Komarnicki Román Dr.

Komarnicki Gyula öccse, kitűnő hegymászó, az I. világháborúban a honvéd sí- és hegymászó kiképzés oktatója (hadapród őrmester a Csorbai-tói különítménynél), a két világháború között az egyik legjobb magyar ügyvéd, az Ügyvédek Nemzetközi Szövetségének elnöke, költő. Az MTSz alelnöke (1921-1923), ezt megelőzően tanácstagja (1920). A BETE alelnöke (1909), elnöke (1910-1911), az MTE választmányi tagja (1911-1912). MHE választmányi tagja. A Turistaság és Alpinizmus főmunkatársa (1916-1920), majd társszerkesztője (1921-1925). Az MFT hegymászó szakosztály tagja.

Édesapja Komarnicki Zsigmond Varsóban született, régi lengyel családból, ott is nevelkedett. A lengyel függetlenség híve volt, ezért az orosz cári rendőrség gyakran zaklatta, majd 1860 körül el kellet hagynia az országot és francia földön telepedett le. Párizsban elvégezte az École Centrale-t és mivel nem térhetett vissza az Oroszországhoz tartozó Varsói nagyhercegségbe, Magyarországon telepedett le. Mint francia állampolgár érkezett, vasúti mérnökként, és itt az akkor kiépülő Magyar Államvasutaknál vállalt szolgálatot. A késmárki Nendtvich Karolinát vette feleségül (meghalt 1909-ben). Fiai Gyula, Román és László és lánya Mária Budapesten illetve Bécsben születtek, nevelkedtek, Magyarország lett a hazájuk. Édesapjuk 1890-ben hirtelen elhunyt. A Komarnicki fivérek csak felnőtt korukban ismerkedtek meg rokonságuk lengyel részével -- az egyik nagybátyjuk a varsói egyetem tanára volt, a másik Lengyelország nagykövete a Nemzetek Ligájában Genfben. Kapcsolataik Lengyelországgal -- ahogy ezt Komarnicki Gyula mondogatta -- azonban nem a rokoni szálakon alapultak, hanem a hegymászáson.

1906-1912 között a legjobb hegymászók közé tartozott. Kötéltársa legtöbbször bátyja Gyula volt. Az Alpokban és a Dolomitokban is mászott és síelt; 1908-ban sível egyedül és alkalmi túratársakkal felment a Rax-ra és a Schneeberg-re.
Tátrai útjai közül:

