Englischné Jülg Antonina

született Jülg Antonina

(1853. május 12., Krakkó -- 1940. március 20., Tulln, Alsó-Ausztria)


Kiváló hegymászónő, Englisch Károly édesanyja.

Apja, Bernard Jülg a krakkói Jagelló Egyetem klasszikus filológia tanára, majd 1863-tól az innsbrucki egyetem tanára. Szülei mindkét ágon Németországból származtak, de osztrák állampolgárságuk volt. Innsbrucki lakosként apjával, aki egyben az Osztrák Alpesi Klub egyik alapítója is volt, és fiútestvéreivel gyakran túrázott az Alpokban (Jungfrau, Schreckhorn, Hangenhorn, Wetterhorn, stb.).

1878-1904 között újra Krakkóban élt id. Englisch Károly (1822-1904) második feleségeként. Id. Englisch Károly lengyel volt, 1863-90 között a krakkói rendőrség főnöke. Több éven keresztül a család Károly fiukkal Ótátrafüreden nyaralt, ekkor kísérte el Englisch Antonina fiát Károlyt tátrai túráin. Az első feljegyzett túrájuk 1896-ban volt, amikor a 43 éves Antonina a 15 éves fiával és id. Hunsdorfer János hegyivezetővel (aki az állandó hegyivezetőjük lett), feljutottak a Lomnici-csúcsra.

1897-ben fiával és állandó hegyivezetőjükkel elsőként jutottak fel a Varangyos-tavi-csúcsra. A túrát fia első tátrai publikációjaként az MKE Évkönyve 25, 1898 számában írta le. A következő években e túratársaságnak több első megmászása sikerült:

Még 1903-ban is mászott, feljutott a Keleti-Menguszfalvi-csúcsra, a Jordán úton a Lomnici-csúcsra. Az is ismert, hogy 1899-ben fiával az Alpokban túrázott. Englisch Antonináról köztudott, hogy sohasem éjszakázott menedékházakban, túráira gyakran éjfélkor indult Ótátrafüredről és sokszor éjszaka tért oda vissza.

1904-ben megözvegyült, 1906-ban férjhezment a lengyel Doboszyński Józef-hez, a bécsi Legfelsőbb Bíróság elnökéhez. Tátrai túráinak időszakában az egyik legaktívabb hegymászónő volt (16 első megmászás ill. új út), és az egész tátrai hegymászás történetében az egyik legeredményesebb hegymászónő.

Irodalom:


Englischné Jülg Antonina

Englischné Jülg Antonina

Forrás:
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska, Wydawnictwo górskie, Poronin 1995., 256-257 o.]
[Bolesław Chwa¶ciński: Z dziejów taternictwa, Sport i turistyka, Warsó 1979.]
[Dr Komarnicki Gyula, A Magas-Tátra hegyvilága, Budapest 1985., 2. kiadás]