1. felszaggatott föld, 2. kisebb kupac |
| Hányós | rázós út |
| Hápa-hupa, hápa-hupás | gidre-gödrös, völgyes-dombos, egyenletlen hely |
| Hárám | könnyedén rakott tövisgyepű vagy kerítés |
| Harap | 1. száraz avar, haraszt, lehullott falevelek, 3. tarló- vagy avarégés |
| Haraszt, harasztos | 1. lomb, 2. lehullott falevelek, 3. magasnövésű, száraz gizgazos hely |
| Hasáb | a szőlőföld egyvégtében fekvő csatornái |
| Hasadály, hasadát | szakadék (földnek, sziklának kettévállása által képződött meredekfalú mélyedés) |
| Hasadék | lásd Hasadály alatt |
| Hát | 1. nagyobbterjedelmű, hosszan elnyúló emelkedés vagy annak teteje, 2. hágó |
| Hátas | 1. fennsík, 2. a kaszáló emelkedetteb része |
| Havas | 1. az év nagyobbik szakaszában hóval borított hegy, 2. hegység, 3. viszonylag magas hegy |
| Házláb | telek, beltelek |
| Hé, hó | lásd Hév alatt |
| Hegy | 1. a térszín kiemelkedő része, 2. szilárd, sík föld a lápok között |
| Hegyes | a hegygerincből hirtelen kimagasodó, szűktetejű kúp, csúcs |
| Hegyfar, hegyfark | hirtelen és meredeken leszakadó hegyvég |
| Hegyhorpasz | hegyhorpadás |
| Hegykanyarék | hegykanyarodás |
| Hegylapulat | hegylapály |
| Hegynyak | hegynyereg |
| Hegynyulamat | a hegy elnyúló része |
| Hegyszakadály | hegyszakadék |
| Heló | lásd Haló alatt |
| Hely | dűlő, terület |
| Hendeg | határhalom |
| Hepe-hupa, hepe-hupás | egyenetlen, hullámos, dimbes-dombos, gödrös, kátyus |
| Hérics | meszes, köves, füves lejtőkön virító mérges növény (adonis vernalis) |
| Hév, hé, hő | langyos víz, meleg víz, hőforrás |
| Heverés | állatok heverőhelye |
| Hibarc, hibarcos | 1. híg sár, kátyu, pocsolya, 2. ingoványos hely |
| Hibók, hibókás, hiboncás | lásd Hibarc alatt |
| Híd | 1. palló (az utca két oldalán futó kövezett gyalogjárót összekötő deszka), 2. gyaloghíd, bürü, 3. komp |
| Hidas | komp, dereglye |
| Hideg oldal | 1. északi oldal, 2. a hegy északi lejtője, a völgy délfelöli oldala |
| Hodály, hodáj | 1. juhakol, 2. bármilyen célú rossz épület |
| Hólyag | lásd Halyag alatt |
| Holt | olyan meder, folyóág, amelyben csak nagy vízállás idejében folyik a víz |
| Holt föld | semmit sem termő föld |
| Holt víz | megrekedt folyóág |
| Homboly | hanthalom |
| Homlok | 1. csúcsosan fölhányt föld- vagy kavicshalom, 2. szántott vagy fölvágott gyep, h |
| Hompuk | hant |
| Honcsok, hancsik, hamzsik | 1. hant, sírdomb nagyságú kupac, 2. zsombék, ingoványos helyeken a földből kidudorodó hant, 3. határjelül szolgáló néhány kap... földhányás, 4. tilalomjelül ásott gödröcske, 5. vakondtúrás |
| Honcsokos | vakondtúrásos hely |
| Hoporcs, hoporcsos, hoporlyatagos | rögös, gidres-gödrös, egyenletlen |
| Horhos, horh, horhó, horg | 1. meredekfalú vízmosta árok, 2. mély hegyiút, szakadékos hegyoldalba vágott út |
| Horpa, horpály | sekély, lapos mélyedés |
| Horpasz, horpac | horpadás |
| Horvás | 1. völgyecske, 2. gyökerestől kifordult fa helyén maradt mély gödör |
| Hóstát | külváros |
| Hóstél | házhely a belsőségekkel együtt |
| Hozoványföld | iszap |
| Hő | lásd Hév alatt |
| Höbörcs, höbörcsös | görcsös, rögös, göröngyös |
| Hömp, hömpkő | kőhömpölyeg, hegy oldalából felhőszakadás által levált és tovasodort agyagtömb, mely hengergetése közben köveket vesz fel; nagy gömb- vagy tojásdad alakúvá dagad s száránál megkeményedik) |
| Hörbik | gödröcske, kicsi pocsolya |
| Hunka | hant, dűlőhancsik (lásd Honcsok 3. alatt is) |
| Hunyor | gyógynövény |
| Hupulykás | enyenetlen, göröngyös |
| Huta | régi üvegfúvó hely |
I | |
| Ilosva | nyír |
| Ilvány | árvízjárta ragadós föld |
| Imer | vízi áloe (mocsaraink jellemző, érdekes életű növénye) |
| Imola, imolyó | 1.sáros vízállás, ingovány, 2. hínár, 3. erdei v... |
| Ingó, inkó | ingovány |
| Ingovány | 1. süppedős rét, 2. ... |
| Inkó | lásd Ingó alatt |
| Irága | füzes partok közötti mély út |
| Iringó | ördögszekér (eryngium campestre) |
| Irtvány, irtovány | irtás |
| Isztronga | lásd Esztrenga alatt |
| Itó | az itató elkorcsosult alakja |
| Iva, viba | fűzfa |
J | |
| Jágar | lásd Jéger alatt |
| Jáhor, jáhar | jávor, juhar, jávoros |
| Járás | legelő |
| Járó | gyalogút, járóút |
| Járóhíd | komp |
| Jávoros | lásd Jáhor alatt |
| Jéger, jágar | égerfa |
| Józan út | meredek út |
| Juhászkút | lásd Gyalogkút alatt |
| Juhszél | város vagy falu széle, falun kívül levő hely |
| Juhszín | juhakol |
K | |
| Kabastó | hegyi borház |
| Kabola, kavala | víznyelő lyuk, víznyelő gödör |
| Kabolaút | több összevágó szekérút vagy ösvény |
| Kacér | magasra nyúló perjeféle fű |
| Kada | a folyófenék vízvájta gödre, amelyben télen a halak tanyáznak |
| Kadarcs | ér, patak |
| Kákics | tejes parés, vadciróka |
| Kákó | káka |
| Kalabánya | a patak mély része |
| Kalandos | kanyargó |
| Kaliba, koliba, kajiba | kunyhó, viskó |
| Kalista, kálistó | sárvizes gödör, kátyu |
| Kalló, kálló, kolló | 1. posztómosó malom, 2. kenderáztató víz, 3. lásd Gübe alatt is |
| Kalokány, kolokány | tóban tenyésző szúrós fű |
| Kangödör | olyan gödör, amelyből vályoghoz való földet hordtak ki |
| Kanyarék | a hegyhát kanyarulata |
| Kapaszkodó | 1. hágó, 2. meredek út |
| Kapató, kaptató | 1. emelkedő út, 2. hágó |
| Kapotnyak | köptetőnek használt gyógynövény |
| Kapu | 1. sziklák között vezető szűk út, 2. eleje, kezdete egy újabb tájrésznek, 3. hágó |
| Kar | hombár |
| Kár | tilos, veszedelmes hely |
| Karaj, karé | 1. völgyfő, 2. hegyív, 3. a folyó kanyarulata |
| Karáj | halom, dombocska |
| Karakány | 1. tüskés, bokros sás, 2. vízi áloe |
| Karám | 1. állatok számára bekerített hely, 2. négy ágasra barkácsolt szalmatető, amely alatt a szénát tartják |
| Karé | lásd Karaj alatt |
| Karingó | örvény |
| Karuj | karvaj |
| Kasár | lásd Esztena alatt |
| Kasika | káka, sás, szittyó |
| Katlan | kerek mély völgy |
| Kátyu, kutyor | sárvizes gödröcske |
| Kavala | dolina (lásd Kabola alatt is) |
| Kebel | 1. köböl, bodon, 2. öböl |
| Kégy, kögy | határ, határoszlop |
| Kegyetlen | sűrű, csalitos hely az erdőben |
| Kelep | köralakú kis térség |
| Kelés, kelő, átkelő | átjáró, gázló |
| Kémény | 1. sűrű sziklák, kőszálak közötti meredekfalú, szűk mélyedések, kürtők |
| Kenderásztó, kenderátó | kenderáztató |
| Kengyel | 1. ér, folyás, patak, 2. folyó hurokszerű kanyarával közrefogott terület |
| Kenyérkő | szivacsossá vált bazalt |
| Kerek, kerék | kis erdő |
| Kerékróna | kerékvágás |
| Kerengő, keringő | 1. kanyargó, 2. örvény |
| Kerep | takarmányfű |
| Kertó | kerítés, sövény |
| Kert, kerty | 1. karám (elkerített hely), 2. kerítés |
| Kertelés, kertelet | kerítés, nádkerítés, sövény |
| Kerület | 1. martosodásnak vagy hegyoldal emelkedésének körülállása valamely térhely fölött (völgyfőt körülzáró hegyek), 2. határ, határrész |
| Késa | szőlőrész |
| Keszeghát | 1. a homokzátonyok gerince, háta, 2. olyan hegy, melynek domborulata a keszeg hátára emlékeztet |
| Kétér-köz | két vízfolyás között fekvő terület |
| Kevély-nyirok | omló föld |
| Kinder | 1. örvény, feneketlen mélység a tóban, 2. lápkúti víz |
| Kinnvaló, künnvaló | a helységen kívül fekvő földek |
| Kis | "öreg", "nagy" ellentéte |