• Közép-hegység, k. mellékorom dk. mellékgerince, (Komarnicki Gy. és Komarnicki R., 1909. VI. 12.)
• Közép-hegység, d. gerinc, lemenetben az Északi-Marmota-csorbába, (Komarnicki Gy. és Komarnicki R., 1909. VI. 12.)
• Vörös-patak-torony, gerincátmenet a Közép-hegységről, (Komarnicki Gy. és Komarnicki R., 1909. június 12.)
• Gerincátmenet az Északi-Marmota-csorbából a Déli-Marmota-csorbába, (Komarnicki Gy. és Komarnicki R., 1909. VI. 12.)
• Jeges-tavi-csúcs, é. fal a Kacsa-völgyből, (Komarnicki Gy. és Komarnicki R., 1909. július 25.)
• Kis-Koncsiszta, ny. fal, egyenesen a főoromra, útváltozat, (Komarnicki Gy. és Komarnicki R. útváltozata, 1909. VII. 23.)
• Omladék-völgyi-csorba, leereszkedés a Kacsa-völgybe, ÉK-re, (Komarnicki Gy. és Komarnicki R., 1909. július 25.) R., 1909. július 28.)
• Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs, ény. szakadék a Kacsa-völgyből, (Komarnicki Gy. és Komarnicki R., 1909. július 28.)
• Jég-völgy-váll ény. oldalgerince:
  Nagy-Jégvölgyi-torony, dk. és ény. gerinc, (Komarnicki Gy. és Komarnicki R., 1909. július 30.),
  Középső-Jégvölgyi-torony, dk. és ény. gerinc, (Komarnicki Gy. és Komarnicki R., 1909. július 30.),
  Kis-Jégvölgyi-torony, dk. és ény. gerinc, (Komarnicki Gy. és Komarnicki R., 1909. augusztus 2.)
• Zamarla-torony d. fala, (bátyjával Gyulával megtették az út háromnegyed részét, 1909. augusztus 4.)
• Sárkány-fal, dk. gerinc az Omladék-völgyből, (Kienast F., Komarnicki R. és Wanjura W., 1910. augusztus 8.)
• Déry-csúcs, ény. gerinc a Téry-horhosból, első megmászás felfelé, (Komarnicki Gy., Komarnicki R., Schweickhart H. és Schweickhart O., 1910. augusztus 13.)
• Lomnici-csúcs, a Tölcsér-tó katlanából a Sírkerten át, (Komarnicki Gy. és Komarnicki R., 1910. június 28.)
• Róth Márton-csúcs, dny. gerinc a Sárkány-kapu feletti letörés tetejéből, (Komarnicki R., R. Kordys és J. Maślanka, 1910. július 26.)
• Hlinszka-torony, ék. gerinc a Hlinszka-csorbából, (Komarnicki R., R. Kordys és J. Maślanka, 1910. július 28.)
• Csorbai-csúcs, leereszkedés a Döller-tóhoz DNy-ra, (Komarnicki R., R. Kordys és J. Maślanka, 1910. július 28.)
• Középső-Menguszfalvi-csúcs, ék. fal a Halastótól, (Roguska J., Komarnicki Gy. és Komarnicki R., 1910. augusztus 5.)
• Nagy-Menguszfalvi-csúcs, d. fal, a Nagy-Hincó-tó katlanából, alsó falrész, (Roguska J., Komarnicki Gy. és Komarnicki R., 1910. VIII. 5.)
• Sárkány-fal, dk. gerinc az Omladék-völgyből, (Kienast F., Komarnicki R. és Wanjura W., 1910. augusztus 8.)
• Triumetal, é. fal a Hlinszka-völgyből, a fal első átmászóinak útja, (Komarnicki Gy. és Komarnicki R., 1911. június 30.)
• Omladék-völgyi-torony, DK-ről, (Komarnicki Gy. és Komarnicki R., 1911. július 1.)
• Sárkány-tavi-torony, gerincátmenet az Omladék-völgyi-toronyról, d. gerinc, (Komarnicki Gy. és Komarnicki R., 1911. július 1.)
• Sárkány-tavi-torony, egyenest az é. gerincen a Sárkány-tavi-nyeregről lemenetben, (Komarnicki Gy. és Komarnicki R., 1911. július 1.)
• Közép-orom, k. gerinc a Kis-Tarpataki-völgyből, (Komarnicki Gy. és Komarnicki R., 1911. augusztus 6.)
• Vörös-tavi-csúcs, é. fal a Karó-tó katlanából, (Komarnicki Gy. és Komarnicki R., 1911. augusztus 9.)
• Jávor-csúcs, é. fal a a Jávor-völgyből, Diagonális út, (Komarnicki Gy. és Komarnicki R., 1911. VIII. 13.)
• Márta-csúcs, ék. fal a Kacsa-völgyből, (Komarnicki Gy., Komarnicki R., Kulczyński W. és Świerz M., 1911. augusztus 22.)
• Vörös-torony, dny. szakadék a Nagy-Tarpataki-völgyből, (Komarnicki Gy. és Komarnicki R., 1911. augusztus 7.)
• Jávor-csúcs, é. fal a Jávor-völgyből, Diagonális út, (Komarnicki Gy. és Komarnicki R., 1911. augusztus 13.)
• Hegyes-torony, ny. gerinc a Vörös-padról, (Komarnicki Gy. és Komarnicki R., 1912. június 16.)
• Sárga-torony, dny. gerinc a Nagy-Tarpataki-völgyből, (Komarnicki Gy., Komarnicki R., 1912. június 29.)
• Batizfalvi-csúcs, d. kémény a Batizfalvi-völgyből, (Komarnicki Gy., Komarnicki R. és Votisky Z., 1912. július 1.)
• Kapor-csúcs, é. fal a Szmrecsini-völgyből (Fenyves-tavi-völgyből), (Komarnicki Gy. és Komarnicki R., 1912. július 6.)
• Fecske-torony, első téli megmászás, 1910.
• Téry-csúcs, első téli megmászás, (Horn K. Lajos, Komarnicki Gyula, Komarnicki Román és Serényi Jenő, 1910. január 2.)

• Dr Emil Zsigmondy halálának 25-ik évfordulóján, (Turistaság és Alpinizmus, 1910-1911, I. évfolyam, 61-66. o.)
• Auf dem Nordwestgrat der Eistalerspitze, (MKE Évkönyve 1910.),
• A Koprowa-csúcs északi fala, (Turistaság és Alpinizmus, 1921.),
• Legyőzve: Két kísérlet a Zamarla Turnia déli falán, (Turistaság és Alpinizmus, 1922., 4. és 5. szám), az 1909-ben Gyula bátyjával történt sikertelen próbálkozásokról,
• Megemlékezés Klimek Bachledáról, (Turistaság és Alpinizmus, 1, 1910-11.),

Irodalom:

• Bolesław Chwaściński, (Taternik 1973., 2. szám).
• Karlócai János Dr: Búcsú Komarnicki Romántól, (Hegymászó Híradó, 1973., 2. szám 25-27. o.).

Forrás:
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska, Wydawnictwo górskie, Poronin 1995., 543. o.]
[Dr Komarnicki Gyula, A Magas-Tátra hegyvilága, Budapest 1985., 2. kiadás]
[Dr Komarnicki Gyula: A Magas-Tátra hegymászókalauza, III. kiadás, Késmárk-Budapest, 1926., Turistaság és Alpinizmus lap-, könyv- és térképkiadó RT kiadása]
[Magyar Turista Lexikon, szerkesztette Polgárdy Géza, Budapest 1941., 109. o.]
[Neidenbach Ákos, személyes közlés]
[Kalmár László, személyes közlés]
[Kunos Gábor, személyes közlés]
[Imre von Komarnicki, Dr. Komarnicki László unokája, személyes közlés]