Tátra és környékének elhivatott kutatója. Elsajátított tudása csodákba és
kincsekbe vetett naiv hitével keveredett. Késmárkon szűcsmester volt.
1746-ban a bécsi császári udvarba egy nagy tátrai kőzetgyűjteményt küldött. A gyűjtemény annyira felkeltette Ferenc császár (Mária-Terézia férje) figyelmét, hogy 1751-ben küldte el az első tudományos bizottságot a tátrai értékes kőzetek felkutatására. A bizottságban helyet foglaltak többek között Joseph A. Nagel, Ludwig de Baillon és Liesganig Joseph udvari matematikusok és más szakemberek. A bizottságot a Tátrában Buchholtz Jakab kalauzolta, aki ekkor az Alsó-Szmecsini-tavat viszgálta.
Elkészített egy Tátra-leírást Beschreibung des wundervollen Karpathischen Schnee-Gebirges, Ungarisches Magazin, Pozsony 1783 már 1752-ben, újraközölve a Karpathen Post-ban 1903-ban, de a művet csak a szerző halála után jelentették be. Egy másik értékes műve, amit szintén csak halála után adtak ki: Reise auf die Karpathischen Gebirge, und in die angränzenden Geschpanschaften, Ungarisches Magazin, 1787., újraközölve 1905-ben. Ez az említett bizottság 1751-es munkáját írja le. Tátrai és Tátra-környéki utazásait a Abermalige Reise in die Karpatischen Gebirge, und in die angränzenden Geschpanschaften, Ungarisches Magazin 1787 közli.
Tovább vezette az apja id. Buchholtz György által kezdett családi krónikát az 1710-1753 években. Ez csak 1904-ben jelent meg nyomtatásban mint apja krónikájának kiegészítése: Auszug aus dem Tagebuch des Jacob Buchholtz, Sohn des Georg Buchholtz, des Aeltern. Augustini ab Hortis család történetét is leírja benne.
Fia, Buchholtz János György, szül. 1724. május 10-én Késmárkon, apja több kirándulásán vett részt, csakúgy mint 1752-ben bécsi utján is, amikor apja a császárnak egy új kőzetgyűjteményt vitt. 1753 januárjában apja megbízásából elvitte a császárnak az apja kutatási naplóját: Theatrum Naturae curiosorum regni Hungariae. Ezt a kéziratot a mai napig nem találták meg.
Irodalom:
Forrás:
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska,
Wydawnictwo górskie, Poronin 1995., 119. o.]
[Magyar Turista Lexikon, szerkesztette Polgárdy Géza, Budapest 1941., 30. o.]