| Kiskút | lásd Gyalogkút alatt |
| Koborék | sár |
| Kocsord | magasnövésű (1-1,5 m) kóróféle |
| Kokojzás | áfonyás |
| Koliba | lásd Kaliba alatt |
| Kollát | korlát |
| Kolokán, karakány | a Túr menti vízállásokban gyakori vízi áloe; lásd Imer alatt is |
| Komárnyék | juhfejő-hely |
| Komócsin | lenge, nádforma réti fű, mely vizenyős helyeken terem |
| Komp, ponk | halmocska, dombocska, határdomb |
| Kompis | 1. földhalom, kavicsrakás, 2. zsombék |
| Kóp | hegy, kúp |
| Kopács | bozót |
| Kopáncs | harkály |
| Kopec | rakás, kúp |
| Kopó | nádtarló |
| Kopolya | 1. olyan ásott kút, amely nincsen kővel kibélelve, 2. sűrűn benőtt, sekély vízállás, 3. kisterjedelmű, de hirtelen mélyedés a patakok, folyók medrében |
| Kopolyakút | lápi kút (néhány ásónyommal elérhető talajvíz gödre, földbe szúrt nádon felszínre hozható talajvíz) |
| Koporc | köves föld |
| Korc | sövénykerítés |
| Korgatag | földdel tömített növényi korhadvány |
| Korlát, kollát | 1. bekerített hely juhok, marhák, lovak számára, 2. fa- vagy léckerítés, palánk |
| Kosár, kasár | lásd Esztena alatt |
| Kosbor | hegyi rétek virága |
| Kotmány | lásd Kutyor alatt |
| Kotor | kis gödör |
| Kotorca | gyékény |
| Kotormány | vízjárta mélyedés |
| Kotu | 1. tócsa, pocsolya, vadvizes sáros hely, híg sárral telt mélyedés, gödör, 2. rét, 3. nádtarló, fiatal nádhajtás, 4. növényi korhadványok talaja, 5. gödröcske az úton, 6. halastavak fenekén lévő gödör |
| Kottyanó | 1. zökkenő, kátyu, 2. hirtelen mélyedés a víz fenekén |
| Kő | 1. feltűnőbb sziklaalakulat, 2. hegy |
| Köblös föld | 1. félholdnyi föld, 2. 1800 négyszögöl föld |
| Kőgy | lásd Kégy alatt |
| Költ (köt) víz | talajvíz, fenékvíz |
| Könyök | éles kanyarulat, hajlat |
| Köpec | tócsa |
| Köpő | bugyborékolva feltörő víz |
| Köpü | lásd Bodon és Köböl alatt |
| Kőszál | 1. hegyesen felnyúló szikla, 2. összefüggő ép szikla |
| Kötel, kötél | régi mérték (egy kötel tanyás föld = 18 hold; egy kötel nyilas = 8 hold; egy kötel fekete föld = 1200 négyszögöl) |
| Kövecses | 1. kavicsbánya, 2. köves hely |
| Kövecshomp | csúszósan fölhányt kavicshalom |
| Kövér tó | olyan tó, amelyben a hal gyorsan növekszik |
| Kövér víz | olyan víz, amelyben a halak sok tápláló anyagot kapnak |
| Köz, köze | 1. vizek, hegyek határolta terület, 2. folyók torkolati tájéka, 3. sikátor |
| Közelvíz | közeli kút, forrás vize |
| Középszeg | a falu középső része |
| Közhely | szabad, közös halászóhely |
| Közkert | közbülső kerítés, elválasztó kerítés |
| Közle | sikátor, köz |
| Közút | határút |
| Kucorgó | 1. törpe, igen alacsony ház, 2. lásd Bodon alatt |
| Kuhar | kopár, terméketlen, omladékos hely |
| Kuklya, guglya | kőudvar |
| Kukojsza | lásd Kokojzás alatt |
| Kukolló | pálinkafőző-kunyhó |
| Kulipintyom | viskó, kunyhó |
| Kúp | 1. a hegy kiemelkedő teteje, 2. rakás, kupac, 3. kisebb horpadás |
| Kupa | kisebb, sekély talaj-mélyedés |
| Kupac | kis rakás, halmocska |
| Kupacos | egyenetlen, dimbes-dombos |
| Kupolya | 1. sekély, lapos mélyedés, 2. lásd Kopolya alatt |
| Kurjantó | zökkenő (az úton) |
| Kusornyó | viskó, vityilló, rőzséből készült fészer |
| Kút | 1. kút, 2. tóban, folyóban képződött mélyebb gödör, 3. vízvezeték |
| Kutas, kutu | lápi kút |
| Kútfej | mocsaras helyek nyílt térsége |
| Kútköpü | lásd Bodon alatt |
| Kutu | lásd Kotu alatt |
| Kutyika | forrás, kút |
| Kutyor | 1. sárvizes, mély gödör, 2. kátyu |
| Kutyorék | folyóvíz kanyarulata |
| Kuvar | lásd Kuhar alatt |
| Külsőség | künn, a helység határában fekvő földek |
L | |
| Láb | 1. alja, vége valaminek, 2. hegynek, völgynek alsó része, 3. kiálló hegyszög, 4. egytagban levő nagyobb földbirtok |
| Lábas erdő | felnőtt szálerdő 20-40 éves fákkal |
| Lábó, lábbó | cölöpsorok közé gyepből vert keskeny gát |
| Láboló | gázló |
| Lágy, lágyas | apró, sáros vízállás |
| Laj | zsilipen aluli hely |
| Lajpos | lápos |
| Lák | tó, mocsár |
| Lánc | hold (föld) |
| Langó | örvény (az örvény széle) |
| Lanka, lankac | 1. meneteles hegyoldal, 2. a folyóvíz lassúfolyású helye, 3. nedves rét, liget, sáros vízállás, 4. irtás |
| Lankás | lásd Lanka alatt |
| Lany | a folyóvíz nagyon csendesmozgású része, ahol a víz állani látszik |
| Lap, lapác | lapály, sík terület |
| Láp | 1. a tó, mocsár színén alakult úszó vízinövényzet, 2. bozótos hely |
| Lápa, vápa | talajmélyedés, sekélyes völgy, völgyfenék |
| Lapác | lásd Lap alatt |
| Lapály, lapány, lapás | 1. sík földterület, 2. enyhén lejtősödő homorú hegyoldal, 3. vízapadáskor tamadt sziget, 4. sekély, enyhe lejtésű mélyedés, állandó vagy időszakos vízállással |
| Lápi kút | lásd Kopolyakút alatt |
| Laponyag | 1. kisebb földkiemelkedés, 2. alacsony őshalom, illetve kunhalom |
| Lapos | 1. sík terület, 2. kismélyedésű völgy, kaszáló, legelő, 3. lásd Lapály alatt is |
| Lápos | vízinövényzettel borított terület, mocsaras, kákás, zsombékos hely |
| Lápság | lapály |
| Lapulat | lásd Lapos alatt |
| Láz | 1. erdei tisztás, 2. gyér erdő, liget, 3. hegyilegelő vagy kaszáló |
| Lazna, laznás | gizgazos, dudvás hely |
| Lécföld | 10 öl széles és 300 öl hosszú föld |
| Lecs, lecse | sáros vizenyő, kicsi vízállás, pocsolya |
| Lednek | pirosvirágú erdei növény |
| Lejsza | rekesztő sövénnyel történő halászat helye |
| Lejt, lejtő | 1. enyhe lejtésű hegyoldal, part, 2. lejtős út |
| Lencsés | lencsefűvel (callitriche verna) benőtt terület |
| Lenge, lengő | a nagyon lassú folyású víz mélye |
| Lénia | mellékút, dűlőút (az országút ellentéte) |
| Lenka | kiszáradt ingovány |
| Lepe-lapa | hegye-völgyes tájék |
| Les | őrhely |
| Lésza, lészka | vesszőből, nádból stb. font kerítés, sövény |
| Liget, ligetes | 1. fás, bokros hely, 2. szőlőben, vetésben előforduló üres folt, ahonnan a szőlő vagy a vetés kipusztult, 3. hézagos, ritkás |
| Lik, luk, lyuk | földmélyedés, üreg, katlanszerű mélyedés |
| Likat, lyukat | 1. gyér csererdő, 2. liget |
| Liliföld | televényföld, humusz |
| Lilli, lilik | lúdfaj |
| Limány | 1. folyó csendes, örvénymentes vize, amely néha visszafelé is folyik, 2. örvény |
| Limbus | mocsaras, ingoványos, süppedékes hely, vizenyős rét |
| Linka | fahíd, bürü |
| Linkó | süppedékes, ingoványos hely |
| Lipics, lipicsfa | fodorjuhar, juharfa |
| Liváda | gyümölcsöskert |
| Lobogó | fölbuzgó, fortyogó ásványvízforrás |
| Locs | pocsolya, híg sár |
| Locsa | hínár |
| Locsogó | olyan víz, amelynek fenekéről fű verődik föl |
| Lóding | töltés |
| Lóger | 1. rakodóhely, 2. tárház |
| Lok | lapályos hely, völgylapály |
| Lokka | mélyedés |
| Lokos | alantabb fekvő, lapos |
| Lonka | lásd Lanka alatt |
| Lopály | lásd Lapály alatt |
| Löcs, löcse | lásd Lecs alatt |
| Lök | 1. hegytetőn lévő térség, tisztás, 2. völgylapály |
| Lökkenő | zökkenő (gödör az úton) |
| Luc, lucs, lucson | mocsár |
| Lúcs | (luc-) fenyő |
| Lunka | lásd Lanka alatt |
| Lyuk | lásd Lik alatt |
| Lyukat | lásd Likat alatt |
M | |
| Mácsonya | töviskes erdei kóró |
| Magos | nagyobb, testesebb hegy |
| Magyal | mohostölgy (quercus pubescens) |
| Magyaró | mogyoró |
| Mál, máj, mány | 1. délnek néző hegyoldal, 2. innenső hegyoldal |
| Malánka | sáros vízállás |
| Malát | füzes, cserjés, bokros hely |
| Málnavész | sűrű erdőben összedüledezett nagy fák közötti mélyedés, amelyet fölvert a málna |
| Maloggya | sűrűn nőtt fűzfa |
| Mány | lásd Mál alatt |
| Marancs | elvénült, kaszálatlan fű |
| Marás | 1. zátony, 2. a part menti vízfenéken 11-12 méternyi közökben a parttal párhuzamosan futó, sekély vízzel borított gátak |
| Marhaélés | marhalegelő |
| Marhajáró | legelő |
| Mart | 1. alámosott, meredek vízpart, 2. emelkedő hegyoldal, kapaszkodó, hágó, kisebbfajta hegy |
| Martilapu | gyógynövény féle (tussilago farfara) |
| Martos | meredek |
| Massa | vasolvasztó kemence |
| Matyok | ér, patakocska |
| Meda, megya | lásd Megye alatt |
| Meddő, medő | aszó, száraz meder |
| Meg, mege, mög, möge | valami mögött levő rész, valaminek a hátulja (hegy mögötti hely) |
| Mege | lásd Megye alatt |
| Megye, mege, meda, megya | megye, határ, vég, szél |
| Megyer | ér, patakocska |
| Megyés | határos |
| Melécs | enyhe lejtésű, lankás oldalú völgy |
| Mellék, mellyék | 1. valami mellett fekvő rész, 2. vízmente a környező patakokal és partmenti területei. (A "mellék" völgyi, azaz homoródó tájék, ellentéte a "hát", mely domborodó területet jelöl) |
| Mély | 1. mélyen fekvő hely, 2. mély víz |
| Menedékes | meneteles |
| Menő | dűlő |
| Meredek | 1. hirtelen emelkedő hegyoldal, árokpart, út, 2. meredek hágó |
| Meredély | hegynek, völgynek meredek oldala |
| Merítő, meríttő | folyóvízbe benyúló palló, partba vágódott lépcsőzet, melyen állva a vizet merítik |
| Mesence | 1. gyümölcsös, 2. falu alatti kert |
| Messzelátó | magas hegytető |
| Met | posvány, pocsolya |
| Métely | 1. piszkos forrásvíz, 2. mérges vízibürök |
| Méteng | télizöld (vinca minor) |
| Metszés | csatorna, ásott meder |
| Mező | fű, gyep (a mezőn), 2. zöld vetés, 3. nagy tisztás |
| Miller | ér, patakocska |
| Mirhó | 1. lapályos, vizenyős hely, 2. szélvihar |
| Miseút | toronyirányú ösvény |
| Mocsármány | zab |
| Mocsolya | 1. mocsáros, lápos, nádtermő rét, 2. pocsolya, posvány, 3. kenderáztató |
| Mohar | vékonyszálú fű (panicum) |
| Mohotka | moha |
| Moláka (mol) | zsombékos, kákás posvány |
| Molva | kákás mocsár, posvány |
| Móna | malom |
| Monyókos | agyagos, szikes föld, mely a vizet igen nehezen veszi magába |
| Morotva | 1. elhagyott folyómeder, 2. megrekedt folyóár, holt víz |
| Mósia | 1. nagy lakótelek, melynek közelében fekszik a hozzátartozó birtok, 2. kúria |
| Mosó | langyosvizű, jó mosóhely |
| Mosós | dombos, lejtős út, amelyről az esővíz könnyen lefolyik |
| Mög, möge | lásd Meg alatt |
| Muhos | mohos |
| Murva | 1. félig rothadt széna-, nád- stb. törmelék, 2. száraz rőzse, 3. úttöltésre használt apró kavics, mészkőpor, föveny |
| Musty | moha |
| Muzsda | szántók, kaszálók közti füves barázda |
| Muzsdaj | tölgyfajta |
| Muzsla | sűrű, harasztos hely |
N | |
| Nád-dörmő | árhordta nádtörmelék |
| Nádi botikó | bütykös nád, kibotosodó káka |
| Nádkopó | nádtarló |
| Nádló | nádas |
| Nádzsiku | nádas sarja, fiatal nád töve |
| Nagy | 1. öreg, 2. a kis, kicsi ellentéte |
| Nagy fű | nadragulya |
| Nagyfű-bingó | nadragulya |
| Nagyközföld | messze föld |
| Nagyút | országút |
| Négyesló | a vontató út alja, ahol az erdőre menéskor a szekér hátulsó részét hagyják, azután visszafelé jövet a taligával levontatott terhet négy kerékre rakják |
Ny | |
| Nyak | 1. hegynyereg, a hegygerinc mélyedése, 2. útszűkület |
| Nyakas | fennsíkon emelkedő hegygerinc |
| Nyáras, nyárjas | nyárfás hely |
| Nyárnyu | nyárfa |
| Nyereg | hegykúpok közötti bemélyedt, laposabb terület |
| Nyerges | két csúcs között hosszan elnyúló hegynyereg |
| Nyerses | irtáshely |
| Nyik | kiszáradt mocsár, ingovány, tófenék, mely már begyepesedett, de helyenkint süppedékes |
| Nyikos | zsombékos, süppedékes, de száraz terület |
| Nyíl, nyilas | 1. osztott föld, sorshúzás (nyílhúzás) útján osztályrészül juttatott föld, 2. egyenes vonalakkal határolt parcella, rét, erdőrész |
| Nyiladék | erdőátvágás |
| Nyilas | lásd Nyíl alatt |
| Nyír | 1. kisebb mocsár, mocsaras vízállás, 2. fiatal hajtás, nád töve |
| Nyirángos, nyirenk | nyirkos |
| Nyirenk | lásd Nyirángos alatt |
| Nyiristye | tarló |
| Nyomás | 1. ugarnak hagyott határrész, 2. a város melleti földek |
| Nyugodó | 1. völgy kiszélesedő, lankás feneke, 2. a hegy széles, lankás, ellaposodó töve |
| Nyújóhely | nyugvóhely, temető |
| Nyúlamat | a hegynek kinyúló, alacsonyabb ága (oldalhát) |
| Nyű | kasza-nem-fogta fű, gabona |
O | |
| Ó | 1. öreg, vén, 2. nagy |
| Ódok | lásd Oldal alatt |
| Odor, udor | öblös üreg, barlang, odú |
| Ográda | udvar |
| Okor, akur | patak |
| Oktál | mértékegység (valamely helynek, teleknek a fele) |
| Oldal | 1. hegynek, dombnak lejtője, 2. erdőnek, rétnek a széle |
| Oldalas | oldalt, oldalvást, oldalról |
| Oldalgós, ódalgós | egyenetlen, gidres-gödrös, lejtős |
| Oldallagos, ódallagos | oldalt levő |
| Oldallag | lásd Oldalas alatt |
| Oltvány | 1. csemeteerdő, 2. fiatal gyümölcsös |
| Omboly | 1. sekélyvizű, sűrűn benőtt mocsaras vízállás (semlyék), 2. olyan hely, ahol a földnek egy része beszakadt, lecsúszott, 3. örvény |
| Omsós | lásd Amsós alatt |
| Orgovány | orgonavirág |
| Orj | lásd Orr alatt |
| Ormány | árterület emelkedettebb része, árvízmentes szigete |
| Ormás | ásott hantnak gyepes része |
| Ormó | lásd Orom alatt |
| Ornyák | a völgy bejáratában, szádjában fekvő rét |
| Órolat | meredek hegyvég |
| Orom, orony | 1. hegygerinc végső, a völgybe meredeken leszakadó nyúlványa, 2. a szántóföld feldomborodó része |
| Orotás | lásd Ortvány alatt |
| Orotvány | lásd Ortvány alatt |
| Órozat | a hegy meredek oldala |
| Orr, or | 1. a hegyoldal hirtelen kiugró része, 2. a vízbe orrszerűen benyúló partrész |
| Ortás | lásd Ortvány alatt |
| Ortvány, ortás, orotvány | irtás, irtvány |
| Oszlár | lásd Osztály alatt |
| Osztály, oszlár | osztályrészül juttatott föld |
| Óta | legelő |
Ö | |
| Öblös | hőütött, sovány föld |
| Öl | mértékegység (1 öl szántó = 2 katasztrális hold és 124 négyszögöl, 1 öl kaszáló = 1422 négyszögöl) |
| Ölyü | ölyv |
| Ömboly | lásd Omboly alatt |
| Öntés | ártér |
| Ördögcérna | lícium, sefű-sefa (sűrűnövésű sövénycseje) |
| Ördögszekér | lásd Iringó alatt |
| Öreg | nagy |
| Örjeg | 1. halat tápláló apró tó (a Duna kiöntésének maradványa), 2. lásd Omboly alatt |
| Örjeges | vízállásos (ahol esővíz huzamos ideig megáll, de mégsem terem sás) |
| Örmény | 1. örvény, 2. őrhely |
| Őrmény, ermény | őrlőmalom |
| Örökfal | 1. a falunak a mező felőli védkertjei, 2. a vetésmezőt az erdőtől elválasztó sánchányás |
| Örökség | 1. szántó, kaszáló stb. ingatlan birtok, 2. beltelek (lakóház és melléképületei) |
| Örvény | 1. a folyónak igen mély része (nem szükséges, hogy a víz kavarogjon, forogjon), 2. gátszakadás által keletkezett tó |
| Ösvény, ösven | erdei, mezei csapás, nyom |
| Őszlő | a marhák őszi legelője |
P | |
| Pacsaras | pocsolyás |
| Pad | 1. a folyópart mentén, de a víz színe alatt húzódó homoklépcső, 2. lapostetejű, de meredekoldalú földkiemelkedés, 3. lapos dombtető, 4. híd |
| Padló | lásd Palló alatt |
| Padmaly | 1. kimagasodó part, 2. alámosostt folyópart, 3. vízvájta üreg a vízpart, árokpart oldalában a víz színe alatt, 4. oldalüreg |
| Padmező | gyepes fennsík |
| Padoldal | karosszék-, karospad alakú hegyoldal |
| Padtető | lapos dombtető |
| Pajta | 1. istálló, akol, ól 2. szőlőbeli hajlék, présház |
| Pák, páka, páklya | gyékény, gyékényvirág, nádbuzogány |
| Paláj, palé | 1. folyóból kiemelkedő, szigetszerű földhát, homokzátony, 2. alacsonyfekvésű, széles, vizenyős völgyelés |
| Palánk | sövénykerítés |
| Palé | lásd Paláj alatt |
| Palló, padló | gyaloghíd, bürü |
| Pálma | topolyfa, jegenyefa, rezgő nyárfa |
| Palóc | szőrfű (gabona közt termő vékonyszálú gaz) |
| Pandalló | 1. partra merőlegesen vagy rézsút álló zátony, 2. víz alatt lévő, a fenék színén felemelkedő halmocska (lásd Padmaly alatt is) |
| Pannal | lásd Padmaly alatt |
| Páples | szellőrózsa (anemone nemorosa) |
| Paprad | haraszt |
| Paprád, paprágy, poprád | páfrány |
| Paré | 1. zsengefüves térség, mező, rét, parlag, 2. gizgaz |
| Parizáta | léckerítés |
| Parlag, pallag, parrag | műveletlen föld, kaszáló, rét |
| Parolog | meg nem szedett tavalyi nád |
| Parrag | lásd Parlag alatt |
| Parragszéna | első kaszálási széna (előszéna) |
| Part | 1. víz partja, 2. hegyoldal, hágó, kapaszkodó, 3. kisebbfajta hegy, 4. domborulaton lévő földbevágás |
| Partmál | alámosott part, szakadni készülő part |
| Pásk, páskó | lásd Pák alatt |
| Páskáciu | legelő |
| Páskom, páskum | 1. legelő, 2. zsombékos hely |
| Páskomföld | legelő |
| Passág, pasnyag | kicsi, sáros vízállás |
| Pást | legeltetőhely |
| Pásti fű | lenfojtó vadóc |
| Pászta, pászma | tábla, szakasz (szőlőnek, szántónak egy táblája, szakasza) |
| Patak | 1. kicsi vízfolyás, 2. sár |
| Patics | 1. fonott kerítés, 2. vesszőből font és sárral betapasztott fal |
| Paticska | lásd Pip alatt |
| Pátrác | páfrány, édes haraszt |
| Páva, vadpáva | süketfajd |
| Pazsag | irtás |
| Pázsit, pázsint | dús fű |
| Pece, pöce | ér, patak, szennyvízvezető nyitott csatorna, árkocska |
| Péce | jel, határjelölő karó, pózna |
| Pecér | pemetefű |
| Peheteg | poszgomba, pöfeteggomba |
| Pele | mókus-féle rágcsáló állat, de lehet mókus is |
| Pepe | híg sár |
| Pere | székfű, székfű-virág |
| Pereszlény | erdei növény |
| Pereszteg | terméketlen márgás talaj |
| Perje | vékonyszálú, dúsan szertegyökerező fű |
| Pest | 1. kemence, mészégető kemence, 2. mészégető hely, 3. mészkő, szikla, 4. szoba, barlang, odú |
| Peszérce, pöszérce | pemetefű |
| Peszterice, pisztric | 1. nyírfagomba, bükkfagomba, 2. egy kellemes ízű gombafajta |
| Petruska | petrezselyem |
| Pezgenye | kenderföldön az ottmaradt és lábán megszáradó apró kender |
| Picsó | vízlevezető árok, utcai nyílt csatorna |
| Picsóka | 1. árok, 2. árkos gyalogút, 3. burgonya, csicsóka |
| Pilis, piliske | 1. hegy, hegycsúcs, dudor, 2. kopasz, tar |
| Pilka | sás |
| Pimpimpáre | pitypang, gyermekláncfű |
| Pimpó | 1. barka, 2. rekettyefűz, 3. sárga- vagy fehérvirágú erdei növény |
| Pip, paticska | pipacs |
| Pipehúr | aranka |
| Pipirgó | mocsaras, vizenyős helyeken termő haszontalan fűféle |
| Pipirig | káka |
| Pipitér | 1. székifű, 2. krajcárvirág (ranunculus) |
| Pipók | pipacs |
| Pippan | aranka, fűnyüg |
| Pireg | föld- és érctartalom nélküli kő együtt |
| Pirinty | lucsok, csatak |
| Piripó | 1. parti rigó, 2. méhfarkas (madár) |
| Piris, piriske | lásd Pilis alatt |
| Pirkó | burgonya |
| Piszke, biszke, pöszméte | egres |
| Pisztiric | lásd Pesztrice alatt |
| Pityere | burgonya |
| Pityóka, picsóka | 1. burgonya, 2. csicsóka |
| Plop | jegenye |
| Pocak | vadkörte, vackor |
| Pocsaj | pocsolya, híg sár |
| Pocsér | pocsolya |
| Poján, pojána, pojen, polán | 1. mező, 2. havasi rét, legelő, tisztás, 3. hegynyereg |
| Póka | pulyka |
| Pokolsár | sárvulkán (olyan hely, amely esős időben sárral van tele és gyakran füstölög is) |
| Polinfű | csomborménta (mentha pulegium) |
| Ponk | 1. púp, halom, tető, 2. dombnál kisebb földkiemelkedés |
| Porkolád, porkolát | vesszőkerítés a mezőn |
| Porond, porong | 1. folyóban képződött föveny- és kavicssziget, 2. a folyó martos oldalának ellentétes partja, 3. olyan zátony, amelyet már növényzet, nevezetesen fűzféle borít, 4. vízmosásos, kövecses, száraz, puszta hely, 5. kopárság |
| Porong | árvízmentes sziget |
| Porongy | gyalogfűz, parti fűz, fűzcserje |
| Poróstya | lásd Próstya alatt |
| Porta | belső telek a rajta lévő épületekkel együtt |
| Porzsolás | éges, perzselés |
| Porzsolya | langyos víz |
| Poslak | vágás az erdőben |
| Posz | gombanem |
| Poszhomok | silány homok, amelyben semmi sem terem meg |
| Potyor | híg sár |
| Pozdorja | seprőfű |
| Póznaföld | négy katasztrális hold és 222 négyszögöl (24 pózna tesz ki egy szessziót) |
| Pozsár | halfajta (ponty) |
| Pöce | lásd Pece alatt |
| Pöcsögős | mocsaras, pocsolyás |
| Pöfeteg | poszgomba |
| Pörnyeteg | porhanyó |
| Pörönty | harmat, lucsok, csatok |
| Pös | vesszőkéve |
| Pöse | berkekben lévő sárgásvöröses színt játszó posvány |
| Pös-sövény | karók közé állított és lécekkel összeszorított vesszőkévékből készített sövény |
| Próstya, poróstya | 1. a földbe eresztett durva fahasábokból álló kerítés, 2. palánk, léckerítés, 3. fonott kerítés, sövény |
| Pucsok | hirtelen kimagasodó meredek és szűk oldala a hegynek |
| Púp | a vízpart benyúló része |
| Pusztaság | mezőség |
| Putri | földkunyhó |
| Püfő | száraz, porladó állapotban levő növényi korhadvány |
| Pülü | pele (rágcsáló állat) |
R | |
| Rabotinkender | vadkender |
| Ragadáncs | ragadó fű, bojtorján, bogáncs |
| Ragadvány, ragadványfű | lásd Ragadáncs alatt |
| Ragyina | sáros, apró vízállás |
| Rakás, rokás | homokos hely |
| Rakita, rakitla | lásd Rakottya alatt |
| Rakományos, (-kert) | szérűskert |
| Rakotla | lásd Rakottya alatt |
| Rakotmány | kazal, asztag, boglya, stb. |
| Rakottya, rekettye | fűz, füzes |
| Rapály | 1. lapály, 2. a folyó meneteles partja, 3. vízapadáskor támadt sziget |
| Rapát | mély és széles vízmosás, amelyben út vezet |
| Rást | gyepszelet, pázsitos földdarab |
| Ravasz | róka |
| Ré | lásd Rév alatt |
| Rebernye | korhadt, odvas, évszázados élőfa |
| Rece | léckerítés |
| Redves | romlott, hitvány |
| Regelye, reglő | 1. hegyoldalban lévő legelő, tisztás, 2. rejtett hely az erdőben, 3. vízmosásnak, pataknak mélyebb vízfordulója |
| Rekesz, rekeszték, rekesztő | 1. halászóhely, 2. halastó, 3. sövénykerítés |
| Rekesztés | 1. cégés halászóhely, 2. cölöpsorok közé gyepből vert keskeny gát |
| Rekesztő | lásd Rekesz alatt |
| Rekettye, rakitla, rakotla | lásd Rakottya alatt |
| Rekkenet | fonnyadt, kiszáradt, kiaszott |
| Remisz | fás hely, kis erdő |
| Rence | hínár |
| Rend | sor |
| Renge | szakadozott, omladékos partú, erdőnőtte árok |
| Rény | gát, sövénykerítés |
| Réskert | vastag gallyból font sövény |
| Resor | szántóföld mellett húzott kis árok |
| Rész | dűlő, darab |
| Reszkető | pillangófű, nyúlperje (briza media) |
| Rét, rétség | 1. füves terület, kaszáló, 2. sűrűn benőtt, sekélyes, de nagykiterjedésű vízállás, 3. ártér |
| Rétes hely | folyó ártere, amely halászható vizeket is tart |
| Rétség | lásd Rét alatt |
| Rév, ré, reves, rí | 1. porondos árjáró a folyón, 2. halászóhely (nem mindig átkelőhely is!) |
| Rez | 1. hegy, hegycsoport, 2. fennsík, 3. erdei irtás |
| Rezák | alomnak való sás |
| Reznek | kicsi vízimadár-fajta |
| Rezuta | 1. sűrű, fiatal tölgyerdő, 2. tilos növendékerdő |
| Rí | lásd Rév alatt |
| Rice | vadrepce, repce |
| Rigacs | göröngy |
| Rigály, rigályos, rigás | ritkás (erdő) |
| Rigya | 1. ladikkal nehezen járható, buckás, zsombékos nádas, 2. ritka nádas |
| Rika | patak |
| Rinya | vízeres, süppedékes, vizenyős hely |
| Rizsós | részútos |
| Rogasz, roboz | gyékénysás |
| Rogozsina | gyékény |
| Rogy | a gátról lezuhanó víz |
| Rogyinás | kicsi, sáros vizenyő |
| Rokás | lásd Rakás alatt |
| Rokkaföld | len- vagy kenderföld |
| Romina, rumina | rom |
| Romlás | 1. földomlás, 2. megrongált, omladozó vízpart, 3. vihardöntötte erdőrész |
| Róna | 1. sík terület, 2. tó, fertő tiszta, nádmentes felülete, 3. kis árkocska, kerékvágás, 4. ösvény, út |
| Rovás | kerítés |
| Rovásos | régi mérték, egyrovásos föld = 8 hold |
| Rovat | kis barázda |
| Rozsnok | szédítő vadóc (bromus) |
| Rúd | tábla (föld) |
| Rugó | kiugró partrész, mely a folyó sodrát mintegy elrúgja |
| Rumina | lásd Romina |
| Ruskó | üledék, salak |
| Rustyán | kakukkfű |
S | |
| Sáb | a szőlő területének harmada vagy negyede |
| Ság | hegy vagy domb |
| Sagar | dombos, napsütötte legelő |
| Saj | sós |
| Sajamás, salamás | vadfoghagyma |
| Sajgó | zúgó |
| Sajkút | ásványos ízű víz (néha a környezetétől eltérő ízű, keményebb vizeket is így nevezik) |
| Sakter | kavicshalom |
| Salamás | lásd Sajamás alatt |
| Salámos | 1. iszapos, 2. porhanyós föld, melyet az eke vékony szeletekben hasít |
| Sánc | árok |
| Sandervár | vízmedence |
| Sank | 1. állandójellegű iszapos vagy mocsaras folyóvíz, 2. kisebb állóvíz, 3. vizenyős tisztás, rétecske |
| Sarampó | lásd Sorompó alatt |
| Sarang | fiatal hajtás |
| Sárga föld | agyag |
| Sarjadék | sarjúszéna, másodszéna |
| Sark, sarok, sorok | 1. erősen kiugró meredek előhegy, 2. lásd Sarok alatt is |
| Sarkantyú | kisarkalló, vízterelő, partvédő gát |
| Sárkülü | szürke harkály |
| Sarok | 1. a tó kicsi öble, zuga, 2. a város távolabbi - nem pontosan körülhatárolt - része, tájéka |
| Sárrét | sekély vizű, sűrűn benőtt, nagyterjedelmű rét, mocsaras vízállás |
| Sás | 1. vízinövény, 2. gabonafajták levele |
| Sasos | vörhenyes |
| Sátor | a vesszőkerítés födele |
| Sátoros kert | veszőből font kerítés, amely tövissel és szalmával van befödve |
| Satt | akna, lefelé menő út a bányában |
| Sé | lásd a Séd alatt |
| Seb | a víz sodra, sebje (sebesje) |
| Sebes | sebesvizű patak |
| Séd, sé | patakocska, csermely |
| Sédfű, sétfű | patakocska mentén korán és buján növő, libának való zöldség |
| Sédgát | a folyó közepén hosszában épített gát a víznek kettéágaztatására |
| Ség | domb |
| Segg, segges | 1. szántónak, kaszálónak stb.-nek kiszélesedő, hátsó része, 2. a térszín feldomborodó része, 3. hátulsó része, vége valaminek |
| Sellő | sebesen fodrózó víz |
| Selymék, semjén | lásd Semlyék alatt |
| Selymes fű | a gabona között található finombugájú pázsitfű |
| Sémény | gyékénykáka vagy sás |
| Semlyék, sömjék | 1. sekélyvizű, sűrűn benőtt vízállás (rendszerint homokbuckák között), 2. ingoványos, süppedékes hely, vizenyős kaszáló vagy legelő |
| Semlyékes | süppedékes, ingoványos, vizenyős |
| Semlyén, sömlyén | lásd Semlyék alatt |
| Senyveteg, sinnyeteg | poshadt vízben termő szőrfű, mely az embert megrühesíti |
| Sereng | sarjú, másodszéna |
| Serevény, serevényes | 1. sűrűn növő vékony vesszők, 2. sarjadzó nyár- és jegenyebokrokkal borított hely |
| Sering, seringő, siring, siringő | 1. örvény, vízfogó, 2. szerpentinút |
| Seríttő, siríttő | örvény, vízfogó |
| Sertekapu | szőlő, erdő stb. kapuja (vízszintesen - két kis oszlopon - fekvő rúd, amelyhez hegyes karók vannak erősítve) |
| Serülés | lásd Sirülés alatt |
| Serülő | lásd Sirülő alatt |
| Sétfű | lásd Sédfű alatt |
| Sia | lásd Sió alatt |
| Sid | patakocska, csermely |
| Sie | lásd Sije alatt |
| Sifra | murva, kavics |
| Sijátság | rónaság |
| Sije, sie (sió) | folyó |
| Sík | 1. síkság, 2. tiszta, nádmentes víztükör, 3. síkos |
| Sikájos | síkos (pl. út, hegyoldal) |
| Sikár | 1. sivó homokföld, 2. agyag, 3. mosófű (sikárfű) |
| Sikató | kicsi, sáros vízállás |
| Sikerisár | sárgaszínű, ragadós agyagföld |
| Siket | gyér vagy időszakos víz |
| Sikló | mosófű (sikárfű), zsurló |
| Síktenyérség | síkság |
| Sík víz | tiszta, nádmentes víz |
| Siligó, siligós | silány, sovány föld |
| Siló | veremszerű pince a zöldtakarmány bevermelésére |
| Sinka, sinkafa | akácfa |
| Sinnyeteg | lásd Senyveteg alatt |
| Sió, sia, siu, sívó | 1. hidegvizű folyó, 2. zsilipes árok a malom mellett, amelyen áradás idején a vizet lebocsájtják, hogy a malmot el ne vigye |
| Sírhomp | sírhant |
| Sirik | zeg-zug |
| Siringő | lásd Sering alatt |
| Siríttő | lásd Seríttő alatt |
| Sírkút | mocsár szélén lévő sírgödör alakú sekély kút |
| Sírülés | örvény, örvénylés |
| Sirülő | 1. kanyar, 2. szerpentin-út |
| Sisak | káka, szittyó (szalmaszál-vékonyságú, méteres, csomótlan sásféle) |
| Siska | rosszul művelt földeken felburjánzó vékony sásféle vagy magas fűszerű növény |
| Siu | lásd Sió alatt |
| Sivány | rossz, terméketlen homokföld, homokbucka, futóhomok |
| Sivatag | futóhomok |
| Sivataghely | puszta, kietlen hely |
| Sívó | lásd Sió alatt |
| Sívóhomok | futóhomok |
| Slág | levágott erdőrés, vágás |
| Slajc | zsilipkapu a töltésen (vízelosztó) |
| Sodoma | süppedékes hely |
| Sonkó | mezei kóró |
| Sonkoly, sonkolyós | salak, üledék |
| Sor | rend |
| Sorok | lásd Sark alatt |
| Sorompó, sarampó | 1. fakerítés, rácsos kerítés, léckapu |
| Sótagos | homokos, fövenyes |
| Sovájos | süppedős homok, iszap |
| Sovány víz | a hal nem hízik meg benne |
| Sömjén, sömjék | lásd Semlyék alatt |
| Söppedék | lásd Süppedék alatt |
| Sörgye | juharféle cserje |
| Sövény | 1. kerítés, 2. kas |
| Srág | léckerítés |
| Stáció | 1. vasúti pályaház, 2. mérföld |
| Sugás | a folyónak sekély, de sebesfolyású része |
| Suhatag | uszadékfa |
| Súgó | 1. a folyó, patak sebesen fodrozva rohanó része, 2. folyóparti szakadék, bevágás, öblöcske, 3. sellő, zuhatag |
| Suhadás | lásd Suvadás alatt |
| Suhar | 1. megrongált, omladozó vízpart, 2. kopárság |
| Suharc | 1. kopár kaszáló, 2. roncsolékos puszta erdei hely, 3. vékony és éleslevelű sásféle (siska) |
| Suhatag | lásd Suvadás alatt |
| Suhító | lásd Sisak alatt |
| Suly | vízi dió, vízi gesztenye (trapa natans) |
| Sumár, surják | fiatal fűz- és nyárbokrok, melyek a vízhordta iszapban gallyakból nőnek |
| Surják | lásd Sumár alatt |
| Surján | 1. fiatal erdő, 2. vékony fahajatás, 3. gizgaz, gyom, 4. kicsi fenyőfa |
| Susa | lásd Suly alatt |
| Suska | 1. venyige, szőlővessző, 2. kukoricahéj |
| Suskafa | kocsányos tölgy |
| Suskó | üledésk |
| Susnya, susnyó | lásd Sutnya alatt |
| Susogó | bugyborékoló, gázos víz |
| Sut | szeglet, zug, valaminek möge |
| Sutak | kőszál, kőszikla |
| Sutlik | keskeny sikátor |
| Sutnya | gyökérhajtás, fa tövéből sarjadzó vessző |
| Suttyang | földi folyondár, papanc |
| Suvadás, suhadás, suhatag | omlás, csuszamlás (olyan hely, ahol a föld egy része megrogyott, leszakadt, megcsúszott) |
| Süge, sügej | bozót, bozótos hely |
| Süket ér, siket ér | vízhagyta, föliszapolódott folyómeder, amelyben csak nagyvíz idején van víz |
| Sülékeny, sülevényes | 1. olyan föld (homokos, kövecse), amelyből minden növény kisül, 2. olyan föld, amelyet idő előtt megfehérített a nap heve, 3. olyan föld, amelyben gyorsan érik a gabona |
| Süllyedés, sillyedés | széles, sekély talajkiemelkedés |
| Süppedék, söppedék | 1. kénszagú híg kékpala-habarcs, mely helyenkint kiütközik a földből (meleg években a felszíne megkérgesedik), 2. süppedős, ingoványos hely |
| Sűrű | 1. fiatal, sűrű erdő, 2. tilos növendék-erdő |
| Sűrű-karó | csalamádé, sűrűn vetett takarmánykukorica |
| Sürügyék | bozót |
| Süt | lásd Séd alatt |
Sz | |
| Szád | a völgynek, barlangnak bejárata, odúnak bejárata, nyílása, szája |
| Szádok, száldok, száldob, zádok | hársfa |
| Szádozat | nyílás |
| Szak | sár, locs-pocs |
| Szakadák | 1. olyan hely, ahol a föld egy része leszakadt, 2. hegyektől összeszorított meredek völgy |
| Szakadály | 1. hegyszakadék, 2. hegyszakadás, meredek omlás, omlásos hegyoldal |
| Szakadás | töltésszakadás helyén támadó tó |
| Szakadát | 1. szakadék, omlás-martos hegy, 2. hegynyak, hegynyereg |
| Szakadék | 1. sziklafalakkal kísért igen szűk völgy, 2. hegyről lezúdult föld, 3. folyóvíz mellékága |
| Szakadozás | lásd Szakadák és Szakadék alatt |
| Szakos | lucskos, sáros, csatakos |
| Szál | kőszál, sziklaszál |
| Szalajka | egykori hamuzsírfőző-hely |
| Szala | szőlőfajta |
| Szalank, szolomp | iszalag |
| Száldob, száldok | hársfa |
| Szálkaró-gát | hasábfákból álló kerítés |
| Szállás | 1. hegyi legelőn levő egyszobás kis faház, 2. a tanya megnevezése Bács-Kiskun megye déli részén, 3. istálló, akol, hodály |
| Szamoga | lapályos, vizenyős kákatermő hely |
| Szántó | szántóföld |
| Szár | 1. száraz, illetve gyér vagy időszakos víz 2. kopasz, tar (hegy, terület, stb.) |
| Száraz | patak, ér, vízlevezető árok |
| Szárazmalom | 1. ló-húzta malom, 2. kézimalom, 3. kevésvizű malom, amely csak ritkán őrölhet |
| Szármán, szármány | meredek, kopasz lejtő, hegyoldal |
| Szárnyék | nádból, vesszőből, kukoricaszárból készített falazat, mely a jószágot a szél ellen oldalmazza (sövény) |
| Szatyangós | sáros, csatakos |
| Szattying | kóróféleség (euphrobia palustris) |
| Szécs, szecső | erdei tisztás, havasi tisztás |
| Szederencs, szederj | földiszeder |
| Szeg, szög | 1. szeglet, sarok, 2. a folyók nagy kanyarulatai közé eső félszigetszerű terület, 2. falurész, mezőrész |
| Szegellő | határrész |
| Szegés | fölszántott pázsit |
| Szeget | lásd Szeg alatt |
| Szegle, szögle | 1. szűk sikátor, 2. falurész (utca, sor) |
| Szeglet, szöglet, szegelet, szeglelet | lásd Szegle alatt |
| Szejke, szejkés | 1. kellemetlen szagú ásványvíz, 2. ingovány, vizenyős, süppedékes hely |
| Szék | 1. szikes tó, 2. szikes legelő |
| Szék alja | a szikes tó vagy legelő széle, partja, a falu alá nyúló része |
| Székfű | kamilla (matricaria chamomilla) |
| Szél | valaminek a széle, szegélye, mellette levője |
| Szelemen | hegytető, hegytaraj |
| Szelence | orgonavirág |
| Szelevény | a barázda teteje |
| Szelíd föld | termőföld |
| Szélvíz | a tónak, folyónak partközeli sekély vize |
| Szemerke | borsfenyő, borókafenyő |
| Szénafű | hegyen, dombon lévő kaszáló |
| Szénhely | szénégető hely |
| Szer | 1. sor, rend, 2. a falu felső vagy alsó része, utcája, sora, 3. szántók sora |
| Szernye, szérnye | széltől védett hely |
| Szesszió | lásd Póznaföld alatt |
| Szettyén | kéket virító, méternyi magas bokorféle |
| Sziget | 1. folyóágakkal közrefogott földterület, 2. növényzettel megült zátony, 3. nyílt vízzel körülfogott nádas a tóban, 4. vízkanyarodásban, határrészek találkozásában levő térszeglet |
| Szigorú | 1. sovány, hitvány, 2. szűk (út, átjáró) |
| Szihanyos | nedves |
| Szik, szék | 1. sziksós, lúgos föld, 2. sovány legelő |
| Szikájos, szikányos, szivájos | szívós, ragadós, nyirkos föld |
| Szikkacsos | fölül szikkadt, cserepes, de belül szívós föld |
| Szikla | 1. összefüggő nagyobb kőtömeg, 2. a felszín földtől mentes része |
| Szil, szilos | szilfaerdő, szilfaberek, szilfaliget |
| Szilat | szelet, darab (a szőlőnek, szántóföldnek osztáskor elhasított keskeny fele) |
| Szimő | árvíz alkalmából az elöntött területből foltként kibukkanó gyepes, füves hát |
| Szines | a parttal egy-szintben lévő |
| Szinke | 1. szín, félszer, 2. szőlőhegyi kunyhó |
| Szíp | lásd Cíp alatt |
| Szironyos | cserepes, kérges |
| Szirt, szürt, szüt | 1. hegyes, felnyúló kőszál, 2. megrongált, omladozó part |
| Szisz | fűzfa |
| Szittyó | káka (lásd Sisak alatt is) |
| Szivács, szilvás | bárminemű gyümölcsfával beültetett szőlőalj |
| Sziváj, szivájos | mocsári agyag (lásd Szikájos alatt is) |
| Sziványos | lásd Szikájos alatt |
| Szivogó | a malmok alatt visszafolyó víz |
| Szívós | kérges |
| Szó | lásd Aszó alatt |
| Szódok, szoldok | hársfa |
| Szoka, szokaka | utca |
| Szokak | mellékutca |
| Szoldok | lásd Szódok alatt |
| Szolomp, szalank | iszalag |
| Szoros | 1. hegyek között átvezető út, szűk völgy, 2. szűk utca |
| Szosznyás | erdei fenyővel benőtt terület |
| Szög | lásd Szeg alatt |
| Szögle | lásd Szegle alatt |
| Szölevény | vadkomlóból, vadszőlőből keletkező sűrűség |
| Szőlőláb | hegyoldalban lévő szőlő alsó vége |
| Szőlőtartomány | szőlőbirtok, szőlőgazdaság |
| Szömörcsök | kucsmagomba, süveggomba |
| Szörfű | hengerdedszárú, apró, sovány fű |
| Sztina | lásd Esztena alatt |
| Szuglya | lásd Szugoly alatt |
| Szugoly, szugolyék, zugoly | 1. szeglet, sarok, zug, sut, 2. zsákutca, 3. hegyek közé ékelt, kisterjedelmű terület |
| Szulák | kúszó gyom-féle (convolvulus) |
| Szurdék, szurdik | 1. magas hegyoldalak között vezető meredek, keskeny út (hegyszakadék), 2. két domb közé fogott völgy, 3. szeglet, sarok, zug, 4. odú |
| Szurdok | szűk völgy vagy mélyút |
| Surduk | lásd Szurdék alatt |
| Szusza | országút |
| Szuszogó | meredek hegyoldal, kapaszkodó |
| Szuvat, szuvatos | rög, göröngy, rögös, göröngyös |
| Szürt, szüt | lásd Szirt alatt |
| Szűrű | szérű |
| Szűz föld | 1. olyan föld, amelyet először szántanak vetés alá, 2. a mélyebb szántással kifordított föld |
T | |
| Tag | 1. egy darabban lévő, egyforma nagyságú szántóföldek, 2. tagosításkor juttatott határrész |
| Takaruló | a szérűhöz vezető út |
| Taksony | szentjánoskenyér-fa (gledicia triacanthus) |
| Talabor | széles |
| Tálas, teknős | teknőfaragó hely |
| Talló | tarló |
| Tanka | kis tó, vízállás |
| Tanór | tilos rét vagy szőlő kerítése, gyepüje vagy ezek kapuja |
| Tanórok | 1. falu közelében lévő árkolás, gyepü, 2. tilos rét vagy szőlő kerítésén levő kapu, 3. utcaköz 3. mezőre nyíló út, mely kapuval van lezárva, 5. sík helyen, leginkább a falu mellett fekvő, fákkal körülvett földdarab (kaszáló, lucernás stb.), 6. faluban lévő füves kert, 7. bekerített füzes, berek, rét, liget, 8. erdőbeli körülkerített hely, 9. finom réti gyep, fű |
| Tanórokos | jó fűtermő rét |
| Tanya | 1. a falutól messzebb eső lakóház és gazdasági épületei, erdei major stb., 2. halászóhely (az épület nem okvetlen tartozéka), 3. a víznek egy hálóvetésére meghalászható része, 4. szélesebb, mélyebb, csendesebb hely a folyóvízben, 5. állóvíz, tócsa, posvány |
| Tanyás hely | vizenyős, mocsaras, lápos hely |
| Tányérica | napraforgó |
| Tapolca | 1. hévvíz, meleg vagy langyos víz, 2. nagy, bővizű, de hideg forrás |
| Tar | kopasz, csupasz, kopár |
| Taraba | ferdén fektetett durva fahasábokból álló kerítés |
| Tarack | 1. perjefű (triticum repens), 2. vad inda |
| Taraj, taréj | a sziklás hegygerinc éle |
| Tárnica | erdőbeli fűtermő térség |
| Tartomány | 1. határrész, dűlő, 2. környék, vidék |
| Tatárka | 1. pohánka (polygonum fagopirum), 2. cirok (holcus sorghum) |
| Tavasz | olyan föld, amelybe tavasszal vetnek |
| Tazlár | kopasz, tar |
| Teber | lásd Töbör alatt |
| Tekenő | lásd Teknő és Tálas alatt |
| Tekeres, tekerős | 1. kanyargós (út, patakocska, völgy) |
| Tekerő | 1. tekervényes út vagy vízfolyás, 2. örvény |
| Tekerős | lásd Tekeres alatt |
| Tekerület | a folyóvíz kanyarulata |
| Teknő, tekenő | hosszirányú sekély talajmélyedés |
| Telek | 1. közvetlen a ház körül fekvő földdarab, 2. a tanyák művelés alatt levő földje, amelybe a legelő nincsen beleszámítva, 3. a jószág számára tartott legelő a tanya körül, 4. gyepsáv a tanya körül, 5. a törökvilágban eltűnt telepek helye |
| Telek alja | a ház végében lévő földek |
| Telelő | major, ahol a jószágot teleltetik |
| Téli oldal | északi oldal |
| Temetés | 1. temető, 2. hátas, partos hely |
| Tengelinc, tiglinc | vadgerle |
| Tér | 1. kisebb, vízszintes földterület, 2. dűlő, lapály |
| Terjedék | terjedelem, kiterjedés |
| Térjény | síkság, róna |
| Ternye | sziklás hegyoldalak virága |
| Térség | lásd Tér alatt |
| Testvizes | forrásos, süppedékes hely |
| Tetej | tető |
| Tető | 1. a hegy lapos, felső része, 2. árvízmentes sziget |
| Tetős | 1. emelkedett sík hely, 2. árvízmentes sziget, 3. magas |
| Tics | sárral, agyaggal betapasztott vesszősövény |
| Tiglinc | lásd Tengelic alatt |
| Tilalmas | az erdőnek, határnak tilos része |
| Tinótorty | gombaféle |
| Tiny | magas karókerítés |
| Tipaszos, tippadt | szikkadt, száradó |
| Tippan | szénafű |
| Tisza | tiszafa |
| Tiszta | 1. tisztás, kopasz rész az erdőben, 2. tiszta, nádmentes víz |
| Tizes, tized | falurés, városrész |
| Tizes | tíz egyenlő szántófölddarabból álló tábla |
| Tó | állandó vízállás |
| Tócska, tócsma | tócsa, pocsolya |
| Tocsogós | vizenyős, sáros kaszáló |
| Tófenék | a tónak déli, délnyugati vége |
| Tóhát | a hosszant elnyúló tónak hosszirányú középrésze |
| Tojadék | vízturadék |
| Tojpadás | sekély, lapos mélyedés |
| Tóka | 1. tavacska, pocsolya, 2. vízgyűjtő gödör, ciszterna |
| Tól | tó |
| Tolló | tarló |
| Tomaj | ingovány, süppedék |
| Tonya | tócsa, állóvíz |
| Toplica, toplicás | ingoványos, sáros, zsombékos süppedék |
| Topoly, topol, topolya | fehér nyárfa, jegenyenyár |
| Toportyán | vadmálna |
| Torbaz | folyó, víz, ér, patak |
| Torda | tarpatak, aszó |
| Torhány | korhadt |
| Torok | 1. völgyszűkület, 2. torkolat, 3. partszakadék |
| Torongy | békanyál (vékonyszálú vízinövény) |
| Torony | felnyúló kőszál |
| Torpadás | horpadás |
| Torzs, tors | levágott nádnak, fűnek földben maradt része |
| Töbör, teber | 1. víznyelő lyuk, gödör, 2. katlanszerű mélyedés |
| Tőkincs | vízitök, nimfa (nymphaea) |
| Töles, tölgyes | tölgyerdő |
| Töltés | 1. feltöltött út, vasút, gát, 2. duzzasztott halastó |
| Tömés | 1. vízparti élőfák gyögerei közé sodort ágbogak alatti üreg, 2. a part mentén felgyülemlett giz-gaz, uszadék |
| Tömle, tömlő | vízinövények korhadványának lerakódása |
| Tömpöly | réti posvány, mocsár, pocsolya |
| Töpe | hegy |
| Törőpart | gátpart, ártörő part |
| Törzsökös | vén erdő sok tuskóval |
| Töviskes | tövises, tüskés, bozótos |
| Tőzike | nyirkos erdőben élő növény |
| Tuba, tubi, tubu | galamb |
| Túl | valamin túl fekvő terület |
| Turbolya | illatos fűszernövény |
| Turha | mocsarakban az elkorhadt növényekből keletkezett iszap |
| Turján | lásd Semlyék alatt |
| Turzás | a parttal párvonalasan haladó partközeli zátony |
| Tus, tusa | tő, gyökér, földben maradt szár |
| Tűrés | sebes víz által összehordott gaz |
| Tüs | tövis, tüske |
| Tüsök | tüske, tövis |
| Tűzhelyes | ligetes (a vetésben azok az üres foltok, ahol a mag nem kelt ki vagy a kikelés után kiveszett) |
U | |
| Udor | lásd Odor alatt |
| Udvar | 1. kúria, 2. falusi, volt urasági ház, porta |
| Uglya | szeglet, sarok |
| Ung | vizibéka |
| Uszány | hínár |
| Út | 1. út, utca, 2. sor (pl. egy út szőlő) |
| Utca | köz, sikátor, utca |
| Utcabütü | utcavég |
| Utcaszád | utca torkolata |
| Utcaszer | utcasor |
| Útcsap, útcsat | hely, ahová valamelyik út bevezet |
| Útkanyarék | útkanyarodás |
| Útkelő | az a hely, amerre út nyílik |
| Utóház | a hátulsó ház, mely belül, az udvarban van hozzáépítve az utcai házhoz |
| Útvállamat | válaszút, az a hely, ahol az út elágazik |
Ü | |
| Ügy | folyó |
| Ülés | rendszerint lakott, "megült" hely |
| Ültetés | ültetés által telepített fiatal erdő |
| Ülü | ölyv |
| Üredék | üreg |
| Ürög | bürök |
| Üröm | erdei gyógynövény, szagos félcserje |
| Üstök | erdős hegyek meredeken leszakadó vége |
| Üvecs | kétéves fekete bárány |
| Üvegcsűr | üveghuta |
| Üver | 1. fehér, agyagos, márgás föld, 2. süppedékes mélyedés, gödör, 3. kiszáradt patakmeder |
V | |
| Va | folyó (csak összetételekben fordul elő, pl. Bód-va, Rony-va) |
| Vackor | 1. hitvány, 2. vadkörte |
| Vacok | állatok fekvőhelye, búvóhelye, tanyája |
| Vád | folyóvíz elkertelése a halászatban |
| Vadar | vadon |
| Vadföld | semmit sem termő föld |
| Vadlapu | szamártövis |
| Vadóc | vadzab, vadborsó |
| Vadók, vadóka | vadalma |
| Vadony | vadfa |
| Vadpáva | lásd Páva alatt |
| Vadpóka | 1. túzok, 2. ibisz |
| Vadvíz | 1. szabályozatlan folyószakasz, 2. vízinövényzettel sűrűn benőtt mocsár vagy tó |
| Vágás, vágat | 1. kivágott erdőrész, erdőirtás, nádirtás, 2. tőről fakadt (kb. 5-15 éves) növendékerdő |
| Vágó | a szőlőnek egy-egy táblája, mesgyék közé fogott darabja |
| Vágott | 1. irtvány, 2. levágott, de már serdülő erdő |
| Vágóút | szőlőtáblák közötti mesgye |
| Vajfű | gyógyfű |
| Vájkó | gödör, mélyedés |
| Vajor | csorgós kút, forrás |
| Vákány | sekély völgy, völgyfenék |
| Vakforrás | olyan hely a folyóban, tóban, ahol a víz a fenékből fölbuzog (buzgár) |
| Vakhoncsok | vakondtúrás |
| Vakszik | olyan szik, amelyen még a fű sem terem meg |
| Váltott | bérelt (föld) |
| Vályogos | agyagos, ragadós szántóföld, út |
| Vápa, vápahupa | sekély talajmályedés, lapos völgy |
| Vargyas | varjas |
| Varsa, verse | 1. a varsahálóval való halászat helye, 2. hajdani varsakészítő hely (tanya, telep stb.), mely a víztől távolabb esik |
| Vasfű | 1. pimpinella, 2. verbena officinalis |
| Vaskapu | hegyszoros |
| Vasvirág | vad szalmavirág |
| Vecse, vécse | lásd Becse alatt |
| Vég | 1. a hegyvonulat tulsó része, 2. völgy nyílása, bejárata |
| Vejsze, vejsz | 1. rekesztősövénnyel történő halászat helye, 2. nyílt víz a mocsárban, ahol halászni lehet, 3. halászható ér, 4. a lápnak apró, nyílt tükrei, amelybe a csík-kasokat rakják |
| Vejszehely, vészhely | az a hely, ahol a vejszék állnak |
| Vékás föld | 400 négyszögöl |
| Velencse | venyige |
| Veleszta | lekaszált és rendben fekvő fű |
| Velyhe | sárgarigó |
| Venike, venyike, vernyike, vinike | venyige |
| Venyit | iszalag |
| Venyű | vadvenyige |
| Verbene | füzes |
| Veréce, verőce | 1. léckerítés, rácsos kerítés, 2. lécajtó, rácsajtó, kiskapu |
| Verécke | kis udvar- vagy kertajtó |
| Verem | pince, gödör |
| Verés | 1. olyan halászóhely, ahol rekesztősövényt vertek le a vízbe, 2. az időjárás viszontagságainak kitett oldal, 3. csapás, egy-egy szekérjárta nyom |
| Vérfű | pimpinella (sanguisorba officinalis) |
| Vermes, vermés | olyan hely, ahol valamiből sok van egyrakáson |
| Vérmes | termőnedvben bővelkedő föld |
| Vernyike | lásd Venike alatt |
| Verő | hegynek déli, völgynek északi, napnak kitett oldala |
| Verőce | lásd Veréce alatt |
| Verőfény | lásd Verő alatt |
| Verse | lásd Varsa alatt |
| Veselke | sárgavirágú erdei növény |
| Vész | 1. halászóhely, 2. a láp apró, nyílt tükrei, ahol halászni lehet, 3. vihardöntötte erdő, 4. halászósövény (vejsze) |
| Veszelés | csapógát |
| Vesztett hely | rossz, süppedékes vagy meredek, veszedelmes hely |
| Vészhely | lásd Vejszehely alatt |
| Vészlés, vészelés | 1. vesszőből font csapógát, vetőgát, 2. sövénygát, melyet az áradáskor a fokok torkolatában állítanak fel, hogy a halak apadáskor vissza ne térhessenek a derékfolyóba |
| Vesszőkert | sövénykerítés |
| Vesszős | 1. gallyas erdő, 2. sarjerdő |
| Vétek | szántalanul maradt földszalag |
| Vetemedés | növés |
| Vetés, vető | 1. hálóvető-hely, 2. bevetendő föld |
| Vetéskapu | faluvégi kapu, sorompó, mely a falut a külső határtól elválasztja |
| Vetet | lásd Vetés alatt |
| Vető | lásd Vetés alatt |
| Vetőgát | partot védő, erősítő gát (csapógát, sarkantyú) |
| Vettető | lásd Vetőgát alatt |
| Viba, iva | fűzfa |
| Vidék | 1. határ, tájék, 2. más község |
| Vigály, vigás | ritkás, gyér erdő, nádas vagy vetés |
| Vikvok | hegyes-völgyes, hepe-hupás |
| Világos | nyílt, szabad |
| Vinike | lásd Venike alatt |
| Virgó, virgóföld | 1. fáktól, cserjéktől megtisztított, de még föl nem szántott föld, 2. olyan föld, amelyet a család tagjai közösen birtokolnak, de évenkint váltakozva használják, 3. vetésforgó, 4. irtás, 5. peres föld |
| Viries | 1. rügy, rügyező nyír vagy fűz, 2. fiatal, hajlós, nyers vessző |
| Virnyó | viskó |
| Visály, visa | egy tábla szőlő |
| Visnye | meggy |
| Visornyó | viskó |
| Vitéz, vityéz, vityáz | szarkaláb |
| Víz | 1. folyó, patak, kút, 2. a tó nyílt tükre, 3. a nádasok tisztásai |
| Vízálló | 1. száraz hely, melyet az áradás vize nem ér el, 2. vízfogó, gát |
| Vizekes, vizenyeges | vizenyős, ingoványos rét, szántó |
| Vízemésztő | víznyelő lyuk, gödör |
| Vizenyeges | lásd Vizekes alatt |
| Vízfej, vízfő | 1. forrás, 2. folyóvíz forrása, kezdete |
| Víz fészke | meder, víz árka |
| Vízhagyás | fölhagyott meder |
| Vízibürü | zsombék |
| Vízigalamb | kacagósirály |
| Vízjárás | felhagyott folyómeder |
| Vízjötte | folyóvíz árja, áradása |
| Vízkaré | vízpart, folyókanyarulat |
| Vízótta | víz-átjárta |
| Víz-szakadék | olyan vízgyülemlés, amely valamikor a folyó medrének része volt, de most el van szigetelve tőle |
| Vízverés | hullámgördülés |
| Vonó | hálóvonó hely |
| Völgy | 1. hosszan elnyúló talajmélyedés, 2. homorulat |
| Völgyeleg | mélyedés, kis völgy, lapály |
Z | |
| Zádok, zádog, záldok, zódok, száldok | hársfa |
| Zádor | lásd Szádok alatt |
| Zákány | 1. mélyedés, gödör az úton, 2. iszap |
| Záklás | tapadós, ragacsos föld |
| Zakota | elrekesztett szűk hely |
| Záldok | lásd Zádok alatt |
| Zám | véghely |
| Zanót | 1. bozót, 2. a határnak gizgazos része, 3. kiszáradt gyep, 4. erdei alacsony félcserje |
| Zátony | 1. sziget, 2. víz alatti kavics- vagy homokpad |
| Zavara | hosszú fahasábokból összerakott kerítés |
| Závoz, závoza, závoszt | hegyoldalon ferdén levezető mélyút |
| Zehána, zohána | a településen kívüli vágóhely, húsvágó szín |
| Zelnice | víz mentén élő cserje (büdöshárs) |
| Ziliz | mályva |
| Zódok | lásd Zádok alatt |
| Zohána | lásd Zehána alatt |
| Zok | tapadós, ragacsos föld |
| Zöhen | kisebb, gizgazos, mély hely |
| Zököte, zökötés | rossz, zötyögős, kátyus |
| Zubogó | 1. gátról, zsilipről lezuhogó víz, 2. sellők, zuhatagok alatt kavargó víz, 3. hegyipatakok kis vízesése |
| Zug | 1. hegyek, dombok ékelt mélyedés, szeglet (lásd Szugoly alatt is), 2. folyóvizek hurokszerű kanyarulatával közrefogott terület |
| Zúgó | 1. gátról, zsilipről aláömlő víz, 2. zuhatag, vízesés, 3. duzzasztott halastó |
| Zugoly | lásd Szugoly alatt |
| Zuhogó | lásd Zubogó alatt |
Zs | |
| Zsegenye | vízerecske, kicsi fok |
| Zséje | néhány szál deszkából készült híd, palló |
| Zsejp | hant, gyeptégla |
| Zsiba | liba |
| Zsibb | zsombékos rét |
| Zsider, zsödör | kövecses fenéken folyó sekély víz |
| Zsilip | 1. duzzasztó, 2. vízrekesztő nagy famedence, mely az összeszorított vizet a malomkerékre ontja, 3. cölöpökre épített faeregető, facsúsztató csatorna, 4. lapályos, vizenyős helyeken lévő feneketlen sár, 5. mélység, 6. árok |
| Zsilipes | süppedékes |
| Zsiók | 1. vízidió, vízigesztenye (sulyom), 2. a nád föld alatti tönkje |
| Zsip | patak |
| zsolna | zöldharkály |
| Zsombék, zsombó, zsombok | 1. növénycsomó, mely földoszlopon mered ki a vízből, vagy a vízállás sáriszapos fenekéből, 2. kihalt nádüstöknek összeálló gyökérzete, 3. réteken, kaszálókon lévő kisebb emelkedés vagy tőke formájára kiülő földtömeg, 4. begyepesedett hangyaboly vagy vakondtúrás, 5. káka |
| Zsomboly | függőleges irányú, gyakran igen mély hely, szűkszájú üreg, barlang |
| Zsombor | 1. csombor (fűszernövény), 2. üreg |
| Zsonga | babaguzsaly, zsurló |
| Zsödör | lásd Zsider alatt |
| Erdey-Hubay-Vigyázó: | Bükk. |
| Falukutató munkaközösség: | Elsüllyedt falu a Dunántúlon. |
| Föld és Ember c. folyóirat 1921-1930. között megjelenő közleményei. | |
| Hefty Gyula: | A térszíni formák nevei a magyar népnyelvben. |
| Jankó János: | A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. |
| Jávorka Sándor: | Erdő-mező virágai. |
| Kiss László: | Kiskőrösi tájszótár. |
| Kogutowicz Károly: | A Dunántúl és Kisalföld. |
| Kriza János: | Erdélyi tájszótár. |
| Lukácsy Imre: | Ormánság népe. |
| Mikesy Sándor: | Szabolcs vármegye középkori víznevei. |
| Népünk és Nyelvünk 1930-1939. között megjelent közleményei. | |
| Pesty Frigyes: | Magyarország helynevei. |
| Réső Ensel Sándor: | A helynevek magyarázója. |
| Strömpl Gábor: | Helyneveink vízrajzi szókincse. |
| Strömpl Gábor: | Jövő térképeink névrajza. |
| Strömpl Gábor: | Székelyföldi helynevek magyarázata. |
| Szabó T. Attila: | Csongrádmegyei helynevek. |
| Szinnyei József: | Magyar tájszótár. |